Jürgen Antal Benedikt, német filologus és történetiró, szül. Burg auf Fehmarnban 1849 nov. 24. Kielben és Bonnban tanult, 1873-76. Olasz- és Franciaországban tanulmányutat tett, ekkor habilitáltatta magát Göttingában s azóta több egyetemen tanárkodott. Irta: Der homer. Schiffskatalog als. Kistor. Quelle (Kiel 1873); Die Entwicklung der homer. Poesie (Berlin 1882); Gesch. der griech. und maced. Staaten seit der Schlacht bei Chäronea (Gotha 1893); s kiadta Josephus Flavius munkáit (6 köt., Berlin 1885-1895). - Huga N. Sarolta, regényirónő, szül. Burg auf Fehmarnban 1854 jun. 7., jelenleg altonában él; többnyire Lucian Bürger álnéven irta: Cajus Rungholt (Boroszló 1886); Erzählungen für das Volk (Hamburg 1890); Bilder und Skizzen aus Amerika (Boroszló 1891); Aus dän. Zeit (Lipcse 1892-94); Eine von den Jängsten (u. o. 1894).
hegytömeg a Berni-Alpokban, a Thunitótól D-re. Legmagasabb csúcsa 2366 m.
Frigyes Vilmos, német filozofiai iró, szül. Röckenben 1844 okt. 15. A gimnáziumot Pfortában, az egyetemet Bonnban és Lipcsében végezte, ahol főleg klasszikus filologiával foglalkozott. Mint 25 éves ifju már rendes tanára a klasszikus filologiának Baselben 1869-79. Már ez idő alatt, elhagyván az ókort, hogy a mi időnk filozofiai és esztetikai problémáival foglalkozzék, föltünést kelt sajátos, szellemes, minden rendszerességet kerülő, a paradoxont hajhászó, de mindig érdekes műveivel. Az első: Die Geburt der Tragödie aus der Musik (1872, azóta többször új kiadásban); Unzeitgemässe Betrach-tungen (1873-1876, 4 füzet. 1. David Strauss. 2. Vom Nutzen und Nachtheil der Historie für das Leben. 3. Schopenhauer als Erzieher. 4. Richard Wagner in Bayreuth). Következett: Menschliches, Allzumenschliches, ein Buch für freie Geister (1878, függelék hozzá 1879); Der Wanderer und sein Schatten (1880, a három mű új kiadása 2 köt.-ben 1886); Morgenröthe, Gedanken über die mor. Vorurtheile (Chemnitz 1881); Die fröhliche Wissenschaft (1882); Also sprach Zarathustra (3 füzet 1883-84); Jenseits von Gut und Böse (1886); Zur Gemeaépgoe der Moral (1887); Der Fall Wagner (1887); Die Götzendämmerung (1889). Súlyos szembaja miatt 1879. lemondott tanárságáról, ezentul folyton irván, sokszor változtatja lakóhelyét, mig 1889. súlyos agybajtól megtámadva a jenai tébolydába kerül; állapota később látszóleg javul, de csakhamar ismét visszakerül a kórházba. Az utolsó évtizedben művei rendkivül elterjednek s nagy figyelmet keltenek a műveltek körében egész Európában. Többnyire aforizmákat ir, melyekben hatalmas nyelvművészettel fejezi ki erőszakos, szakadozott, sokszor beteges gondolatait. Fő témája az erkölcs. A szokásos erkölcstan tételeit tagadja. A nem minden, az egyes semmi: egyik fő tétele. Amit jónak nevezünk, eredetileg az előkelőt, nemeset jelentette, s ennek az előkelőnek, nemesnek, az Uebermensch-nek jogait védi a nemtelennel, aljassal, a tömeggel szemben. N. az erkölcstanban arisztokrata a legszélső értelemben s a mai erkölcsi felfogás züllöttsége közt ez eléggé magyarázza, hogy az irodalmi ínyencek és kopottak kedvet találnak aforizmáiban, amelyeknek azonban megvan a maguk igaz értéke is.
