county Misszuri É.-amerikai államban, 23,000 km2 ter., 8000 lak., N. székhellyel.
1. Ferenc Vilmos, angol iró, szül. Londonban 1805 jun. 27. Elvégezvén tanulmányait Oxfordban, 1830-34-ig Keleten élt s utazott. Tanárkodott Bristolban. Manchesterben és 1846-tól kezdve a londoni egyetemen, mint a latin nyelv tanára. 1863. lemondott hivataláról s az irodalomra szentelte életét. Testvére N. bibornoknak, akivel együtt hagyta el az anglikán egyházat, de nem ugy mint testvére, ő hátat fordított vallásos hitnek. Főleg teologiai érdekü művei érdemelnek figyelmet, s ezek a következők: History of Heberew monarchy (London 1947); The soul, its sorrows and aspirations (1849); Phases of faith, passages from my own Creed (1850); Catholic Union, ussay toward a Church of the future (1854); Theismus, doctrinal and practical (1858).
2. N. János Henrik, angol oratorianus és bibornok, kiváló egyházi iró, szül. Londonban 1801 febr. 211., megh. Edgbastonban (Birmingham) 1890 aug. 11. Atyja anglikán, anyja kálvinista volt. Tanult az oxfordi Trinity-collegeben és 1824. felvevén az anglikán egyházi rendet, az anglikán lelkipásztorkodásnak szentelte magát. 1828. Oxfordban plébános. Mint Puseynak elvrokona, ki a katolikus egyházhoz közeledő mozgalomnak vezetője volt, vele szerkesztette az Időszaki Füzeteket (Tracts for the times). E tekintetben leginkább kifejezte irányát: The arians of the fourth century (1834) c. munkájában. A kat. egyház multjának szorgalmas kutatása, főleg a szent atyák tanulmányozása mindinkább azon meggyőződést érlelte meg benne, hogy a régi egyház csak a kat. egyházban lelhető fel. E szilárd meggyőződés folytán 1845 okt. 9. néhány barátjával visszatért a kat. egyházba. Első műve visszatérése után: Essay on development (1846) volt. 1846. Rómába ment, ahol Fransoni bibornok 1847 elején pappá szentelte, egyidejüleg IX. Pius pápától engedélyt nyert, hogy Angolországban oratorianus szerzetet alapíthasson. 1848 jun. 25. fel is állította azt. Társaival kiadta: Lives of the English Saints (1848); később Discourses adresses to mixed congregations (1849). Kiválló szónok és vitázó volt. Vitairataiban különösen az anglikánok ellenvetéseit cáfolta (Lectures on certain difficulties felt by Anglicans in submitting to the Catholic Church, 1850). 1851. Dublinba hivatott a kat. egyetemen rektorává, ahol hét évig működött. Az itt tartott beszédeiből és felolvasásaiból keltkezett: Idea of a University defined: nine discourses (4. kiad. London 1875). 1858. visszatért Birminghamba és az angol nemesség számára magasbb tanintézetet alapított, mely nagy látogatottságnak örvendett. 1864. kiadta: Apologia pro vita sua, being a History of his religious opinions címü művét, amelyben leirja az okokat, amelyek őt a kat. egyházba vezették. Puseynek unio-kisérleteivel szemben kiadta: Letter to Pusey, on his recent Eirenicon (1866), amelyben Puseynek tévedéseit cáfolja. Meghivták a vatikáni zsinat előkészületi munkáira, de a meghivást egészségi állapotára való tekintetből nem fogadta el. Lelkipásztori és tudományos munkássága elismeréséül XIII. Leo 1879-ben bibornokká nevezte ki. V. ö. Wetzer-Welte, Kirchenlexikon (IX. köt., 219-226. old.).
város Cambridge (ettől 21 km.-nyire) angol grófságban, vsaút mellett, (1891) 6213 lak., gabonakereskedéssel; nagy istálókkal, amelyekben állandóan több száz ló áll training alatt. N.-ben évenként 7 lófuttatás van, amelyek közül a Craven-meeting (áprilisban) és a Houghton-meeting (októberben) különös fontosságuak. V. ö. Hist. of N. and the annals of the turf (3 köt., London, 1886).
l. Új-Mexiko.
város Derby (ettől 66 km.-nyire) angol grófságban, vasút mellett, (1891) 6661 lak., vasöntőkkel és pamutszövéssel.
