minden, ami van, egységbe foglalva, az egész világ, a világ egyeteme.
l. Halottak napja.
a Filippi-szigetek egyike, Luzon középső részétől D-re, amelytők a 20 km. széles San Bernardino-szoros választja el. A kis parti szigeteket (Ilin, Ambolon, Sibay, Libagai stb.) is beleszámítva, területe 10 190 km2, körülbelül 40 000 lak. Belseje csaknem egészen ismeretlen. É-i részében emelkedik a Monte-Halcon (2702 m.). Partjain tagalok, belsejében alkalmasint negritok laknak. A sziget földje termékeny, de alig van megmivelve. A spanyol hatóság székhelye az É-i parton levő Calapan. M.-t 1569. Juan de Salcedo fedezte föl és 30 spanyol meg 500 benszülött katonával foglalta el.
1. M., nagyközség Csongrád vármegye tiszántuli j.-ban, (1891) 1964 házzal és 9299 magyar lakossal, a járási szolgabirói hivatal székhelye, vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. Csik-M. (l. o.). - 3. Jászó-M. (l. o.). - 4. Szepes-M. (Betendorf, Bjacovce), kisközség Szepes vmegye szepesváraljai j.-ban, (1891) 644 tót lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral, Csáky Albin gr. kastélyával.
Gábor, egy XVI. sz.-beli nevezetes emlékirat szerzője: János király utolsó dolgairól. Életéről csak annyit tudunk, amennyit kis munkájába maga belesző. Szapolyai Jánosnak belső udvari embere volt, elkisérte urát Budáról utolsó erdélyi útjára és vele volt halála órájában is M. az utolsó félév (1540 jan.-jul.) történetét irta meg, az egykoru száraz krónikáktól nagyon elütő meleg közvetlenséggel, egyszerü, de tiszta, jó magyaros stilusban; megható bensőséggel nyilatkozik benne M.-nek az öreg királyhoz való hűsége is. Ezekért s mivel az udvari életre nézve is kitünő forrás, M. emlékirata becses emléke XVI. sz.-beli irodalmunknak.
(Baia de Todos Snatos), 1. öböl Alsó-Kalofirnia Ny-i partján az É. sz. 31° 47' alatt, 80 km.-nyire az É-amerikai Egyesült-Államok határától. Szélessége 18 km., (1889) 55 357 tonna tartalmu hajók fordultak meg benne. - 2. M. (Baia de Todos os Snatos), 180 km. kerületü nagy öböl Brazilia K-i partján, Bahia mellett. Bejárata a Sao Antonio fok s Itaparika sziget közt van. Számos kis sziget takarja. 1502. Amerigo Vespucci fedezte föl.
l. Saintes (Les).
Gedeon, vallásos költő és szónok, szül. Jolsván (Gömör) 1829 okt. 8., megh. Egerben 1877 jun. 5. Első iskoláit otthon, a gimnáziumot Rozsnyón, Miskolcon és Nagyváradon végezte; 1844. vették fel az egri növendékpapok sorába s 1852. szentelték pappá. Mint káplán előbb Árok-szálláson, majd Egerben működött s 1855. főegyházi szónok lett (u. o.). Ezen minőségben tanárkodott az egri tanítóképzőben, amely intézetnek 1859. igazgatója lett. A szószéktől visszavonulva, 1866. a szenterzsébeti plébániát kapta meg, ahol haláláig működött. A benne szunnyadó költői kedélyt nagybátyja, Szidor Antal, a nagyváradi gimnázium igazgatója élesztgette s első kisérleteit kispap korában, az általa szerkesztett Zsenge Munkálatokban irta le. Egri káplán korában megismerkedett Szemere Pállal, aki főkép bölcs kritikájával gyakorolt nevelő befolyást az ifju költőre. Első költeménye a Családi Lapokban jelentek meg s magukra vonták Toldy Ferenc figyelmét is. Mint vallásos költő első helyet vívott ki. Művei: Költemények (Eger 1859); Újabb költemények (Pest 1868); Legújabb költemények (u. o. 1877); Ünnepi és alkalmi egyházi beszédek (Eger 1878); Vasárnapi egyházi beszédek (u. o.). Irt még számos költeményt, cikket, értekezést különböző emlékkönyvekbe, almanachokba és lapokba.
a. m. emine (l. o.).
(v. Min-Elli) János, hollandi filologus, szül. Rotterdamban 1625., megh. u. o. 1683. Számos római klasszikust adott ki, s ezekhez irt apró jegyzeteit oly tetszéssel fogadták, hogy később számos hasonló kiadás homlokára oda nyomtatták: ad modum Minellii (a. m. M. módszere szerint).