azelőtt Jos, a Kikladok egyike, Naxosztól D-re 20 km.-nyire fekszik; hegyes földje jó gabonatermő talaj, partjain alkalmas révek vannak. N. Thera epárkiához tartozik, területe 120 km2, (1889) 2043 lak.; egy régi monda szerint Homerost itt temették el.
szép nagy tó Ontario kanadai tartmányban, mint egy 50 km.-nyire a Felső-tótól, 7500 km2 területtel és számos öböllel, amelyek közt az Ombabikai a legmélyebb, szélein igen sok szigettel; mélysége 165 méter; lefolyása a Nipigon, amely 80 km. hosszu folyás után a Felső-tóba torkollik.
tó Ontario kanadai tartományban, szabálytalan alakkal, 70-80 km. hosszusággal és 25-30 km. szélességgel, számos szigettel, aminők az Ile du Fer, Minatu stb. Lefolyása a French-river.
(Nippon, Dainippon v. Hondo), tulajdonképen az egész japán birodalom neve, de újabban a japán szigetek legnagyobbika, amelyet Hondo v. Honsiu névvel is illetnek.
Károly Lajos, német filologus, szül. Schwerinben 1821 szept. 13., súlyos betegsége folytán öngyilkossá lett Jenában 1875 január 2. Tanulmányait Lipcsében és Berlinben végezte, hol Lachmann és Haupt tanítványa volt; 1850. lett lipcsei magántanár, 1855. egyetemi rendes tanár Jenában. Több latin prózairót adott ki kitünő kiadásokban, igy: Caesart (1847); Corn. Nepost (1849); Tacitus Annaleseit (1851); Leges Annales (1870). Kritikai műveinek gyüjteményét Schöll adta ki: Opuscula (1877). Életét megirta Schöll Rudolf (1875).
Köln külvárosa.
Frigyes, német protestáns hittudós és egyháztörténetiró, szül. Emmerichben 1838 szept. 15. Egyetemi tanulmányainak befejezte után 1860. a Keleten utazott; 1865. Heidelbergában tanári képesítést, ugyanitt rendkivüli teologiai tanári állást nyert, 1867. a berni akadémiához neveztetett ki rendes teologiai tanárul, ahonnan 1883. ugyanily minőségben Jenába költözött, s azóta ott müködik. Nagy számu müvei közül a legkiválóbbak: Handbuch der neuesten Kirchengeschichte (Elberfeld 1867, a 3. kiad. 1880-83, 2 köt.); Welche Wege führen nach Rom? (Hiedelberga 1870); Die alkatholische Kirche des Erzbistums Utrecht (u. o.1872); Rikhard Rothe (Biographie, Vitten-berga 1872-73); Die römisch-katholische Kirche im Königreich der Niederlande (Lipcse 1877); Die Theorie der Trennung von Kirche und Staat (Bern 1881); Das ideale Prinzip des Katholicismus (1884); Katholisch oder jesuitisch? (1888); Die vertrautan Briefe des Erzbisch. Spiegel von Cöln (1889); Ziele u. Vorgeschichte des evangelischen Bundes (1889); Karl Hase (1890); Der Jesuitenstreit (1891); Gesch. des Protestantiszmus seit den Befreiungskriegen (2. köt., 2. kiad. 1896) és Die Entwickelungsgesch. Jesus (1895). Kiadta továbbá Hagenbach és Rothe egyháztörténeti műveit. Több értekezését, egyházi beszédés összegyűjtve ily cim alatt adta ki: Zur geschichtlinchen Würdigung der Religion Jesu (Bern 1884-1886, 7 füzet).
l. Nipon.
persa sóstó, más néven Bachtegan (l. o.).
(szanszkrit) a. m. elfujás, a tűz vagy mécs kialvása. Gautama Buddha, a buddhizmus alapítójának tanítása szerint ez az emberiség célja és legfőbb boldogsága. Hogy mit jelentett eredetileg, arról a buddhista iratok nem mondanak semmi bzonyosat. Az egyik felekezet tökéletes semmivé válást, a másik misztikus értelmü egyesülést lát a N. állapotában az istenséggel. Ez a buddhizmus alapeszméje, melynek értelmezésétől függ Buddha tanáról alkotott nézetünk. Ha teljes megsemmisülést értettek alatta, akkor joggal megilleti a nihilisztikus melléknév a buddhizmust. Ellenkező esetben az egyedül igazán létező, mindent betöltő isteni lénnyel való egybeolvadás panteisztikus szinezetet kölcsönözne az ateista vallás hírében állóhitnek. Olyanforma lenne az, mint a szufik és a keresztény panteisták, egy Eckhart v. Tauler véleménye a legfőbb jóról, a summum bonumról. A N. aligha Buddha találmánya. Nyoma van annak az ind brahmanizmusban is, hol mint a megszabadulás (moksa) szinonimja szerepel. Valószinüleg maga Buddha a tökéletes nyugalmat és nem az általa el nem ismert teremtővel azonossá levést értette a N. alatt.