No

(No-Ammon), az egyiptomi Tébe neve az ószövetségben.

Noack

Ágost, német festő, szül. Darmstadtban 1822 szept. 27. A düsseldorfi akadémián Sohnnak, Lessingnek és Schadownak volt tanítványa, azután Münchenben meg Antwerpenben tanult és tanulmányutakat tett Belgiumba és Hollandiába, Francia- és Olaszországba. 1871. a darmstadti technikai főiskola tanára lett. Művei közül említendők: Nagylelkü Fülöp látogatása Luthernél (rostocki képtár); Hitvita Marburgban (darmstadti képtár); Pál a jeruzsálemi nagy tanács előtt; Krisztus az Olajfák hegyén és Krisztus feltámadása (oltárképek a santjagói Sacré Coeur kolostorban); Egy a szükséges (darmstadti városi kápolna); Pál fordulása és Krisztus az Olajfák hegyén (darmstadti Szt. János-templom) stb.

Noailles

régi francia nemesi család, mely Limousinból származott; egy Brives mellett (Département Correze) fekvő 1663. hercegesített uradalomtól vette nevét. Ezen család jelenleg 1. a N. hercegi ágra, 2. a Mouchy, Princes de Poix hercegi ágra oszlik. Tagjai közül említendők: Antal, szül. 1504 szept. 4. és megh. 1562 márc. 11., francia tengernagy. Ő kötötte az angolokkal a vaucelles-i fegyverszünetet és mint Bordeaux kormányzója halt meg. Testvérei Ferenc (1519-1585) és Gilles (1524-1600) Dax püspökei voltak s a mellett a diplomácia terén mint velencei, londoni, római és konstantinápolyi követek is működtek. V. ö. Vertot, Négociations des freres N. en Angleterre (Páris 1763); Lettres inédites de François de N. (u. o. 1866). - Anna Gyula, N. hercege és francia marsal, szül. 1650 febr. 5., megh. 1708 okt. 2. Részt vett az 1680-iki flandriai hadjáratban, védelmezte Roussillont a hugenották ellen (1689), akik iránt különben elnézést és jóindulatot tanusított. 1690-94. Kataloniában hadakozott, ahol 1694 máj. 27. a teri győzedelmet vívta ki. Később öccse Lajos Antal, bibornok, az előbbinek öccse, szül. 1651 máj. 27., meghalt 1729 máj. 4. Fölvilágosodott, szabadelvű főpap volt, aki Quesnel jenzenistát pártfogásába vette és az újtestamentumnak új kiadásában is részt vett. E miatt a jezsuiták üldözték; évek mulva felhagyott eddigi irányával és alávetette magát a szentszéknek. Ekkor 1728. az Unigenitus kezdetü bullát is aláirta Védőiratát kiadta Heineccius (Halle 1718). N. 1695 óta Páris érseke volt. V. ö. Barthélemy E., Le cardinal de N. (Páris 1887). - Adrien Móric, N. hercege, francia marsal, N. Anna Gyula legidősebb fia, szül. 1678 szept. 29., megh. 1766 jun. 24. Részt vett a spanyol örökösödési háboruban és elfoglalta Geronát (1710), mire V. Fülöp 1711. spanyol granddá nevezte ki. Az orleansi herceg kormányzása idején a zilált pénzügy rendezésével bajlódott, csakhogy e nehéz feladatnak nem tudott megfelelni és mint a skót Lawnak ellenfele, kénytelen volt állását 1718. d'Aguesseaunak átengedni. Dubois pedig még az udvartól is száműzte. A lengyel örökösödési háboruban azonban 1733. a rajnai hadsereghez küldték, melynek élén Wormsot megszállotta; Berwick halála után pedig N. lett a francia hadak fővezére és egyúttal a marsalbotot is megkapta. 1735. Felső-Olaszországban harcolt, ahonnan a szárd hadakkal szövetkezve, a császáriakat kiűzte. Az osztrák örökösödési háboruban ellenben Dettingen mellett jun. 27. vereséget szenvedett, s erre a fővezérletről lemondott. Kárpótlásul a külügyek vezetésével bizta őt meg XV. Lajos. 1746. Spanyolországban járt és a két udvar közötti feszült viszonyt sikerült kiegyenlítenie. 1755 óta visszavonultságban élt Mémoires-jainak kivonatát Millot (Maastricht 1777), a Correspondance de Louis XV et du maréchal de N.-t pedig Rousset adta ki (Páris 1865, 2 köt.). - Lajos, N. hercege, az előbbinek legidősebb fia, szül. 1713 ápr. 21., megh. 1793 aug. 22. Kitüntetéssel harcolt a flandriai és németországi hadjáratokban, minek jutalmául 1775. marsallá és St. Germain kormányzójává nevezték ki, szül. Cossé-Brissac, a család számos tagjával együtt, hetven éves korában 1794 jul. 22. a vérpadon végzé életét. - Pál, N. hercege, szül. Párisban 1802 jan. 4., megh. u. o. 1885 máj. 30. Lajos Ferenc Pál nagybátyjától (1739-1824) örökölte 1824. a hercegi és a pairi méltóságot. 1827. belépett a pair-kamarába s a legitimistákhoz csatlakozott. 1849. az akadémia tagja lett. Művei: Histoire de Madame de Maintenon (Páris 1848-58, 4 köt.) és Histoire de la maison St.-Cyr (2. kiadás 1856). Fiai közül megemlítendő: Gyula herceg, szül. 1826., megh. Párisban 1895 márc. 7. Emanuel Victorien Henrik, N. márki, szül. 1830. 1872. washingtoni, 1873. római, 1882. pedig konstantinápolyi követ lett. 1886. nyugalomba vonult. Művei: La Pologne et ses frontieres (Páris 1863); La poésie polonaise (u. o. 1866); Henri de Valois et la Pologne en 1572 (u. o. 1867, 3 köt.). - Fülöp, Mouchy hercege, Adrien Móric fia, az ifjabb N.-Mouchy-ágnak megalapítója, szül. 1715 nov. 27. és nejével, az Arpajon-ház örökösével együtt 1794 jul. 27. vérpadon végzé életét. Részt vett a Foutenoy mellett vívott csalában és több németországi hadjáratban, minek jutalmául 1775. márc. 30. marsallá nevdezték ki. - Lajos Mária, N, vicomte, az előbbinek másodszülött fia, szül. 1756., megh. Havanában 1804. Mint Lafayette bajtársa, részt vett az É.-amerikai szabadságharcban s visszatértekor lelkesedéssel karolta fel a forradalom elveit. Ő volt egyike az elsőknek, akik nemes származásuk dacára a nemzetgyülésen a polgári rend képviselőihez csatlakoztak és ő indítványozta 1789. az aug. 4. éjjeli ülésen a feudalis előjogok eltörlését. Utóbb Sedanban és Valenciannesben parancsnokolt; de a köztársaság kikiáltása után elhagyta hazáját és csak a konzulátus idején tért oda vissza. Bonaparte haiti szigetére küldte, melyet hősiesen védelmezett az angolok ellen s a csatatéren kapott sebeiben halt meg. - Antal Justus Leo, Mouchy és Poix herceg, a család eme ágának jelenlegi feje, szül. 1841-ben. 1865. Murat Anna hercegnőt vette nőül. Egyike a legbuzgóbb bonapartistáknak.

