angol gyarmat Afrika DK-i partján, az Indiai-oceán, Pondo-föld, az Oranje köztársaság, a Dél-afrikai-köztársaság és a zuluk földje közt, 42 920 km2 területtel, (1891) 543 913 lak., akik közt 46 788 fehér bőrü, 41 142 hindu és a többi kaffer. A 200 angol mérföld hosszu partoktól a föld lépcsőzetesen emelkedik a Drakenberge felé. Az alacsony, halmos, átlag 30 km. széles tengermelléken sűrü erdők és ahol ezek ki vannak irtva, a tropusi kultúra számára kitünő talaj található; itt az ananász, cukornád, rizs, pamut, kávé, indigó és banána buján terem. A második lépcsőzet (500-1500 m.) a mérsékelt égövi növények hazája, a harmadik lépcsőzet (1500-2300 m.) pompás legelőket nyújt. A gyarmatot 23 folyó öntözi, amelyek közül a Tugela, Umgeni és Umzimkulu a legnagyobbak, de egyik sem hajózható. Az éghajlat szubtropikus, a DK-i monszum övébe esik bele. Egész területéből 1893-ban 159 074 acret műveltek meg az európaiak, 360 670-et pedig a benszülöttek. Kukoricán, búzán, egyéb gabonaféléken kívűl főképen szénát és kivitelre cukornádat termesztenek. Újabban tea-ültetvények is keletkeztek és 1893. már 1883 art foglaltak el; az évi termés pedig 576 420 angol font volt. Az európai származásu lakosok birtokában levő állatállomány (1893) 205 542 szarvasmarha, 66 395 angorakecske, 924 920 juh és 26 942 ló; a benszülöttek birtokában pedig van 518 578 szarvasmarha, 280 908 kecske, 21 075 juh és 38 084 ló. A széntelepek elég terjedelmesek. 1893. a szénbányák 129 255 tonna szenet szolgáltattak. A kereskedelem 1850 óta jelentékenyen emelkedett. 1893. a tenger felőli bevitel 2 236 738, a kivitel pedig 1 242 169 sterling fontra rúgott, amiből az oroszlánrész Nagy-Britanniára esett. A bevitel fő cikkei ruházati cikkek (189 805), rövidáruk (201 904), liszt és gabona, gyapju-, pamutáruk, gépek és fémáruk stb. A kivitelé angoraszőr (29 835 font), bőrök (50 623), nyers cukor (95 943), gyapju (517 102), arany (206 307) stb. 1893-ban 509 hajó (618 070 t.) érkezett és 509 (615 745 t.) távozott. 399 angol mérföld hosszu vasúti vonal 1894-ben meg volt nyitva; a Charlestownból Johannesburgba és Pretoriába vezető rész pedig most készült el. Az európaiak gyermekei közül 86% ingyenes oktatásban részesül; a benszülöttek számára 92 iskola van 3829 tanulóval. A gyarmat kiadásai (1892-93) 1 099 858, bevételei 1 ö69 678 sterling font, az államadósság (1893) 7 170 354 font. N. eleinte a Fokföldhöz tartozott; 1856 óta külön gyarmat. Az 1893-iki alkotmánya szerint a törvényhozó hatalmat a királynő és a két házból (Legislative Council és Legislative Assembly) álló türvényhozó testület gyakorolja. A királynőt a kinevezett kormányzó helyettesíti, aki a törvényeket szentesíti és a törvényhozó tanács 11 tagját kinevezi és a törvényhozó testülettel szemben ugyanazon jogokat gyakorolja, mint az angol királynő az angol parlamenttel szemben. A tanács tagjai azok lehetnek, akik 10 évig laktak a gyarmatokban, legalább 30 évesek és 500 font értékü birtokuk van. A törvényhozó gyülésnek 37 tagját a választók választják. A választók száma (1892) 9077. A végrehajtó hatalmat egy 6 tagnál nem számosabb minisztérium gyakorolja. A gyarmat hadereje 202 lovas rendőr és 1588 önkéntesből áll. A főváros Pietermaritzburg; az egyedüli kikötő Port-N., amelynél fekszik Durban.
