(lat.) a. m. ha nem csalódom.
a skandináv mitológiában az alvilág neve, Hel (l. o.) birodalma.
l. Gerade.
Tourn. (nov., kandilla Erdélyben), a boglárkafélék egynyári füve, levele 2-3-szor szárnyalt, keskeny sallangu, a legfelsők néha az ágtetőző virág alá gallér módjára csoportosodnak. Kelyhe 5 levelü, szines, szirma 5-10, a kehelynél apróbb, csaknem 2 ajaku, himje sok, tokja sokmagu, hosszucsőrü, 5-10 levélből alakul. 23 fajta a mediterrán flórában, hazánkban (2 faj) és Ázsia Ny-i részén terem. A N. Damascena L. (puszták szűze, nardusmag), 3-6 dm. magas, kopasz, virága világoskék, finom sallangos zöld gallér fogja körül. Tokja hólyagosan felfuvódott. A Fekete-tenger környékén vetésben nő, kertben számos fajtáját termesztik; magvát dörzsölve, szamócaszagot áraszt. A N. sativa L. (fekete v. római korandrum, fekete kömény, parasztbors, l. o.), szára vörös, virága kék, gallérja nincs, tokja mirigyes. Hazája Kis-Ázsia és Dél-Európa; néhol, p. Erfurt körül termesztik, sőt már Nagy Károly majorsogában is termesztették. Magva tojásdad, háromélü, hálózatos; szétdörzsölve kajaputszagu és ízü (seminas Nigellae), szelet és vizeletet hajt, azért orvosság. Görögországban nagy kereskedést űznek vele. V. ö. Brand, Monographie der Gattung Nigella (1894).
l. Nigella.
a Nilus és Kongó után Afrika legnagyobb folyója. Miként más afrikai folyóknál, parti lakói ezt is különböző helyeken különböző módon hívják; különböző nevei: Dhioliba a felső részében, Egirru az alsó részében. A N. francia Szudánban két forrásból, a Falikóból és Tembiből ered; ez utóbbi az É. sz. 8 ° 36' és a Ny. h. 10 ° 33' alatt Nelia közelében van. Az egyesült N. Szigitinél fölveszi a Tankisszót, Bammakónál már akkora, hogy gőzösök is járhatnak rajta; Nyaminánál kilép a szegu-szikorói terjedelmes síkságra; Diafarabénál két ágra oszlik és befogja a 200 km. hosszu Burgu szigetet; a Debo-tóban egyesülvén, csakhamar ismét két nagyobb ágra oszlik; ezek a Diako és a Majo Balleo. Kabaránál, Tombuktu kikötőjénél eléri a legészakibb pontját és a Szahara szélén folytatja útját; a toszajei sellői miatt a hajók egy darabig nem járhatnak rajta. Burrumnál erősen DDK-nek fordul és trópusi vidékre lép; az itteni dombok összeszorítják, különösen Anszongo szigetnél és Hararánál, még lejebb Gomba és Rabba közt és a folyóban veszedelmes sellők keletkeznek. Nagyobb mellékvizei: középső folyásában a Gülbi-n-Szokoto, amely Gombánál torkollik, a Kaduna Muregánál és a Binue (l. o.) Lokodsánál. Ez utóbbinak fölvétele után a N. egyenesen D-nek folyik a Guineai-öböl felé, amelybe számos ágban szakad belé; ezek közül a Szombrero, Brassz, Nun, a Forkado és Bonni vizben a leggazdagabbak. Az igy alkotott deltartorkolat 25,000 km2 területü, a tenger vize fölött alig emelkedik ki és tulajdonképen mangrove-erdőktől takart nagy mocsár. A távolság a N. forrásaitól torkolatáig egyenes vonalban 1810, a folyó hossza a kisebb kanyarulatoktól eltekintve 4160 km., vizterülete pedig 2 1/2 millió km2. A N. hajózhatósága, eltekintve a sellőktől, főképen az időleges áradásaitól függ. Felső folyásában Tombuktuig juliustól január elejéig árad és ekkor Bammakótól Tombuktuig hajózható; középső folyásában Rabbától Lokodsáig magas a viz állása és ennek következtében hajózható juniustól októberig; Lokodsától Akasszáig a jun.-szeptember végéig tartó fő átadást a Binue okozza; gyengébb áradása a felülről jövő nagyobb viztömegek miatt jan.-ápr.-ban van. Ezen részében tehát a sekély járatu gőzösök több-kevesebb nehézséggel egész éven át járhatnak rajta.
