(gör.), a görög mitologiában alsóbb rendü női természetistenségek, melyek forrásokban és patakokban, vagy mellettük (l. Najádok), ligetekben, réteken, hegyeken (l. Oreádok) és erdőkben, meg fákben (l. Driadok) laktak. Legkivált a földet megtermékenyítő nedvesség személyesítői voltak, s ezt igazolja nevük is: okeanidák, ahogy általában a források és vizek nimfáit, mint a földet körülözönlő Okeanos leányait nevezték, mig a nereidák (l. o.) különösen a tenger nimfái voltak. Sokszor, mint egyes megjelölt helyek és vidékek istenségei, felveszik azok neveit is: p. dodonidák, Dodona várostól; v. egyes források nevét viselik: p. Arethusa (l. o.). Természeti jelentőségüknél fogva a N. gyakran isteni csecsemők dajkái is voltak, p. Zeusé és Bacchusé; továbbá összeköttetésben és viszonyban állottak a felsőbb rendü természetistenekkel, p. Hermesszel, Apollonnal, Pannal, Dionysosszal stb. Jóstehetségük is volt és képességük, hogy másokat lelkesedésbe, őrjöngésbe hozzanak; az igy önkivületbe hozottakat nimfoleptoi-nak nevezték. A N. ugyan halandók, de nagyon sokáig élnek és sohasem vénülnek meg: éppen ugy, mint a források, amelyek bár kiapadhatnak, de az elaggás jeleit sohasem mutatják föl. Kecskéket, bárányokat, tejet, olajat és bort áldoztak nekik, de már egy-egy árnyékos fa ültetése, v. a forrás megkoszorúzása is a kultuszhoz tartozott. Áldozati ajándéknak gyakran olyan tárgyakat választottak, melyek a vizzel összefüggenek: p. békákat, ivószarukat, csészéket stb. (L. még Forráskultusz.) az elaggás jeleit sohasem mutatják föl. A művészet a N.-at szűzeknek ábrázolja, régebben felöltözve, később félig, vagy egészen is meztelenül; kezükben gyakran vizes korsót, vagy kagylót tartanak, állnak, vagy térdelnek, vizet merítenek, pihennek, játszanak, táncolna, néha Pan, a szatirok és más istenek (Apollo, Hermes stb.) társaságában is; nagyon közeli és szoros vonatkozásban álltak a charisokkal (l. o.) és horákkal (l. o.), amelyektől a régi műemlékeken gyakran alig lehet őket megkülönböztetni. V. ö. Curtius, Die Plastik der Hellenen an Quellen u. Brunnen (Berlin 1876).
(Callipsitacus Novae-Hollandiae Gray, v. Korella), a kúszók rendjébe, a kakadufélék családjába tartozó madárfaj. Háta olajbarna, feje s tollbóbitája sárgás, csapótollai hátul fehéren szegélyzettek, szürkék, barnák. Hossza 28 cm., szárnyhossza 17, farkhossza 16 cm. Ausztráliában nagy csoportokban él, faodukban fészkel. Könnyen tartható, fogságban igen bartáságos. Állatkertekben közönséges.
(növ.), l. Tündérrózsa.
v. andrománia (gör.), kóros nemi igazgatottság a nőnél, mely némely ideg- v. elmebeteg állapot tüneteként lép föl. Igy nem ritkán a hiszteria lefolyása alatt, a maniakalis és általános izgatottsággal járó pszichotikus tünetcsoportokben jelentkezik mint egyik kimagasló kórtünet. De itt-ott kóros nemi érzetek, erotikus érzéki csalódások és nagyzási téveszmék kapcsolatában is észleljük a N.-t. Leggyakrabban azonban súlyos szellemi degenerálás és átöröklés alapján fejlődött elmegyöngeségben (imbecillitas) lép föl, ahol a fonák itélőképesség, az ellentállási képesség hiányossága, az érzéki ingerek korlátlan uralma és a társadalmi tekintetek kiméletlen megvetése a nemi vágyak legnyersebb és legfonákabb kielégítésére vezet. A N.-nak ugyanezt a képét és ugyanazon szervi okokból látjuk fejlődni mindazon esetekben, ahol kóros organikus folyamatok heveny okozzák a szellemi élet pusztulását, mint amilyenek a terjedő hüdéses elmezavar és az aggsági elmezavar alapján tevő agybeli változások. Degenerált egyéneknél a pubertás (fanosodás) korában tör ki nagy hévvel a N. egyéb izgalmi tünetekkel, de nem ritkán még ezen kor előtt is.
az ugyanily nevü járás székhelye Boroszló porosz kerületben, a Nagy-Lohe és vasút mellett, (1890) 2171 lak. 1828 jun. 14. a husziták, 1633 jun. 4. Wallenstein foglalta el.
