Miksa, iró, szül. Budapesten 1849 jul. 29. Orvosi tanulmányokkal foglalkozott, majd hosszabb külföldi tanulmányút után 1878. mint gyakorlóorvos telepedett meg Budapesten, honnan azonban már 1880. Párisba költözött. Művei: Aus dem wahren Milliardenlande (2. kiadás, Lipcse 1881); Vom Kreml zur Alhambra (u. o. 1879); Paris unter der dritten Republik (3 kiad., u. o. 1880) és Ausgewählte Pariser Briefe (2. kiad., u. o. 1887); Conventionelle Lügen der Kulturmenschheit (13. kiad., u. o. 1888); Paradoxe (4. kiad., u. o. 1886) és Die Krankheit des Jahrhunderts (Lipcse 1887); Die neuen Journalisten (Bréma 1880); Der Krieg der Millionen (u. o. 1886); Entartung (Berlin 1893); Das Recht zu lieben (u. o. 1894); Die Kugel (u. o. 1895).
l. Fanö.
l. Észak-német szövetség.
l. Lloyd.
az ugyanily nevü járás székhelye Aurich poros kerületben, vasút és hajózó csatorna mellett, 6759 lak., vasöntéssel, szeszégetéssel, fürészmalmokkal és fakereskedéssel; XV. századbeli templomában gyönyörü kórus van.
Bengt, svéd festő, szül. Komperskallában 1822 ápr. 22. Gyermekkorában pásztor volt, azután egy szobafestőhöz került, Stockholmban is folytatta mesterségét, végre az ottani akadémiát látogatta, majd Düsseldorfban Hildebrandt tivadar tanítványa lett, néhány évi utazás után 1860. végleg Dusseldorfban telepedett le. Művei a svéd nép életéből vett genreképek. Említendők: Oltári szentség kiosztása falun (kristianiai nemzeti képtár); Népgyülés Lapplandban (stockholmi nemzeti muzeum); Pásztorkunyhó Dalekarliában; Orgánzó egy svéd falusi templomban (lipcsei muzeum); Aranylakodalom Blekingenben; Nászmenet; Erdőégés; A vadászok hazatérése; Szt. István napja; Hajótöröttek menekülése stb.
Thorsten, svéd mérnök és fegyverkovács Londonban, szül. 1842 márc. 1. Először egy kartácslöveg szerkezetével tünt föl, melyből a gyorstüzelő ágyu fejlődött ki; később torpedonaszádokat és viz alatt járó hajókat is szerkesztett. N. londoni fegyvergyára először részvénytársaság volt, melyet később egy párisi betéti társaság (Nordenfelt & Co.) vett át. L. még Löveg.
Nils Adolf Erik, svéd utazó, szül. Helsingforsban 1832 nov. 18. 1864 óta számos utazást tett a sarkivéken. Utazásai közül földrajzi szempontból legnevezetesebbek voltak az 1875., 1876., 1878-79. és az 1883-iki. 1875. kimutatta, hogy a Kári-tenger korántsem olyan örökké fagyos, mint hitték. 1876. ugyanott az É-i szélesség 71°-ig eljutott. Ezen két útjának tapasztalatai alapján indult el 1878 jul. 4. azon nevezetes útjára, melyen a Jeges-tengeren át érte el a Bering-tengert és a Csendes-oceánt. Ő lett ez által az évszázadok óta keresett ÉK-i átjárónak fölfedezőjévé. 1883 nyarán messzire behatolt Grönland jégmezőire, melyeket előbb csak kevéssé ismertünk. 1878-79. nagy utazásának leirása Varga Ottó rövid magyar fordításában is megjelent Ázsia és Európa körülhajózása a Végán (Budapest 1883) címen. 1892. megirta N. Scheele kémikus életrajzát (Stockholm).
az Északi Jeges-tengernek azon része, amely a Tajmir-félsziget és az Új-szibériai szigetek közt terül el. A Hatanga, Anabara, Olenek és Lena torkolatnak belé.
l. Ditmarschen.