Történelme. 1497. Vasco de Gama éppen karácsony estéjén fedezte föl és Terra Natalisnak keresztelte. 1721-ben telepedtek le először Port-N. körül, de csak rövid időre. 1824. Farewell angol tiszt ösztönzésére 20 fokföldi vándorolt újból oda és Csaka zulu fejedelem beleegyezésével megalapították az első végleges eurűpai gyarmatokat. Csakhamar számos kivándorló boer szaporította a számukat. A zuluk azonban orzságuk ellepetése ellen fegyverrel küzdöttek; ennek dacára a gyarmatosok csakhamar megszerezték a földet a Tugela folyóig és 1839. megvetették alapját Pietermaritzburgnak. A gyarmat fölvirágzása arra birta a Fokföld kormányát, hogy 1845. a Fokföldhöz tartozó gyarmatnak nyilvánítsa. Ennek a N.-iak ellene szegültek és 1856. ki is eszközölték, hogy a londoni minisztérium külön gyarmattá tette. A rákövetkező évtizedekben a zuluk fejedelme, Kecsvajo komoly zavarokat okozott, míg végre 1887. Anglia az egész Zuluföldet elfoglalta. 1893. N. új alkotmányt kapott.
2. N., Rio Grande de Norte braziliai állam fővárosa a Rio Grande torkolatánál, 10 000 lak., cukor- és pamutkivitellel.
szerb királyné, szül. 1859 máj. 14. mint Kesko Ivánovics Péter orosz ezredes leánya. 1857 okt. 17. férjhez ment Milán szerb fejedelemhez, a későbbi királyhoz, kinek 1876 aug. 14. egy fiut, a mai Sándor királyt szülte. 1888 okt 24 Milántól elvált, de 1893 márc. 7. vele ismét kibékült. L. Milán.
alapította I. Milán szerb király 1886 febr. 22. (márc. 6.) sebesültek ápolása körül szerzett érdemek jutalmazására. Csak nők nyerhetik. Jelvénye babérkoszoruval övezett medaillon, rajta N betü, körülötte széles karikagyűrü «Háboruban megsebesültek és betegek ápolásáért», alul az államcímerrel ékített csokor. A jelvény fölött királyi korona. Szalagja világoskék, melyen kettős csokorban a jelvényt bal mellen viselik. Az érmet arany és ezüstben adományozták.
(lat., kiegészítve dies N.) a. m. születésnap.
v. születési tábla, feladata annak kimutatása, mily nagy a szaporodás valószinüsége az élet különböző fokain. Igazi N. eddigelé nem létezett az okból, mivel a statisztikai hivatalok feljegyzései a szükséges észleléseket nem nyujtották. Az első N.-t Körösi szerkeszté Budapest városáról és azt 1893. a londoni akadémiának be is mutatta. Kőrösi megkülönbözteti a «monogen» valószinüséget a «bigen» valószinüségtől. Monogennek nevezik az egy-egy szülő különböző életkorában fennálló átlagos valószinüséget, a másik szülő korára való tekintet nélkül. Világos, hogy ezen monogen valószinüségek a kérdést nem oldják meg. Általános érdekes voltuknál fogva azonban az alábbiakban mégis közöljük ezeknek főbb számait is. 19 éves nőknél 40,3%, 20/39,7%, 25/31,6%, 30/24,0%, 35/17,0%, 40/9,8%, 45/1,7%, 50/0,1%. (Szem előtt tartandó, hogy az összes adatok csak a törvényes szaporaságra vonatkoznak, minthogy a törvénytelen szülések sűrüségéből az illető anyák termékenységére következtetni nem lehet, az atyákat pedig éppenséggel nem ismerik.) A férfiak natalitási valószinüsége a következő: 23 éves férfiaknál 33%, 24/34,4%, 25/35,0%, 30/31,0%, 35/23,4%, 40/16,7%, 45/9,5%, 50/4,7%, 55/2,2%, 60/1,0%, 64/0,5%. Ezek, valamint a natalitási számok, természetesen nemcsak az élettani termékenység erejét tükrözik vissza, hanem egyúttal ama másik erkölcsi tényező befolyását is, mely különösen gyermekekkel máris megáldott családokban a további szaporodásra gátló befolyást gyakorol. Minthogy azonban az élettani (lehetséges) termékenység észlelése, mely az állattenyésztésnél ugyan lehetséges, az emberi nemnél nem alkalmazható, ezen kérdés iránt kimerítő választ nem is várhatunk; de a népesedési tannak problemái is a tényleges, tehát az említett két tényező összhatásán alapuló termékenységre vonatkoznak: a kérdésnek ugy társadalmi, mint természetrajzi tárgyalása a tényleges termékenységre szorítandó. Megjegyzendő, hogy a natalitás az új házasságoknál mindig nagyobb; igy p. tesz az a 30-34 éves nőknél 32,9% (az átlagos 20,6% helyett), a következő évötödökben 32,7 és 21,4%-ot (az átlagos 17,4 és 5,9% helyett). Ami már most a bigen N.-t illeti, az oly terjedelmes, hogy azt e helyen még kivonatban sem közölhetnők. Az e tekintetben fenforgó törvényszerüségek felismerésére szolgáljon a következő kivonatos kimutatás, amelyben egyrészt az atyák kora 5-5 éves korcsoportok szerint van egybefoglalva, míg az ezen korban létező szaporaságnak az anya változó korával beálló módosulásaiból, a teljes N.-nak mintegy 30 esetéből csak azon három eset van kiválogatva, amidőn az anya t. i. 25, 30, vagy 35 éves.