Nob.

a latin nobis rövidítése, l. Mihi.

Nobbe

Frigyes, német agrikultur-kémikus és botanikus, szül. Brémában 1830. Jenában és Berlinben természettudományi tanulmányokkal foglakozott, 1861-68. tanár volt az ipariskolán Chemnitzben és akkoriban átvette a Landwirthschaftl. Versuchsstationen c. folyóirat szerkesztését, 1868. a tharandti (Szászország) erdészeti akadémiához tanárrá nevezték ki, hol jelenleg is működik. A drezdai gazdasági járási kör segélyezése mellett Tharandtban növényfiziologiai kisérleti állomást szervezett, mely 1869-től fogva a gazdasági magvak vizsgálatára terjesztette ki működését és ezzel alapját vetette meg az első vetőmagvizsgáló állomásnak. Fontosabb művei: Handbuch der Samenkunde (Berlin 1876); Über die organische Leinstung des Kalium in der Pflanze (Chemnitz 1870); Wider den Handel mit Waldgrassamen für die Wiesenkultur (Berlin 1878); Döbners Botanik für Fortmänner (u. o. 1882, 4. kiad.).

Nobel

(a francia noble a. m. nemes szótól), a huszonegyes nevü kártyajáték egyik faját jelzik e szóval; amidőn a csomagban levő király, felső és alsó figurák nem csak egyet-egyet számítanak, hanem a király 4-et, a felső 3-at, az alsó 2-t.

Nobel

Lajos, svéd nagyiparos, N, Emánuel mérnöknek, a nitroglicerin föltalálójának fia volt, szül. Stockholmban 1831., megh. Cannesban 1886. ápr. 12. Szt. Péterváron 1862. vasöntőgyárat alapított s 1875. testvéreivel együtt a bakui petroleumforrások kiaknázását kezdte meg; egyik testvére N. Alfréd találta föl d dinamitot.

Nobel-féle dinamit

l. Robbanó szerek.

Nobel-féle lőpor

(az olaszoknál ballistite), az a füsttelen lőpor, melyet Nobel Alfréd talált föl és egyenlő mennyiségben vegyített kollodiumból meg nitroglicerinből készít. Sokféle előnyei miatt nagyon alkalmas a hadviselés céljaira, s most már általánosan használják; készítése is egyszerü és veszélytelen. A vizzel beitatott kollodium-gyapotot analin hozzáadásával hosszabb ideig a nitroglicerin hatásának teszik ki; az analin ugy a készítéskor, mint azután is meggátolja a savak képződését vagyis a N. vegyi bomlását. A fölösleges viz eltávolítása után a pépet 90°-ra hevítik és szarunemü lapocskákká hengerelik; ezeket aztán kisebb-nagyobb, tetszés szerinti kockákra tördelik. Minél nagyobb a kocka, annál lassabban ég el a töltés; egy-egy kocka oldalhossza 0,5-15 mm. közt váltakozik, fajsúlya pedig 1.63. Az időjárás nincs hatással a N.-ra, az ütéstől, vagy dörzsöléstől nem robban föl, és szabad levegőn meggyujtva, veszélytelenül ég el. Lövéskor finom, átlátszó köd képződik (az égésnél keletkezett vizgőzökből), mely rögtön elillan; az égés után salak nem marad vissza. A N. gáznyomásai nagyon egyenletesek; bár azonos kezdősebességnél a gáznyomás kisebb, mint a fekezete (közönséges) lőpornál, a N.-ból a fekete lőpor mennyiségének egyharmada elég hasonló hatás előidézésére.

Nobel-féle robbantó olaj

l. Glicerinnitrát.


Kezdőlap

˙