Aurich porosz kerülethez tartozó 13 km. hosszu és 2 km. széles, 20 km2 területü kis sziget az Északi-tengerben, K-i Frízföld partja mellett N. nevü faluval, amelyben mintegy 3000 nagyobbára halász vagy hajós ember lakik. A sziget K-i felén 10-15 m. magas homokbuckák vannak, amelyek közt szántóföldek terülnek el. N.-n 1801 óta van tengeri fürdő-intézet, amely ma az Északi-tenger mellett fekvő német tengeri fürdők közt a leglátogatottabb (évenként 16,000 vendég), mivel É-i és ÉNy-i partján kitünő a homokja, éghajlata szelid és ivó vize jó. A szigetre tengerapadás idejében gyalog is el lehet jutni; gőzhajók járnak N.-be Geestemündéből (Bremerhaven), Hamburgból, Emdenből és a legközelebbi partról, Norddeichból.
egyike a legszebb fjordoknak Norvégia Ny-i partján, hossza 70 km. A Jostedalsbrä néhány glecsere látható a D-i részén. Partján kitünő lovakat tenyésztenek.
Axel, svéd festő, szül. Stockholmban 1828 dec. 5., meghalt Düsseldorfban 1888 febr. 12. Düsseldorfban Gudénak volt tanítványa, hatásos, romantikus tájképeket festett, melyeknek motivumait többnyire Svéd- és Norvégország hegyi és tengerpartjai szolgáltatták. A legkiválóbbak: Kullen-fok a norvég tengerparton; Norvégiai tájkép (düsseldorfi képtár); Romsdalshorn; Romsdaleni vizesés; Svéd tengerpart holdvilágnál; Holdvilágos éj a norvég hegyek között; Svéd halászfalu, stb.
város Erfurt porosz kerületben, a Helmébe torkolló Zorge és vasút mellett, 26,847 lak., nagy pálinkafőzőkkel (mintegy 70), dohány-, cikoria-, bőr-, cukorgyártással, kémiai iparral, tapétakészítéssel és husárukivitellel; városi muzeummel. Szt. Balázsról elnevezett templomában Cranach Lukács két képe látható. V. ö. Girschner, N. u. Umgegend (1891).
l. Kénsavak és sóik.
l. Északi fok.
Tromsö norvég tartomány egyik kerülete Tromsö, Nordre-Throndhjem, Svédország és a Jeges-tenger közt, 37,965 km2 területtel, 132,477 lak. Partjain számos a fjord (Thosen-, Vefsen-, Ranen-, Saltenfjord); belsejét mindenfelé hegyek takarják, amelyek közt a legmagasabb a Store-Börgefjeld (1700 m.), a Kavigtind (1750), az Oxtinder (1900) és a Sulitjelma. Fő folyói a Vefsen-, Rös-, Ranen-, Bejer- és Salt-elf. A lakosok fő foglalkozása a halászat, különösen a szemben fekvő Lofot- és Westerălen-szigeteken. Járásai: Helgeland, Nordre-Helgeland, Salten és Lofoten-Westeralen. Főhelye Bodö.
zoologiai nevek után Nordmann Sándor orosz zoologus (1803-1866) nevének rövidítése.
János (családi nevén Rumpelmaier), osztrák-német iró, szül. Landersdorfban (Alsó-Ausztria) 1820 márc. 13., megh. Bécsben 1887. aug. 20. Része volt az 1848. év bécsi mozgalmaiban. 1859. a Wanderer, 1869. a Neue Freie Presse társszerkesztője lett. Hosszu ideig elnöke volt a bécsi hirlapirók egyesületének, a Concordiának. Irt költeményeket, drámákat, regényeket és elbeszéléseket; kiválóbbak: Zwei Freuen (1850), Frühlingsnächte in Spanien (1857), Ein Wiener Bürger (1860) cimü regényei; Ein Marschall von Frankreich (1857) c. szomorujátéka és Eine Römerfahrt c. epikus költeménye. Művei széles körü, mély műveltségről tanuskodnak, de alkotó költői ereje csekély.
igy nevezték I. Gero halála után (965) Altmark (l. o.) É-i részét, mely Dietrich őrgróf örökölt s azóta függetlenül birtokolt. Utána N. a Walbeck (954-1056) és Stode (1056-1130) házakból sarjadt őrgrófok birtoka lett, mig aztán III. Konrád császár 1142. mint hűbért örökös fejedelemségi joggal Medve Albertre ruházta, ki 1150. a birtokait Brandenburghoz csatolta. Ettől fogva N. története egybeforr Brandenburgéval. V. ö. Woldbuck; Gesch. der Altmark (Berlin 1855).