Nitrozilklorid

NOCl. Előállítása ugy történik, hogy káloumnitritet foszforpentakloriddal melegítenek; képződik azonban akkor is, ha sósav és salétromsav elegyét, u. n. királyvizet gyengén melegítjük. A N. sárgás szinü gáz, amely - 8 °-on sötétszinü folyadékká sűrüsödik meg. Vizzel salétromossav (HNO2) és sósav képződik belőle.

Nitrozo

(NO), összetett egyvegyértékü negativ gyök, l. Nitrozovegyületek.

Nitrozovegyületek

A különféle szerves vegyületekből ugy származnak, ha azokban a szénhez kapcsolt hidrogénatomot az egy vegyértékü nitrozogyökkel (NO) pótoljuk és többnyire a salétromsavnak az illető vegyületekre való hatásakor képződnek. Az ide tartozó vegyületek közül csak kevés van előálítva és azok is többnyire benzolszármazékok. P. nitrozobenzol C6H5NO, mely csak oldatban ismeretes és ennek zöld szine s csípös szaga van.

Nitrum

a káliumnitrátnak (salétromnak) régi neve, amellyel azonban ezen kivül még sok más sókat is jelöltek, N. antimoniatum régebben hivatalos gyógyszer volt és tulajdonképpen káliumantimonát, -nitrát, -nitrit és -szulfát keverékekből állott. N. cubicum a. m. nátriumnitrát. N. fixum-nak nevezték a szénnek káliumnitráttal való hevítésekor képződő káliumkarbonátot. N. flamans a. m. nátriumnitrát. N. flamans a. m. ammoniumnitrát. N. tabulatum (Sal prunella a. m. megolvasztott, táblaalaku káliumnitrát.

Nitz.

latin növénynév után Nitzsch Lajos Keresztély nevének rövidítése. Született Beuchában Grimma mellett 1782., megh. Halléban 1837., mint a természettudományok tanára.

Nitzsch

1. Frigyes Ágost Berthold, német protestáns teologus, N. Károly Immánuel fia, szül. Bonnban 1832 febr. 19. Teologiai tanulmányai végeztével 1857-58. Berlin egyik gimnáziumában kollaborator, 1859. ugyancsak Berlinben magántanár, 1868. giesseni, 1872. kieli teologiai rendes tanár lett. Művei: Das System des Boethius und die ihm zugeschriebenen theologischen Schriften (Berlin 1860); Augustinus Lehre vom Wunder (1865); Grundriss der christlischen Dogmengesch. (1870); Luther u. Aristoteles (Kiel 1883.).

2. N. Gergely Vilmos, német filologus, szül. Vittenbergában 1790 nov. 22., megh. Lipcsében 1861 jul. 22. Mint önkéntes részt vett a német szabadságharcban, azután gimnáziumi tanár volt Vittenbergában és Zerbstben; 1827. let kieli, 1852. lipcsei egyetemi tanár. Kutatásai főképen Homerosszal foglalkoznak és a dalteoriával szemben a homeroszi költemények egységét vitatják. Fő művei: Erklärende Anmerkungen Zu Homers Odysee (1826-40); Praeparatio indagandae per Hom. Odysseam interpolationis (1828); Meletemata de historia Hom. maximeque de scriptorum carminum aetate (1830-37); Die Sagenpoesie der Griechen (1852); Beiträge zur Gschichte der epischen Poesie der Griechen (1862). Életét megirta Lübker (1864); V. ö. Rieck, Pädagogische Briefe (1867).

3. N. Károly Immánuel, német protestáns teologus, szül. Bornában 1787 szept. 21. Több helyen lelkészkedvén és tanárkodván, meghalt mint berlini egyetemi tanár és hitszónok s mint a berlini Miklós-templom prépostja 1868 aug. 21. Volt konzisztoriumi főtanácsos s politikai szerepléséért az első kamara tagjául is beválasztott. A közvetítő teologiának volt hive. Főbb művei a következők: System d. christlichen Lehre (Bonn 1829, 6. kiad. 1851); Praktische Theologie (I. köt. 1847, 2. kiad. 1859; II. köt. 1848, 2. kiad. 1863) Urkundenbuch d. Uniuon (Bonn 1858); Academische Vorträge über christliche Glaubenslehren (Berlin 1852); Predigten (hat gyüjteményben). Alapított két egyházi folyóiratot s értékes cikkeket irt az 1828. ugyancsak az ő általa alapított Studien und Kritiken folyóiratba. V. ö. Hoffmann Erinnenrung an K.I. Nitzsch (Berlin 1868); Theologische Studien und Kritiken (1869-iki évf.); Protestantische Monats-blätter (1860-iki évf.).

4. N. Károly Vilmos, német történetiró, szül. Zerbstben 1818 dec. 22., megh. Berlinben 1880 jun. 20. Tanulmányait Kiel- s Berlinben végezte és u. o. működött mint a történet tanára. Munkái közül említendők: Polybius, zur Geschichte antiker Politik und Historiographie (Kiel 1842); Die Gracchen und ihre nächsten Vorgänger (Berlin 1847); Ministerialität und Burgerthum; Die römische Annalistik (u. o. 1873); Deutsche Studien. (u. o. 1879). Halála után jelentek meg: Gesch. des deutschen Volkes bis zum Augsburger Religionsfrieden (kiadta Matthäi, Lipcse 1883-85, 3. köt.) és a Geschichte der römischen Republik (kiadta Thouret, Berlin 1884-85, 2 köt.). N. munkáit beható kútfőkritika és igazán eredeti felfogás jellemzi. Kiemelte nevezetesen a nemzetgazdasági és társadalmi szempontot.

Niua

kis szigetcsoprt a Nagy-oceánban, a Tonga- és Szamoa-szigetek közt, a D. sz. 16° és a Ny. h. 174° alatt; két alacsony szigetből, Boscawen vagy Tafahi (17 km2 ter.) és Keppel vagy Niuatabutabuból áll, körülbelül 1000 keresztény lak.

Niu-csuang

(Jing-ce, Jin-koa), kereskedő város Sing-king khinai tartományban, 172 km.-nyire Mukdentől, a Liau-ho mellett közel a Liantungba való torkollásához, 60,000 lak. Az európai kereskedelemnek 1860 óta van nyitva. A kivitel (1892. 9,08 millió tael értékben) fő cikkei: bab, selyem, szarvasagancsok, olajok, állati prémek; a bevitelé a pamitiparcikkek, tűk (161,500 millió darab) és petroleum. Forgalma legélénkebb Japánnal és Vladivosztokkal.

Niue

(Savage-Island), csaknem 100 m. magas, semleges korallsziget a Nagy-oceánban, a Tongaszigetekről K-re és a Szamoáktól D-re, a D. sz. 19°, a Ny. h. 170 ° alatt, mintegy 5000 protestans lakossal.

Niveau

(franc., ejtsd: - vó), vizszintes sík, olyan mint a nyugvó folyadék fölszine; annyi is, mint vizszintező, libella (l. o.) Átvitt értelemben is használják, p. valakivel egyenlő N.-n (szinvonalon, magasságban) állni, stb. - N.-felületek, l. Erővonalak.


Kezdőlap

˙