Louisiana É.-amerikai állam egyik legnagyobb és az Egyesült Államok D-i részének legélénkebb kereskedővárosa, a Misszisszippi partján, 177 km.-nyire a torkolatától, több vasúti vonal mellett, (1890) 242,309 lak., akik közt 18 % anglo-amerikai, 17 % francia, 15 % német, 14 % írországi, 8 % olasz, 25 % színes bőrü stb. Ipara nem jelentékeny, cukorfinomításra, lenmagolaj-, dongakészítésre, gépgyártásra, lisztőrlésre stb. szorítkozik. Annál élénkebb azonban a kereskedelme; exportja a külföldre kiváló helyet foglal el. Liverpool után földünk legnagyobb pamutpiaca (évenként 2 millió csomagot szállít el); a pamuton kivül fő kiviteli cikkei: cukor, melasz, rizs, disznóhús, kukorica, gyapjú, bőrök és dohány; a bevitelé: gyümölcsök és főképpen óriási mennyiségü banána. Az összes forgalom értéke (1890) 550.493,315 dollár. N. nagyobb része a Misszisszippi balk partján félholdalakban (Crescent City) terül el s az áradás ellen 4.5 m magas töltés (Levee) védi. A város területe 185 mf2, aminek 3/4-e lakatlan mocsár. A város rendesen épült; a főbb utcák szélesek és fákkal szegélyezettek. A forgalom fő vonala a Canal-street, amely a francia városrészt (Vieux Carré) az amerikai városrésztől választja el. A legszebb lakóházak a St. Charles Avenueben vannak. A legkiválóbb épületek: a vámház a Canal-streeten, a Szent Lajos-székesegyház a Jackson square-on, N. legszebb terén, amelyen Jackson generális szobra áll, az érseki palota a festői kreolnegyedben, a Károly-szinház a Lafalyette-square-on, az Old Fellows Hall s előtte a Franklin-szobor Hiram Powertől, a Howard Library, a Tulane University a Tulane Avenuen; a pamut-, a cukorbörze, a jezsuita-templom, a Charity-s a tengerészkórház, szeplőtelen fogantatásról elnevezett templom, a Prytanis- és Camp-street sarkán Haughery Margitnak, az árvák barátnőjének szobra, az egyedüli női szobor az Egyesült-Államokban. érdekes a rajta látható élénk mozgalomnál fogvaa francia piac a leveen. Parkokban N. nem gazdag; a legszebb a City Park (60 ha.). Kiváló látványosságot nyujtanak a temetők (Cypress Grove Cemetery, Metairie Cemetery stb.); mivel a halottakat a mocsaras talajba eltemetni nem lehet, a föld fölött készítik a sírhalmokat. Környékének legszebb helye a Pontchartrain-tó (40 mérföld hosszu és 25 széles), a Carrollton-ketek és N.-i csatamező, amelyben egy emlékoszlop áll. Hires a N.-i karnevál, amelyet farsang utolsójának keddjén (Mardi Gras) szoktak megülni. N.-t 1718. Bienville János, a bilox-i telep kormányzója alapította. 1721., bár csak kis falu volt, Louisiana fővárosává tették. 1762. Franciaország átengedte a spanyoloknak, de ennek a lakosok elleneszegültek és csak 1769. hódoltak meg az idegen hatalomnak. 1800-33. ismét francia kézen volt; ekkor azután az egyesült-Államok birtokába került. 1815. mellette verte meg Jackson egy döntő ütközetben az angolokat. 1862. a polgárháboruban, miután Farragut a Misszisszippi torkolatánál fekvő erősségeket elfoglalta,a város megadta magát Butler generálisnak. V. ö. N., with map, by writers of the N. press (1885); King, N. O. (London 1895).
lat. állatnevek után Newpork György (1803-1854) angol természettudós nevének rövidítése.
1. county Rhode Island É.-amerikai államban 344 km2 ter., 24,000 lak., N. székhellyel. 2. N., város és kat. püspöki székhely Monmouth (ettől 32 km.-nyire) angol grófságban, az Usk partján, közel a torkolatához, vasút mellett, (1891) 54,690 lak., vasöntéssel, gép-, vagon-, vasúti kerék-, acél-, szeggyártással, kémiai iparral és hajóépítéssel; közelében nagy szén-, vasérc- és cinkércbányászattal; élénk szén- és vaskereskedéssel. 1892-ben 1.87 millió t. szenet exportált; ugyanekkor 1.86 millió t. tartalmú hosszabb járatu hosszabb hajó fordult meg benne. A festői fekvésű városnak néhány érdekes épülete is van; ilyen a St. Woollas-templom és egy gloucesteri herceg I. Henrik fia által épített kastély romjai, végre egy régi dominikánus kolostor. A mai N. mellett állott a rómaiak korában Isca Silurum, amely a középkorban Caerleon nevet viselt és Artur királynak volt székhelye, most azonban jelentéktelen falu. - 3. N., Wight sziget fővárosa Hampshireben, 8 km.-nyire Cowestól, a tengeráradáskor hajózható Medina és vasút mellett, (1891) 10,216 lak., csipkekészítéssel, tésztagyártással, gabona- és lisztkereskedéssel. A városban számos a kert és hotel. Legérdekesebb épülete az 1172. alapított Becket-temlom Erzsébetnek Marochetti által készített emlékével. A régi fővárossal Carisbrooke-kal egy várost alkot. - 4. N. az É.-amerikai Egyesült Államok több városa, amelyek közül a jelentékenyebbek: a) Campbell county székhelye Kentuckyben az Ohio és Licking összefolyásánál, (1890) 24,918 lak.; az Ohio tulsó partján fekvő Cincinnatival és a Licking tulsó partján fekvő Covingtonnal híd köti össze; legfontosabb iparága a vasipar. b) Az ugyanily nevü county székhelye és Rhode Island egyik fővárosa Rhode sziget egyik D-i öblénél, vasút mellett, (1890) 19,457 lak., kényelmes és biztos kikötővel, amelyet az Adam és Walcott erősségek védenek. Ipara (pamutfonás, bronz- és vasöntés) és kereskedelme nem jelentékeny; mint fördő- és nyaralóhely az egész Egyesült-Államokban a legfontosabb. Kivállóbb épületei: a kapitolium, városháza, az arzenál és a nyilvános könyvtár. Az É.-amerikai szabadságharcban az angolok fölégették.
egyike a Bahama-szigeteknek (l. o.).
l. Radnor.