A N. nevet már az ókoriak is ismerték, de rajta a Szaharában levő Igharghar vadit értették. A középkor arab geografusai azt hitték, hogy a N. a Nilussal összeköttetésben áll. Browne angol geografus volt egyike az elsőknek, aki Travels is Africa (1799) munkájában e véleménynek ellene mondott. Mungo Park volt 1796. az első európai utazó, aki a N.-hez Szegu Szikorónál eljutott; ugyanő 1805. újra megindult a N.-hez és annak folyását Bammakótól Busszangig követte, ahol meggyilkolták. Ekkor még csak sejtelem volt az, hogy a Guineai-öbölbe torkollik. Clapperton és Denham 1825-iki és még inkább Clapperton 1827-iki útja e sejtelmet megerősítette. Hogy a kérdés teljesen tisztába hozassék, az angol kormány a N. folyásának kikutatására 1830. Lander Rikárdot küldte ki. Lander a fitestvérével szárazföldön Busszangig ment és onnan a N. menetét követvén, elérte a tengert. Részletesebb átkutatói voltak még a N. folyónak Laird és Oldfleld 1832., Raikie 1857-1864., Barth 1854., Rohlfs 1867. Forrásait 1879. Moustier és Zweifel fedezték föl. Bammakótól Tombuktuig térképet készített róla 1887. Caron francia tiszt.
az angol Niger-expediciók következtében alakult 1841 és 1857 óta benszülött térítőkkel is szaporodva, Crowther néger érsek vezetése alatt működött, de csak lassan fejlődhetett s 1890. teljesen tönkre is ment, mert a néger lelkészek és tanítók még nem voltak eléggé megérve a teljes önállóságra. Most a N. európai vezetés és felügyelet alatt áll; 1892. volt 2 európai lelkésze és 4 lajkus térítője, 4 néger lelkésze, 1917 megkeresztelt hívője és 2427 tanítványa; 1884 óta a kat. misszió is működik a Niger mellékén.
(Niger Coast Protectorate), 1893 máj. 16. óta angol koronagyarmat Ny.-Afrikában. Magában foglalja az 1889. alapított kereskedelmi társaságnak (African association) összes birtokait az Olaj-folyók (l. o.) vidékén. Ny-on Lagos és K-en Kamerunnal határos.
(Royal Niger Company), angol részvénytársaság, melynek az 1886 jul. 10-iki diploma jogot adott, hogy a Niger alsó folyása és a Binue mentén a benszülött fejedelmekkel szerződéseket kössön, felségjogokat szerezhessen, vámot szedhessen és kereskedhessék. A N. körülbelül 300 szerződést kötött, s mintegy 200,000 km2 területet szerzett; bár tényleges politikai uralma csak kis területre terjed ki, mégis sikerült a rabszolgakereskedést megszüntetnie, s a kisebb fejedelmek villongásait elsimítania. Katonasága 4-500 haussza-négerből, hajóhada 30 gőzösből áll; központja Asaba (Asaka) az alsó Niger mentén. A N. 1879. United African Company néven alakult mint kereskedelmi társaság; midőn Flegel német utazó 1884. megkisérelte, hogy a Binue-területet Németország számára megszerezze, a N. 1884. gyorsan szerződést kötött Szokoto és Gondo szultánjaival, melyet aztán angol királyi védnökség alá helyezett. Erősebb összeütközésbe jutott a N. a francia Mizonnal, aki 1892 őszén egy kereskedelmi expediciót vezetett a felső Bineu-területre s ott Muri vidékét francia fenhatóság alá helyezte, de a N. sürgetésére a francia kormány Mizont visszahivta. 1893. nov. a szabad hajózás a Niger és Binue folyókon kiköttetett a német-angol szerződésben.
(ang.), Amerikában a négerek megvető elnevezése.