|
Atyák kora |
Anyák kora |
||
|
25 év |
30 év |
35 év |
|
|
25-29 év |
35,6% |
25,0% |
21,2% |
|
30-34 év |
31,2% |
23,6% |
19,9% |
|
35-39 év |
27,5% |
21,8% |
19,4% |
|
40-44 év |
--- |
16,7% |
14,0% |
|
45-49 év |
--- |
14,4% |
10,9% |
|
50-54 év |
--- |
--- |
10,9% |
Ha viszont azt kutatjuk, mikép változik az anyák bizonyos korában ezek termékenysége férjeik korának haladásával, e felől a következő számok nyujtanak felvilágosítást:
|
Anyák kora |
Atyák kora |
|||
|
25 év |
35 év |
45 év |
55 év |
|
|
20 éven alul |
49,1% |
- |
- |
- |
|
20-24 év |
43,0% |
31,3% |
16,0% |
- |
|
25-29 év |
30,8% |
27,3% |
18,5% |
- |
|
30-34 év |
33,5% |
23,7% |
14,4% |
8,1% |
|
35-39 év |
- |
18,9% |
11,8% |
6,7% |
|
40-44 év |
- |
6,6% |
6,1% |
3,0% |
A N. a felől is nyujt felvilágosítást, hogy a házasságra lépő férfinak vagy nőnek az életkor különböző fokain mily koru hitvestársat kell választania arra való tekintetből, hogy avval a legnagyobb termékenységi valószinüséget elérje. Igy
25 éves férfinak 19 éves nőt
35 éves férfinak 21 éves nőt
40 éves férfinak 24 éves nőt
45 éves férfinak 29 éves nőt
ellenben 18 éves nőnek 25 éves férjet
25-30 éves nőnek 28 éves férjet
35 éves nőnek 29 éves férjet kellene választania.
Ugyanezen válaszokat a legkivánatosabb korkülönbség megállapítására is lehet felhasználni. Kitünik ugyanis, hogy 18-19 éves nőknek 7 évvel, a 25 éveseknek 3 évvel idősebb férjeket kellene választaniok, mig a 29 évesek a termékenység maximumát az egyenkoru férjekkel érik el, a 30 éven tul levő nők pedig csak náluknál fiatalabb férjekkel. A férfiak ellenben a saját korukhoz képest fennálló termékenységi maximumokat mindig csak az esetre érik el, ha náluknál fiatalabb nőket választanak, ami mellett a korkülönbség a férfiak haladó korával mindinkább nagyobbodik.
Galton Francis ezen N.-ról a londoni akadémiában tartott felolvasásában utalt azon előnyökre, melyeket elérheti, ha a Kőrösi-féle tábla alapján megszerkesztjük az egyenlő termékenység görbéit, «izogen»-eket, mint aminők p. a térképeken alkalmazott izotermek, izobarok stb. Egyúttal közölte ama képletét is, mely az izogenek alapján lehetségessé teszi, hogy a N.-nak zavaró számtömegét egy egyszerü szabályra visszavezessük. Ha ugyanis adva van az atya és az anya kora, ugy ezek összegét a 91-ből levonván, körülbelül megkapjuk az ezen korkombináció számára fennálló születési valószinüséget. P., ha az atya 30, az anya pedig 25 éves, a 91-ből levonandó 55=36, mig a N. szerinti valószinüség 34,2%-ot tesz. A N.-k még bő kiaknázást és számos új igazság kiderítését helyezik kilátásba. V. ö. Kőrösi, On an Estimate of the Degree of legitimate Natality (a londoni Royal Society által a Philosophical Transactionsban kiadva); u. a., De la mesure et des lois de la fécondité conjugale (Revue d'Économie Politique, 1895); Galton F., Results derived from the Natality Table of Kőrösi (a Royal Society-féle Proceedings 55. köt.).
