az ugyanily nevü járás székhelye Köslin porosz kerületben, a Streitzig- és Vilm-tó közt, vasút mellett, (1890) 8695 lak., vasöntőkkel és gépgyártással, örlő- és fürészmalmokkal. Újabban klimatikus gyógyhelyként is fölkeresik.
Mecklenburg-Strelitz nagyhercegségnek székes-fővárosa, a Zierki-tó és vasutak mellett, (1890) 9481 lak., szeszégetőkkel, vasöntőkkel, posztó-, sör-, gép-, ecetgyárral, mű- és kereskedelmi kertészettel. A város nyolcszögü csillag alakjában épült; a küllöként szétágazó utcák a vásártéren találkoznak. A kiválóbb épületek a nagyhercegi kastély és a szinház, kulturálsi intézetek a nagyhercegi könyvtár (80,000 köt.), vend ls obotrita régiségeket tartalmazó gyüjtemény, éremgyüjtemény és többféle középiskola. Az 1860. elhunyt nagyhercegnek, Györgynek ércszobra is díszíti a várost. N.-et 1726. alapították. 1733 máj. 20-án várossá emelték. Tőle DK-re 3 km. távolságrea van Altstrelitz, l. Strelitz.
(Neustrasia, Francia occiedntalis), a frankok országának Ny-i része, mely a Schelde torkolatától a Loireig terjedt és D-en Aquitaniával, Ny-on pedig Burgunddal és Austrasiával volt határos. Ez a terület a Merovingok alatt ismételten önálló ország volt. Tégabb lrtelemben N. névvel Franciaországot, Austrasiával Németországot jelölték.
(Nový Jicin), az ugyanily nevü morva kerületi kapitányság székhelye, az Oderába torkolló Titsch és vasút mellett, (1890) 11,562 lak. Kincstári dohánygyárral, kalap- és gyapjuiparral, gazdasági gépgyárral; régi kastéllyal, szövő- és gazdasági iskolával.
svájci St. Gallen kanton egyik járása, (1888), 12,022 lak., Lichtesteig székhellyel.
az ugyanily nevü járás székhelye Posen porosz kerületben, a felső Doyca és vasút mellett, (1890) 1801 lak., komlótermeléssel és kereskedéssel.
(lat.) a. m. semleges; neutralitas, semlegesség. - N. pont, l. Föld (VII. köt., 439. o.).
l. Absorbentia.
(lat.), l. Nem.
város és az ugyanily nevü járás székhelye a bajorországi Sváb-kerületben Ulmmal szemben, a Duna és vasút mellett, (1890) 7921 lak., aranykeretkészítéssel.