(Nemrot) l. Hunor és Ménrót.
(Nymegen, Nijmegen, Nimegue), város Geldern németalföldi tartományban, a Waal balpartján 7 dombon, vasutak mellett (1892) 34,128 lak., sör-, szivargyártással, fém- és agyagáruiparral; 1554. épített szép városházzal, a XIII. sz.-ból való, de több ízben restaurált, szt. Istvánról elnevezett templommal, amelyben Bourbon Katalinnak, Geldern hercegnőjének síremléke látható; számos tere közül a legkiválóbb a szépen beültetett Kvalkhof, amelynek közelében van a Belvedere, most kávéház. A régi erődítmények most sétaterekké vannak átalakítva. A város 1248-ig birodalmi város és a hanzának is tagja volt; 1585. a spanyolok foglalták el; 1591. azonban újra Orániai Móric birtokába került. 1672. Turenne vezérlete alatt a franciák elfoglalták; 1678-ban pedig Franciaország és Németelföld itt békét kötött, amelynek értelmében Hollandia ugyan nem vesztett el semmit, de a spanyol Németalföld néhány megerősített helyet Franciaországnak volt kénytelen átengedni. Ugyanazon év szept. 17. Francia- és Spanyolország; 1679 február 5. pedig Franciaország és a német birodalom is békét kötöttek egymással. 1794. Pichegru szállotta meg.
város Cse-Kiang khinai tartományban, 19 km.-nyire a tengertől, a hajózható Jung-kiang mellett, termékeny síkságon, 250,000 lak., magas falakkal, árutárakkal, több buddhista kolostorral és keresztény hittérítői házzal; hatszögletü, 50 m. magas, hétemeletes Thien-föng-tha nevet viselő toronnyal, amelyet 1100. építettek. Ismeretesek a N.-i fafaragványok, aranyműves-munkálatok és selyemhimzések. A nagy hajók nem juthatnak a városba és a Jung-kiang torkolatánál a megerősített Csin-hainál kénytelenek kikötni. Az európai kereskedelemnek 1842. nyitották meg; csaknem összes fogalma Sang-hai felé irányul. A kivitel (1892-ben 49 millió tael) fő cikkei: zöld tea (65%), nyers pamut és selyem darabáru; a bevitelé (1892-ben 6.6 millió) pamutfonalak és kelmék meg cukor.
sárga és vörös fából készült, áttört faragvánnyal, elefántcsont berakvánnyal díszített khinai asztal, szék, s több efféle, melyet Ningpóban (l. o.) készítenek, v. legalább onnét küldenek szét. Az európai piacokon gyakori a N. hamisítványa.
az asszir Ninua, Ninâ, bibliai alakja, a görögöknél és rómaiaknál Ninos, Ninus, az assziriai birodalomnak újabban fölfedezett fővárosa, melyet a persa-görög monda szerint Ninus (l. o.) alapított. A város egykori falai közül a Ny-i még egészen ép, s szorosan a Tigris balpartja mellett Moszulig húzódik 2 1/2 angol mérföld hosszuságban; az É-i falban még megvan az a nagy torony, melyet Szanherib épített. A romokat a Chozer folyja keresztül; az egész vidék apróbb-nagyobb dombokkal van tele, melyek közt a két nagyobbnak neve Kujundsik (a hasonló nevü falutól) és Neb Ynus (a Jónás prófétának szentelt mecsettől). Az East India Comp. bagdadi ügynöke, Rich, már 1820. itt kereste a régi N. romjait, melyeket Botta sikertelen kutatásai után Layard (1845 s köv.), Rassam (1854, 1876 s. köv.), Smith (1873 s köv.) és Budge (1888 s köv.) végre föld is fedeztek. Nevezetes a kiásott királyi paloták egész sora, különösen a Szanheribé, aki, ugy látszik, legtöbbet tett N. szépítésére; megtalálták Szardanapal palotáját is, cseréptábla-könyvtárával együtt. A város feldúlásának ideje (608? 606?) még nincs kiderítve; Xenophon már romokban találta és Mespilának nevezte. Később a Caludia Ninus római gyarmat épült helyén. Mózes szerint (I. 10) Nimrod alapította, s pusztulását Sofonias (2. fej.) megjósolta; Ésaiás (37) s a Királyok könyve (II. 19) ugy említi, mint Szanherib székhelyét. Ktesias adatai N. terjedelméről (150 stad. hosszu, 90 stad. széles, kerülete 480 stad.) tulzottak.