próféta Dávid király idejéből. Cadok pappal együtt lelke volt amaz összeesküvésnek, mely a trónt Salamonnak akarta megszerezni a törvényes trónutód, Adonia helyett. A legenda szerint N. ellenezte a templomépítést, melyet Dávid elhatározott, megjövendölte az isteni büntetést a Bathsebával elkövetett házasságtörés miatt és fölnevelte Salamont (Sám. II. 12.).
János evangeliuma II. r. 45-52. szerint kiváló zsidó ifju Jézus korából, kit Jézus egyik tanítványa, Filep vezetett Jézushoz, hogy meggyőzze a felől, hogy Názáretből is támadhat valami jó, s kiről Jézus azt a nyilatkozatot tette: Ime ez az igaz izraelita, kiben nincsen álnokság!
(állat), l. Úszó madarak.
(ejtsd: necsesz), Adams county székhelye Misszisszippi É.-amerikai államban, a Misszisszippi balpartján, vasút mellett, (1890) 10 101 lak., pamutkereskedéssel. Két részből áll, N. on the Hill és N. under the Hillből, amelyeket széles lépcsők kötnek össze. Közelében számos fosszil állatmaradványt találtak.
(coryza), az orr nyálkahártyájának hurutja, a leggyakoribb megbetegedések egyike, amelynek többféle alakját kell megkülönböztetnünk. A közönséges hevenyés N. legtöbbször egyszerü meghülésből eredő bántalom, néha azonban poros levegő, izgató porok beleheléséből, máskor jód bevételéből származik. Az ilyen N. eleinte kellemetlen, égető érzéssel kezdődik, majd általános rosszullét, bágyadtság, fejfájás, időnkint borzongatás, sőt néha csekély hőemelkedés kiséretében megindul a bő váladékképződés az orrban, amidőn viztiszta, kissé sós folyadék csöpög ki az orrnyilásokból. Ez az akut szak a 2-3. napon szünni kezd, ekkor a váladék besűrüsödik, kissé genyedtséges lesz s mindinkább fogy, mig a 6-8. napon az egész betegség véget ér. Némely esetben a N. is idült lefolyásuvá lesz, ilyenkor többnyire polipusok vannak az orrüregben. A N. felnőtt egyéneken nem tekinthető súlyos betegségnek, a csecsemőkön ellenben súlyos tüneteket okozhat, mert bedugott orrukkal nem lélegezhetnek szopás közben s igy táplálkozásuk hiányossá válik. A közönséges N. gyógyítása nem ad nagy eredményt, bár egyes eljárások gyakran könnyebbülést idéznek elő. Ilyen gyógyító módok: a szobában maradás, egyenletes meleg (éjjel az ágymelegben szünetel az N.), izzasztó szerek s fürdők; helybelileg sós viz felszívása, mentol, kokain beszippantása vagy ilyen oldatokkal való orröblintés. Az idült N. gyógyítása igen fontos, ezen célból az orrüregnek pontos vizsgálata szükséges, esetleg ott levő polipusok eltávolítandók s a nyálkahártya, ha erősen duzzadt, a villamos égetővel edzendő. Kevesebb eredményt adnak az orröblítő folyadékok, amelyeknek vigyázatlan használata néha még súlyosabb szövődéseket okoz. A csecsemők hurutjánál jó hatásu az orr üregének vattapamuttal való kitörülése, ami gyakran tüsszentést is idéz elő. E mellett az ilyen gyermekek esetleg pár napig kanállal táplálandók, vagy az anyatejet szájukba fecskendjük. Az idült N. súlyos alakja a bűzös N. (ozaena), amely rossz természetü fertőzésből ered. E bántalom gyógyítása nagy kitartást kiván, mert az orrüregnek kanyarulatos alakja s a melléküregek hozzáférhetetlensége egyaránt megnehezítik a kezelést. A N. két betegségben játszik még fontosabb szerepet: a kanyaróban, amelynek egyik legjellegzetesebb tünete s a difteriában, ahol sokszor az igen súlyos orrdifteria előjele. L. még Meghűlés.