(ejtsd: növil) Alfonz de, francia festő, szül. St. Omerben 1836 máj. 31., megh. Párisban 1885 máj. 20. Picot tanítványa volt, de főleg Delacroix hatása alatt képezte ki magát. Első képe egy epizódot ábrázolt Sebastopol ostromából (1859); ezt követték: A vadászok és testőrzuávok harca Magenta utcáin. (1864, st. omeri muzeum), A zuáv őrség (1866), A san lorenzoi csata Mexikóban (1867), Vadászok átkelése a Csernéja folyón (1868, lillei muzeum); a mellett számos illusztrációt készített folyóiratok és Guizot Historie de France-ja számára. Igazán népszerüvé azonban csak akkor lett, mikor az 1870-71-iki német-francia háboruban mint tiszt részt vevén, e hadjárat egyes jeleneteit ábrázolta képeiben, melyek közül a legismertebbek: Táborozás Le Bourget falu előtt (1872, dijoni muzeum), Balau, az utolsó töltények (1873, számtalan reprodukcióban elterjedt), Harc a vasúti vágányokon (1874), Villersexeli eltorlaszolt ház ostroma (1875), Porosz foglyok a villersexeli templomban, A hires Le Bourget (1878), A chamoignyi csata körképe (Detaillelal együtt), A st.-privati temető és a Sürgönyhordú (1881); számos rajz, aquarellkép stb.
l. Dornbach.
Hamburghoz tartozó sziget az Északi tengerben, Cuxhaventől Ny-ra, 69 lak., 2 világítótoronnyal és mentőállomással.
az ugyanily nevü járás székhelye és az egykori Wied grófság fővárosa Koblenz porosz kerületben, a Rajna jobbpartján, vasút mellett, (1890) 11,062 lak., vas- és hengerművekkel, dohány-, szivar-, stearin-, szappangyártással és pléhedénykészítéssel; egykori fejedelmi kastéllyal, amelyben a környéken talált római régiségeket őrzik.
1. József, oszták politikus s nemzetgazdász, szül. Trieschben (Iglaunál) 1839 máj. 8., megh. Maria Grünben (Graz mellett) 1895 máj. 20. Iskoláit Prágában és Bécsben végezte, azután különböző bécsi lapoknak (Ostdeutsche Post, Presse) munkatársa volt 1861. 1864. a Neue Freie Presse megalapítói között találjuk, 1873. a brünni kereskedelmi kamara a birodalmi gyűlésbe választotta, hol a liberális baloldalhoz csatlakozott. 1878-tól fogva az osztrák delegáció állandó tagja. Munkái: Bank und Valuta in Österreich-Ungarn (Lipcse 1873-74, 2 köt.); Zollpolitik und Handelsbilanz (Bécs 1875); Der Kampf um die Währung (Jena 1881).
2. N. József, cseh kulturtörténetiró, szül. Neuschlossban (Csehország) 1855. Prágában és Bécsben végezte tanulmányait és jelenleg mint gimnáziumi tanár és egyetemi magántanár működik Prágában. Több úttörő munkával gazdagította hazájának műtörténetét; ilyen: Geschichte der christl. Kunst in Böhmen (I. 1888); Studien zur Gesch. der Gothik in Böhmen (I. 1892); Gesch der bildenden Kunst in Böhmen vom Tode Wenzels III. bis zu den Husitenkriegen (I. 1892).
(Szerb-), nagyközség Torontál vmegye módosi j.-ban, (1891) 2242 szerb, magyar és német lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
hivatalos rövidítése Nevada északamerikai államnak.
általában oly szó, mely valamely személynek v. tárgynak ismertető jelölésére szolgál. Szorosabb értelemben név a személyek jelölésére használt tulajdonnév, tágabb értelemben pedig minden szó, mely személyt v. tárgyat jelent, de ezt inkább főnévnek, illetőleg a melléknévvel együtt névszónak hivuk. L. Személynév, Tulajdonnév.