(Nieuwpoort), város Ny.-Frandria belga tartományban, 3 km.-nyire a tengertől, az Yser, a N.-ostendei, a N.-dünkircheni csatorna és vasút mellett, 3180 lak., halászattal, vitorlavászonszövéssel és halászhálókészítéssel; tengeri fürdővel; szép templommal, amelyben a közelében vívott tengeri ütközetet ábrázoló kép látható. 1163. falakkal vették körül. 1383. az angolok fölégették, de csakhamar újra fölépült. 1584. elfoglalta a parmai herceg. 1610 jul. 2. közelében vívták azon tengeri ütközetet, amelyben Nassaui Henrik legyőzte Albert osztrák főherceget. 1658. N. és Dünkirchen közt Turenne verte meg a Condé vezérelte spanyolokat.
hollandi kikötő, l. Helder.
csatorna, amely Rotterdamból az Északi-tengerbe vezet. Építése 1866. ért véget, midőn a Hoek-van-Hollandot, a holland part D-i végét átvágták. 1892. rajta 8303 gőzös és 880 vitorlás hajó ment végig.
l. Nieuport.
Hippolit, olasz költő, szül. Padovában 1832 nov. 30., megh. 1861 márciusban a tengeren. Szülővárosában filozofiát, történelmet s irodalmat tanult és 1859. mint tiszt vett részt Geribaldinak sziciliai hadjáratában. Midőn onnan visszatérőben volt, 1861. az Ercola gőzös hajótörésénél a nápolyi öbölben a tengerbe fult. Novellái közt legnagyobb feltünést keltett a halála után megjelent Confessioni di un ottuagenario (új kiad., Firenze 1887) regény, mely Olaszország újabb történetét (1775-1858) tárgyalja. Lirai költeményei Poesie címen (Firenze 1886) jelentek meg.
l. a Loire 48 km. hosszu jobboldali kis mellékfolyója. több N. nevet viselő patak Guérignynél való egyesüléséből keletkezik és Neversnél törkollik. - 2. N., département Franciaország középső részében Cher, Leoret, Yonne, Côte-d'Or, Saône-et-Loire és Allier közt, 6817 km2 ter., 343,581 lak. K-i részében gránit, gnájsz és porfir, középen jura-liasz, É-on és Ény-on oolit s D-en szintén tercier képződmények alkotják. Az őskőzeltből álló emelkedések a Morvan kiágazása, amelynek e départementban a Préneley (850 m.) a legmagasabb csúcsa. A Ny-i rész dombos; a dombok legmagasabbika nem nagyobb 452 m.-nél. N.-nek mintegy 2/3-a a Loire és 1/3-a A Szajna vizkörnyékéhez tartozik. A Leora 115 km.-nyi hosszu utat tesz meg benne és fölveszi az Aront, az Acolint, Colâret, Ixeuret, N.-t, az Alliert, Mazout, Nohaint és Vrillet. A Szajna vizkörnyékéhez tartozik a Yonne a maga mellékvizeivel (Armançe, Beuvron, Sauzay stb.). A loiret a Yonnenal a Nivernais-csatorna köti össze. K-en az éfghajlat zordabb, Ny-on enyhébb. A talaj meglehetősen termékeny. 1892. termett búzából 980,508, rozsból 93,918, árpából 195,588 és zabból 829,000 hl., de a szükségletet ez teljesen nem fedezi. A loire mentén sok bort is termelnek; a 10 évi átlagos termés 164,668 hl., 1892. azonban csak 52,620 hl. Ezenkivül termelnek zöldséget, különböző gyümölcsot, kendert és sáfránt. A K-i részeén sok az erdő. Az állattenyésztés virágzó; a N-i lovak erősek; a szarvasmarhák igen húsosak (183,898 db.) és a juhok (182,679 db.) finom gyapjut adnak. Nagy jövedelmet hajtanak a départementnak a széntelepei, különösen Decizenél, amelyek 188-ban 178,931 t. szenet szolgáltattak. Virágzó a vasipar is, továbbá elég jelentékeny a faience-, az agyag- és vászonipar. A Parize-leChâtel, St. Honoré és Pougues melletti ásványvizforrások a legismeretesebbek. 1790. Nivarnais tartományból és Gâtinais Orléanaisból alakították. A département 4 járásra oszlik, ezek: Nevers, Château-Chinon, Clamecy és Cosne. A főváros Nevers.
l. Nivone.