Erdély belsejében elterülő hullámos dombvidék, mely D-en Tordáig, az Aranyosig és Marosig, K-felől Maros-Vásárhely, Szász-Régen és Teke, Ny-felé Kolozsvár és Szamos-Ujvár, É-on Deés és Besztercéig terjed. Területe mintegy 6000 km2. Többnyire kopasz dombok, alacsony, hosszura nyuló hegyoldalak képezik, melyek a 600 métert csak kevéssel haladják meg s viszonylagos magasságuk 2-300 méternél nem nagyobb. A dombsorok közt katlanforma mélyedések vannak, melyekben mocsarak és tavak (Mező-Tóhát, Mező-Záh, Mező-Sályi, Mező-Kapus, Cege, Gyeke, Mező-Kölpény mellett) vannak. Völgyeit kaszálók, hegyoldalait szántóföldek borítják.
l. Magyarország (80. old.).
kisközség Torda-Aranyos vm. maros-ludasi j.-ban, (1891) 1052 oláh és magyar lak.
(Sangerulu de Campie), kisközség Torda-Aranyos vmegye maros-ludasi j.-ban, (1891) 1515 oláh és magyar lak., vasúti állomással, postahivatallal és postatakarékpénztárral. A községet 1848 okt. 18. az oláhok körülszállták s a magyar lakosokat igéretük ellenére felkoncolták.
nagyközség Veszprém vmegye enyingi j.-ban, (1891) 1187 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
kisközség Maros-Torda vmegye marosi felső j.-ban, (1891) 1106 oláh és magyar lakossal.
kisközség Kolozs vmegye mező-örményesi j.-ban, (1891) 1168 oláh és magyar lak.
nagyközség Heves vmegye egri j.-ban, (1891) 2916 magyar lak., vasúti állomással, posta- és táviróhiv. és postatakarékpénztárral.
kisközség Bihar vmegye központi j.-ban, (1891) 1805 magyar lak., takarékpénztárral, szeszgyárral, vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Hajdan jelentékeny község volt; a reformátusoknak itt nevezetes régi templomuk van.
kisközség Szatmár vmegye nagykárolyi j.-ban, (1891) 1838 német és oláh lak., vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral.