(finnül Nikolaink), közönségesen Wasa vagy Vaasa, Wasa finn län (kerület) fővárosa a Botteni-öbölbe nyuló földnyelven, vasút mellett, 10.952 lak., vaskohókkal és olvasztással, üveggyárral, hajóépítéssel; tengeri kereskedelemmel, hajóiskolával; közelében Korsholmban gazdasági iskolával. Legszebb épülete a gót lutheránus templom és a kormányzói palota. Vele szemben Sandö sziget, a városiak kiránduló helye. 1852. a város leégett és midőn újra felépítették, Miklós cárról kapta mostani nevét.
igy nevezi a mennyei jelenésekről irt könyv. (II. r. 6 és 15) a Pergamuszban élt pogány-keresztényeket, akik nemcsak az első jeruzsálemi gyülés által a keresztényekre nézve is kötelezőknek nyilvánított étel-italtörvényeket (Csel. 15. fej.) nem tartották meg, de még az erkölcsi szabályokat is áthágták, féktelen, fajtalan életet folytattak. Később igy neveztek az ó-egyházban egy antinomisztikus gnosztikus pártot; a középkorban pedig VII. Gergely pápa az oly papokra alkalmazta ezt a nevet, akik nem akarták a celibatust megtartani. A XVI. sz. végén a Niklaes vagy Nikolai által Angliában és Hollandiában alapított s familisták (l. o.) néven ismert teozof felekezet hiveire is alkalmazták a N. elnevezést.
Herzon orosz kormányzóság megerősített fővárosa az Ingul balpartján és két félszigeten, amelyek a Bug-limanba nyulnak ki, vasút mellett, 77,481 lak., hajó- és hajógépgyárral, kötél-, dohánygyártással, faggyu- és gyertyakészítéssel; tengeri kereskedelemmel, amelynek fő cikke a gabona (1893. exportáltak 43 millió pudot). 3 kikötője közül kettő a hadi hajóknak áll szolgálatában, mivel N. Szebasztopol ostroma óta a fekete-tengeri orosz flotta fő állomása. A rendesen épült, de csak csekély részében kövezett város legszebb épülete a szt. Györgyről elnevezett székesegyház néhány csinos olasz festménnyel és az admiralitás az Ingul partján. Különböző nép- és középiskoláján kivül van csillagvizsgálója, hajósiskolája, egy szinháza és az admiralitással kapcsolatban 30,000 kötetet tartalmazó könyvtára. Egész sora az erődítményeknek és ágyutelepeknek N.-et Oroszország egyik legerősebb várává teszi. N. helyén állott Olbia miletoszi gyarmat, 1790 óta kormányzósági székhely.
l. György, a boszniai görög ortodox egyház metropolitán-érseke, szül. 1807., megh. Sarajevóban 1896 febr. 20. Karlócán végezte a gimnáziumot, u. o. és Budapesten a teologiát és bölcsészetet, 1833. pedig Raguzában pappá szentelték. 1882. (az okkupáció után) arkimandritává, 1885. metropolitává tették. Mint irónak is volt neve.
2. N. Szvetomir, szerb államférfiu, szül. Radusában 1844. Elemi iskoláit Valgevóban, a középiskolát Sabácon és Belgrádban végezte. Az egyetemet Belgrádban, Zürichben, Bernben, Berlinben, Boroszlóban, Párisban és Londonban hallgatta 1865-től 1871-ig. 1873. a belgrádi főiskolához tanárrá neveztetett ki, hol irodalomtörténetet adott elő. Később államtanácsos és 1894. miniszterelnökké lett. Ő a feje a szerb magyarbarát pártnak, mely Szerbia jövőjét csakis a magyar fej szövetségében véli biztosítva. Gyermekeit magyarul neveltette Temesvárt és Budapesten. Jelenleg ismét főiskolai tanár Belgrádban.
l. az ugyanily nevü járás székhelye Szamara (ettől 160 km.-nyire) orosz kormányzóságban, a Nagy-Irgiz jobb partjánm 15,071 lak., bőrcserzőkkel, téglavetőkkel, nagy marha- és gabonavásárokkal. Az 1762. alapított helység 1835-ig Mecsetnoie nevet viselt. - 2. N., Amur kerület fővárosa a szibériai parti tartományban (Primorszkaja), az Amur bal partján, közel a torkolathoz, 2043 lak., akik nagyobbára katonák és deportáltak. Az 1851. alapított városnak régebben élénk kereskedelme volt, de ez egyéb helyek konkurrenciája miatt aláhanyatlott.
falu Asztrakán orosz kormányzóságban, 132 km.-nyire Ceventől, a Volga bal partján, 13,799 lak., faggyukészítéssel, sókereskedéssel; dinnyetermesztéssel.
(ásv.) l. Breithauptit.
(ásv.) l. Ullmannit.
(ásv.) l. Gersdorffit.
amaz ásványok, melyekből nikolfémet olvasztanak ki. Rendesen a nikol a kobalttal együtt fordul elő érceiben. Nevezetesebb ércek: smaltin, nikolin, nikolkova (millerit), legfőképen pedig a garnierit.