London legrégibb fogháza. A kivégzések itt történnek.
egyike az É.-amerikai Egyesült-Államoknak Maine, az Atlanti-óceán, Massachusetts, Vermont és Kanada közt, 24,100 km2 ter., (1890) 376,530, 1 km2-re 16 lak. Partjai nagyobbára homokosak és csak apró öblei vannak. Földje a 30-50 km. széles parti lapályt leszámítva, gránit grájsz és palás közetekből álló hegyes vidék, amelyben csak D-en van a Connecticuttal egyközü, széles alluviális völgy. Az É. sz. 44°-án tul az elszigetelt hegyeket öszefüggő hegylánc, a White Mountains váltja fel, amelyben a legmagasabb csúcs a Washington és amelynek kiágazásai a Sunapee és a Monadnock. Miként Maineben, itt is a terület egy nagy részét tavak takarják; számukat 400-nál többre teszik. Köztük a nagyobbak: a Winnipiseogee (40 km. hosszu, 15 széles), a Squam, a Smith, az Ossipee, a Connecticut stb. Fő folyója a Connecticut az Israel, Sugar mellékvizekkel, továbbá a Merrimac, a Piscataqua, nashua, Suncook mellékvizekkel és a Piscataqua, mig a Sacónak és Androscogginak csak a forrása tartozik ide. Az éghajlat igen hűvös és a hegyes vidékeken zord is. A bányászat legfontosabb termékei a rézérc és a gránit. A föld nem igen termékeny; csakis valamivel több mint 1/3-a áll megművelés alatt; legtöbbet termel burgonyából (1.22 Millió hl.), kukoricából (0.48 millió hl.), zabból (0.36 millió hl.) és szénából (583,000 t.). Az állattenyésztés is hanyatlóban van; sokan a farmerek közül elhagyják birtokukat és a városokba költözködnek. 1889. már 1000 farm állott üresen. Az ipar jelentékeny, legfontosabb ágak a papirgyártás és pamutfonás. Az 1792-iki alkotmány szerint a végrehajtó hatalom egy kormányzó, a törvényhozó a 24 tagu szenátus és több mint 300 tagból álló képviselőház kezében van; mind a kormányzót, mind a szenátus és képviselőház tagjait 1-1 évre választják. Washingtonba az állam 2 szenátort és 2 képviselőt küld; az elnökválasztásnál 4 szavazata van. Countyainak száma 10, fővárosa Concord. Első gyarmatosai 1623. angolok voltak N.-ben, amely eredetileg Massachusettshez tartozott és 1679. lett koronagyarmattá; de 10 év mulva ismét visszakerült előbbi állapotába és függetlenségét csak 1741. nyerte el véglegesen. 1788. fogadta el az unió alkotmányát és 1792. a mostanit. V. ö. Belknap, Hist. of N. (Boston 1812) és Mac Clintock, Hist of N. (1888).
1. város Sussex angol grófságban, a La Manche partján, az Ouse torkolatánál, vasút mellett, (1891) 4955 lak. tengeri fürdőkkel, örlő malmokkal, sörgyártással, szén-, gabona- és épületfa-kereskedéssel. Mint menedékhelyet is gyakran fölkeresik. - 2. N., county Connecticut É.-amerikai államban, 1600 km2 ter., 180,000 lak., N. székhellyel. - 3. N.,az ugyanily nevű cvounty székhelye, 56 km.-nyire Hartfordtól, a West-river, Quinebaug és Mill torkolatánál, több vasúti vonal találkozása pontjában, (1890) 81,298 lak., virágzó iparral, amelynek főbb ágai: a puska-, kocsi-, gyépgyártás, rézöntés, harangöntés, kaucsukáru- és zongorakészítés. A kikötőjének mélyítésére sok munka szükséges; kereskedelmi flottája (1889) 286 (köztük 52 gözös) hajóból áll 50,445 t. tatalommal. A tenger mellett fekvő város szép és széles utcáit szilfák szegélyezik. A város közepén van a Public Green nvü nagy pázsittal takart tér és e mellett az 1700. alapított Yale-college jogi, orvosi, természettudományi, teologiai és szépművészeti fakultással. Ugyanitt van a Peabody-muzeum geologiai és ásványtani gazdag gyüjteményekkel.
London egyik része a Temze D-i partján, 115,663 lak.
l. Iridozminum.
rövidítése N. J.), az É.-amerikai Egyesült-Államok egyike New-York, Pennsylvannia, Delaware és az Atlanti-oceán közt, 19,179 km2 ter., (1890) 1.444,933 (720,819 férfi, 724,114 nő), 1 km2-re 71 lak. Az Atlanti-oceán melletti, 200 km. hosszu partvidék alacsony és homokos, ellenben a Sandy Hook, Raritan és Newark-öböl körül emelkedettebb és a Hudson mellett 100-150 m. magas dombsorban (Palis-sades)ereszkedik le a folyóhoz. E dombsorral egyközűen haladnak a Kittatiny hegyek. New-York felöli oldalán éri el az állam a legnagyobb magasságát a High Pointban (530 m.). Számos kis folyója közül a Raritan, Passaic és Hackensack a legjelentékenyebbek. A hőmérséklet mérsékelt. Trentonban az évi meleg 10.5° (nyári 21.5, téli -1°); a csapadékmennyiség 1010 és 1035 mm. közt változik. A mezőgazdasági termékek értéke évenként átlag 7.5 millió dollár széna, 5 millió dollár kukorica, 2 millió dollár búza, 1.7 millió burgonya, 1.5 millió dollár értékű zab. Az állattenyésztés szintén virágzó. Az ásványországi termékek közül legfontosabb a vasérc (évenként több mint félmillió t.), azonkívül a cinkérc és márga. Az ipar igen jelentékeny; az iparos középponok: Newark, Paterson, Jersey City, Trenton stb. A kereskedelmi forgalom New-York közel volta miatt nem oly fontos. A tanintézetek közt a legfontosabb a Princeton-college. A kormányzót és a szenátus 21 tagját 3-3 évre, a 60 képviselőt 1-1 évre választják. A kongresszusba N. 2 szenátort és 8 képviselőt küld; az elnökválasztásnál 10 szavazata van. Első gyarmatosai hollandok voltak, akik Bergent alapították és 1664-ig tartották fenn magukat; 1674. új kisérletet tettek N. megszállására, de újra az angoloknak kellett a tért átengedniök. 1702. lett koronagyarmattá. Az amerikai szabadságharcban tevékeny részt vett és több csatának volt szinhelye. 18466. törültetett ela radszolgaság. V. ö. Raum, Hist of N. (1880).
l. Kalánfürt.
county Virginia É.-amerikai államban, 544 km2 ter., 60000 lak., n. székhellyel.
az ugyanily nevü. county (1690 km2 ter., 80,000 lak.) székhelye Connecticut É.-amerikai államban, 68 km.-nyire Newhaventől, a Thames jobbpartján, 4 km.-nyire a Long Island-soundtól, vasút mellett, (1890) 13,757 lak., vasöntéssel, gyapju- és selyemfonókkal, nagy kétszersült-gyárakkal; igen jó kikötővel, amelyeket Griswold és Trumbull erősségek védnek; nagy halászattal. N. rendetlenül épült ugyan, de egészséges fekvésü, amiért sokan nyaralóul használják.
lat. állatnevek után Newman Eduárd angol entomologus és ornitologus nevének rövidítése.