folyó Szt.-Pétervár orosz kormányzóságban. A Ladoga-tó Dny-i szögletéből két ágban folyik ki, amelyek az Orjehov nevü kis szigetet fogják körül s amelyekben sok a zátony. A N. eleinte DDNy-nak folyik; fölveszi a Mgát s Voilovkát, Nikolszkij szigeténél 1000-1300 m,-nyi széles, a Toszna fölvétele után ÉNY-nak fordul és 330 m.-nyi keskenyné lesz; későbben fölveszi még az Izsorát, Szlaviankát, Ohtát, ami közben ismét kiszélesedik; Szt-Pétervár fölött több ágra (Bolhaja, Malaja, Szrednyaja, Jekaterinehov) oszlik és alkotja a Vaszilyevszkij, Peterbourgszkaja, Kresztovszkij nevü szigeteket és 3 ágban, amelyek közül a Korabelnij a legmélyenn (3 m.), a Finn-öbölbe torkollik. Hossza Tillo szerint 75 km., vizkörnyéke 4418 és ha a Ladogát, Onegát, Ilyment s más kisebb tavakat is hozzászámítjuk, amelyeknek vizét levezeti, 288,972 km2. Átlag évenkint 147 napig van befagyva: nov. elejétől ápr. elejéig. Áradásokat csak a hosszabb ideig tartó Ny-i szelek okoznak. Viztömege a torkolatánál Voeikov szerint másodpercenkint 2980 m3 és e tekintetben Európa folyói közül csak a Volga és Duna mulják felül. A Kaspi-tengerrel a Vuzsne-volci-, Tichvini- és Mária-csatornák, a Fehér-tengerrel a Württemberg Sándor féle csatorna köti össze. 1892-ben 14,607 hajó és 16,388 tutaj fordult meg rajta 13.7 millió rubel értékü áruval.
1. hegylánc é-amerikában, 1. Sierra Nevada. - 2. N., egyike az É.-amerikai Egyesült Államoknak Kalifornia, Arizona, Utah, Idaho és Oregon közt, 286,700 km2 területtel, (1890) 45,761 (1880. 62,266) lak. Csakis Ny-i oldalán húzódik el a Sierra N., nagyobb része a Great Basinhoz tartozik. Itt a két Humboldt-lánc a legnagyobb. A több, egymással egyközüen húzódó hegyláncok közt sok a sós tó és mocsár, amelyeket az amerikaiak Alkali Lakes, Soda Lagoons, Alkali Flats, Mud Lakes, Salt Deposits neveken ismernek. Mintegy 9/10 része az államnal lefolyás nélküli; ebben a legnagyobb folyó a Humboldt-tóba szakadó Humboldt a maga mellékvizeivel (Huntington, Pine Creek, Boulder stb.), továbbá a Carson Sinkbe torkolló Carson, a Walker, a Truckee stb., míg szélein kisebb vizek, miként a Salmon és Goose a Snake-riverbe, a Rio Virgin a Kolumbiába folynak. A Humboldt- és Carson-tón kivül nagyobb tavak még a Pyramid, a Winnamucca és a Mud Lakes. Az éghajlatot a jelentékeny szárazság jellemzi; az évi esőmennyiség alig teszi ki 200 mm.-t. A földmívelés csak mesterséges öntözés mellett lehetséges, de csakis 212,000 ha.-on, amelynek csak 65%-át mívelik. Az árpa, zab és széna a fő termékek. Az állattenyésztés is jelentéktelen. Fő gazdasága érceiben van, azonban bányái, amelyek közt a legismeretesebb az 1859. fölfedezett Comstock Lode, a White Pisrei és a Nye countybeliek, már kimerülőben vannak. 1880. volt még az évi aranytermelés 236,469 és az ezüsté 9.641,561 uncia; 1892. pedig csak 76,000 uncia arany és 2.24 millió uncia ezüst. A középső Pacific vasút Kny-i irányban átszeli. A törvényhozó testület 20 szenátorból áll, kiket 4-4 évre, és 40 képviselőből áll, akiket 2-2 évre választanak. Washingtonba 2 szenátort és 1 képviselőt küld; az elnökválasztásnál 3 szavazata van. Fővárosa: Carson City; 14 countyra van fölosztva. 1848. mormonok telepedtek meg benne. 1859. gazdag ezüstbányáit fedezték föl. 1861. territoziummá, 1864 okt. 31. pedig állammá alakították. V. ö. Myron Angel, Hist. of N. (Oakland 1881); Bancroft, Hist. of N. (San Fransisco 1890). - 3. N., két county az Egyesült-Államokban és pedig Arkansasban (1618 km2 ter., 13,000 lak., Prescott székh.) és Kaliforniában (2660 km2 ter., 21,000 lak., N.-City székh.). - 4. N., Vernon county székhelye Misszuri államban, több vasúti vonal találkozásánál, (1890) 7262 lak.