l. Nicol-féle prizma.
l. Nikol oxidjai.
1. Fedor báró, politikus, szül. Temesvárt 1836 jun. 7. Apja régi nemes Rudnán s anyja Obrenovics Milos szerb knéz leánya volt. Apja 1854. osztrák és 1885. magyar báróságot nyert. Bécsben Miletics Szvotezár oktatta és később Popovics Milorad. Jogi tanulmányai befejezése után a temesvári helytartóságnál gyakornokoskodott s aztán Újvidéken és Belgrádon tartózkodott. Mint magyar képviselő külföldi tanulmányutat tett és aztán Bosznia és Hercegovina közigazgatásának élére állíttatott 1882-86. 1884. valóságos belső titkos tanácsosnak nevezték ki s megkapta az I. oszt. vaskoronarendet s a főrendiházi tagságot. Sarajevo díszpolgára. 1887-től Kikinda képviselője. 1892. a szerb kongresszus kormánybiztosa. Fő érdeme, hogy a szerb higgadtabb elemeket össze tudta csoportosítani. 1895 dec. 5. a verseci főispánságtól felmentették.
2. N. Miron, pakráci gör, kel. püspök, szül. Miholjacon (Szlovonia) 1845. Az ottani lelkész fia volt, s hittani tanulmányait Karlócán befejezvén, pappá szentelték. 1881. arkimandrita, 1888-ban püspökké választott, s e választást felsőbb helyen is jóvá hagyták. Az egyházi adminisztrációban nagy jártasságot szerzett az elhunyt Gruics Nikánor püspöksége alatt, kit tiz évig tartó betegségében helyettesített.
3. N. Sándor, zeneművész, fuvola,virtuóz, szül. Aradon 1834., megh. Budapesten 1895 máj. 27. 1850. a nemzeti szinház zenekarához szerződtették. 1854. Bécsbe kapott meghivást, mint első fuvolás, egyik külvárosi szinházhoz; itt alkalma nyilt magát a zenetudományban is alaposan kiművelni. Négy évi távollét után 1858. visszatért hazájába és Szabó József vidéki magyar operatársulatához szerződtették mint karmestert s mint ilyen Aradon, Temesvárt, Szegeden, Szabadkán s más nagyobb városokban sikeres működést fejtett ki s lényegesen hozzájárult a vidéki zeneélet kifejlesztéséhez. 1865. ismét Budapestre tért vissza, hol a nemzeti szinház zenekarában az első fuvolaművészi állásra szerződtették, s a nemzeti zenede szintén kinevezte e tanszak tanárává. Ez időszakban számos szinmű és népszinműhöz irt részint eredeti zenét, részint pedig szerkesztett; mint zeneiró és szakbiráló is tevékeny részt vett a napi sajtó és irodalom működésében. 1870. a szinészeti tanodához a zeneelmélet és zenetörténet tanárául nevezték ki. Ekkor irta az intézet számára Elemi zeneelmélet c. tankönyvét. 1875. életbe lépvén az orsz. magy. kir. zeneakadémia, oda a harmonia, ellenpont s a magasabb zeneszerzési tanszakhoz tanárrá nevezték ki. A magy. kir. operaház 1884. megnyilván, ott is az első fuvolaművészi állást foglalta el. 1888. nyugdíjaztatott. 1889. Káldy Gyulával szövetkezvén, megalapította a Magyar zeneiskolát.
arzénnikol (NiAs), világos vörösréz-szine igen jellemzi, különösen friss törési lapon, ezért vörös nikolkova v. réznikol is a neve. hatszöges rendszerben kristályosodik, de kristályokat (hatszöges piramist) csupán egy ízben találtak Türingiában (Sungerhausen). Vaskosan terem egyéb kobalt- és nikolércekkel (smaltin, chloanthit) együtt, melyek egymással mintegy paragenézisben vannak és az u. n. kobaltformációt adják, amint azt Breithaupt elnevezte. k. 5.5, fs. 7.4-7.7. A garnierit feltalálásáig a legfontosabb és leggyakoribb nikolérc volt, de ma is még olvasztanak ki belőle elég nikolt.
(1894 óta Temes-Miklós), kisközség Krassó-Szörény vármegye jámi j.-ban, 1312 oláh lak.
l. Nikol.
NiCl2. A gyengén megmelegített poralaku nikol a klórral tűztünemények között N.-dá egyesül.
l. Millerit.
l. Nikol oxidjai.
Ni(NO3)2.6H2O. Smaragdzöld szinü só, mely a nikolnak, nikoloxidnak vagy nikolkarbonátnak salétromsavban való oldása és az oldatnak kikristályosítása útján kapható. A N. a levegőn szétfolyó és borszeszben is könnyen oldódó, egyhajlásu kristályokból álló test, melyből melegitéskor sárga szinü bázikus só, izzításkor pedig nikoloxid képződik.