(Nissza), Szerbia második legnagyobb városa, Toplica kerület székhelye és püspöki székhely, a Nisava folyó és vasút mellett, (1890) 19,877 lak., akik közt 2000 a mohammedánus, számos a zsidó és a cigány; a török városrészben több mecsettel, a szerb városrészben igen élénk bazárral, a Nisava jobbpartján egy erősséggel; gimnáziummal, tanítóképzővel. Mivel a Belgrádból Bolgárországba és Ruméliába vezető úton fekszik, mindig nagy volt a sztratégiai fontossága. Már az ókorban Naissus néven fontos városa volt Felső-Moesiának (a későbbi Dacia meditteraniának), amelyet kiváltképen Nagy Konstantin, aki benne született, sok épülettel diszitett. Attila feldúlta. A XII. sz.-tól kezdve a szerbek birtoka. Nagy Lajos a bolgár bánsághoz csatolta, 1386. elfoglalták a törökök, de Hunyady János a hosszu hadjáratban visszaszerezte. A várnai vereség azonban újra a törökök kezére juttatta. Közelében (1.8 km.-nyire) a 60 m. magas Viniken 1689 szept. 23. Badeni Lajos 17,000 embere 40,000 főből álló török sereget semmisített meg. 1809 máj. 19-én 5 km.-nyire N.-től Szindjelics szerb vezér az erősséget, amelyet a törökök ostromoltak, az ostromlókkal együtt légbe röpítette. A második török-szerb háboruban 1877 dec. 28. a szerbek a várost megszállották, de a törökök visszafoglalták és csak a berlini kongresszus adta vissza a szerbeknek.
(ó-persa Niçaya), vidék É-i Médiában, melyet már az Aveszta is említ; itt ölték meg Kr. e. 521. az ál Smerdist (l. o.). N. az ó-korban lovairól volt hires.
(persa) a. m. jel; újabb időkben a keleti fejedelmektől adományozott érdemrendek; N.-i-iftikhár (a kiválóság - szó szerint dicsekvés - jelvénye); N.-i imtijáz (a kitüntetés jele), l. Imtizáz. - N.-nak nevezik a török szultán névaláirását jelző tugrát is. Nisándsi az a tisztviselő, aki a tugrát rajzolja.
(ejtsd: - zár) Dezső, francia irodalomtörténetiró, szül. Chatillon-sur-Seineben 1806 márc. 20., megh. San Remóban 1888 márc. 15. Előbb a közoktatásügyi minisztérium hivatalnoka volt, 1842. a szónoklat tanára a College de France-on, majd 1850. a francia akadémia tagja, s végre a felsőbb oktatás főfelügyelője, mely állásában 1875-ig maradt. Nagy feltünést keltett fő munkája: Historie da le littérature francaise (magyarul is: A francia irodalom története, ford. Szász Károly, Budapest 1878-80); egyéb művei: Études d'histoire et de littérature (Páris 1864); Les quatre grands historiens latins (u. o. 1874); Renaissance et reforme (magyarul is: Tanulmányok a renaissance és a reformatio korából, ford. Vajda János, Budapest 1875); Considérations sur la Révolution francaise et sur Napoléon I-er (Páris 1887); halála 1888). V. ö. Des Essarts, Désiré N. (Nouvelle Revue, 1888 ápr. 15.).
l. Nisyros.
(ejtsd:-sémi), olasz város Szicilia szigetén, Coltanissetta tartomány Terranova kerületében, (1881) 12,149 lak.
nagy és népes ókori város Mesopotamiában (mygdonia tartomány) a Mygdonios folyó mellett. Délkeletre feküdt Tigranokertától és fő rakodó helye volt a Keletárucikkeinek. A makedon uralom idején mygdoniai Antiochiának nevezték. Először Lucullus foglalta el, de átengedte Tigranesnek; utána Traján, harmadszor és utoljára L. Verus; Severus hatalmas erődítvényekkel a birodalom K-i végvárává tette. Jovianus idején aztán végleg a persáknak kezére került. Most Nisib apró és jelentékltelen mezőváros.
(Nisita), kis sziget a Nápolyi-öbölben, 5 km.-nyire Pozzuolitól, amely községhez tartozik is, 3 km. kerülettel, (1881) 1282 lak. Egy gát összeköti az É-i oldalán levő másik kis szigettel; ezen áll a Lazzaretto Vecchio. Dny-i oldalán a Miseno-fokkal szemben egy köralaku kikötő van, amely veszteglőállomásul szolgál. N., amely kialudt vulkán, már az ókorban is hires volt termékenységéről; olaj szőllő és kitünő zöldség a fő termékei. Tetején egy középkori erősség áll, amelyet bagnóvá alakítottak. Antonius itt találkozott Brutusszal, midőn ez Ceasar meggyilkolása után ide menekült.
l. Nîmes.
a görög mitológiában Pandion athéni király és Pylia fia; Megara királya volt, s országának sorsa egy biborszinü hajfürtjétől függött. Midőn Minos Athén ellen viselt hadjáratában Megarát is ostromolta, Skylla, N. leánya, belészeretett, ellopta atyja hajfürtjét, odaadta Minosnak, ki ezután könnyen bevette Megarát. Az áruló leányt azonban büntetésből hajója farára köttette; igy látta meg őt N., kit az istenek halászsassá változtattak, s midőn lecsapott rá, Skylla azonnal kócsaggá (keiris) változott és elmenekült.