(állat), 1. Angolna.
Károly, iró, szül. Kecskeméten 1857. Iskoláit Kecskeméten és Pozsonyban végezte s a budapesti egyetemen a jogot hallgatta. Hirlapirói munkásságát a Független Hirlapnál kezdte 1878. E lap megszünése után belső munkatársa volt a Kitartásnak, az Arad és Vidékének, a nagyváradi Szabadságnak, majd a Pesti Hirlapnak, ahol jelenleg is dolgozik. 1889. a Mátyás Diák c. élclap szerkesztését vette át, amelynek ma is szerkesztője. Ezen kivül tárcákat irt majd minden lapba; hosszabb elbeszéléseit éveken át a Fővárosi Lapoknak irta. Első vígjátéka, az Első évforduló a nemzeti szinházban 1882 máj. került szinre. Ezt a Virágfakadás c. vígjátéka követte, amit a nemzeti szinházban 1886 telén mutattak be. A Huszárszerelem (vígjáték 2 felvonásban) 1890 őszén került bemutatóra. E vígjátékot német nyelvre is lefordították s ugy Bécsben, mint Berlingen előadták. 1893. a Pezsgő c. 3 felvonásos vígjátéka került szinre a nemzeti szinházban, hogy a következő évben a Cziterás operettel jelenjék me a népszinházban; ennek a zenéjét Konti József szerzette. A Lampel-féle könyvkereskedés az Ejnye be jó c. adomagyüjteményét s a Mosolygó történetek c. beszélygyüójteményét adja ki; ezekből eddig 3-3 kötet jelent meg.
falu Rjazan orosz kormányzóságban, a Ranova partján, 1364 lak. és szénteleppel, amely 1887-ben 180 000 pud szenet szolgáltatott.
kisközség Zala vmegye kanizsai j.-ban, (1891) 1402 horvát és magyar lak., vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral.
Zala vmegye délnyugati részén a Mura és Dráva közt, Zala vmegye legszebb és legtermékenyebb része; területe 750 km2. L. Zala.
Zala vmegye alsó részén, a Muraközben tenyészik. Kétségtelenül Stájerországból eredő nori, spanyol és magyar lovak keresztezése által jött létre, s igen kedvelt igás ló.
Károly, kémikus, szül. Debrecenben 1859 szept. 6. Középiskolai tanulmányait az iglói gimnáziumban és a debreceni ref. kollégiumban, egyetemi tanulmányait pedig a bécsi egyetemen végezte, ahol 1882. a gyógyszerészi oklevelet is megszerezte. 1883. mint ösztöndíjas kémikus-növendék Than Károly budapesti egyetemi tanár laboratoriumában dolgozott: 1884-1894-ig pedig a József-műegyetemen kémiai tanársegéd volt. 1885. megszerezte a bölcsészetdoktori oklevelet, 1888. a posta-távirdai tisztképző tanfolyamon a kémia tanára lett és 1892. az elemző kémiából műegyetemi magántanárrá képesíttett. 1894. kulturkémikussá neveztetvén ki a földmivelésügyi minisztériumba, az agrikultur-kémiai intézetek tanulmányozása végett 1894 nyarán beutazta Német- és Franciaországot és Svájcot. Önálló tudományos dolgozatai a tudományos akadémia, a természettudományi és a földtani ársulat stb. folyóirataiban jelentek meg.
város Velence (ettől 2 km.-nyire) olasz tartományban, a lagunák közt egy szigeten, (1881) 4000 lak., jelentékeny üveg- és üveggyöngy-gyártással; a X. sz.-ban épített és újabban restaurált szt. Donátról elnevezett templommal, amelyet Altinum romjaiból való márványoszlopok díszitenek; régi üvegtárgyakat tartalmazó muzeummal. A 8 km. kerületü M.-i szigeten épült városnak már a XIII. sz.-ban 30 000 lakosa és hires üvegipara volt. Velence hanyatlásával M. is elvesztette jelentőségét, de újabban üvegipara ismét föllendült.
nagyközség Temes vármegye vingai j.-ban, (1891) 1551 oláh lakossal.
(Murány), kisközség Gömör vármegye nagyrőcei j.-ban, (1891) 1170 tót lak., vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Határában vannak Murány várának romjai. L. Murány vára.