a csillagvizsgáló intézetek főórája; nagyobb városokban pedig nyilvános helyeken felállított óra, melynek járását központi óra szabályozza.
néven Jäger Gusztáv (lásd. Jäger 2) olyan ruházatot ajánl, mely kizárólag (az alsó és felső ruha is) gyapjuból készült; szerinte a len és vászon, meg általában a növényi rostokból készült szövetek károsak az emberi szervezetre; eszméjének sok követője akadt.
mintegy 400 km hosszú folyó Queensland ausztráliai gyarmatban. Normantonnál hajózható és itt szállítják hajókra a conclurryi arany- és rézbányák termékeit. A N. a Karpentaria-öbölbe szakad. Torkolatánál van Kimberley, amelynek környékén aranymezők terülnek el.
Róbert, angol hajós, a magnétikus lehajlási tú feltalálója, ki 1576. a földmágnességi lehajlást észlelte Londonban és azt 71° 50'-nak találta. V. ö. Gilbert, De magnete c. művében és Robison, Mechan. philosophy (4. köt. 356. old.).
(zárt v. szünnapok), igy nevezik a fő ünnepnapokat, amelyeken közvigalmak, táncmulatságok, nyilvános zene- és szinházelőadások s egyéb az ünnep méltóságával ellenkező szórakozások rendőrileg tiltvák v. megszorítvák.
város York angol grófságban, North Ridingban, 8 km.-nyire Guisboroughtól, vasút mellett, 9128 lak., vaskohókkal és üvegiparral.
Konstantin Henrik Phipps mar quis, angol államféfiu, szül. 1787 máj. 15., megh. Londonban 1863 jul. 28. Mint Mulgarave gróf fia, atyja haláláig (1831) viselte N. címet. 1819. az alsóház tagja lett, s liberális eszméi miatt családjával is összeütközésbe jött; 1832. Jamaika kormányzója, 1834. pecsétőr, 1835. Irország helytartója. 1838-ban Viktoria királynő marquis rangra emelte s a következő évben gyarmatügyi, majd belügyminiszter lett. A Peel-kabinettel szemben ellenzéki volt, ennek bukása után előbb (1846-1852) párisi, majd (1854-58) firenzei nagykövet volt, de Palmerston visszahívta, mert N. az osztrák politikát támogatta. Irt regényeket is (Matilda, London 1825; Yes and No, u. o. 1827 stb). A year of revolution (London 1858) c. könyvét, melyben az 1848-49-iki franciaországi eseményeket írja le, Louis Blanc hevesen megtámadta és cáfolta.
Franciaország egykori tartománya a La Manche-csatorna, Picardia, Isle de-France, Orléanais, Maine és Bretagne közt 30,400 km2 ter. 2 fő részre oszlott: Felső N.-ra Rouen fővárossal és Alsó N.-ra Caen fővárossal. Jelenleg a következő 5 département van benne: Seine-Inférieure, Eure, Calvados, Orne és Manche. Julius Caesar korában lakói voltak a veliocasses, caletes, eburovices, sagii, abrincates és esuvii. A római uralom idejében Fallia Lugdunensisnek volt része; a frankok korszakában Neustriához tartozott. A frank birodalom felosztásakor Kopasz Károlynak jutott. Együgyü Károly, hogy a normannoktól megszabaduljon, 912. Rollo (Rolf) vezérüknek adta a st.-clair-sur-eptei békében. Rollo magát megkereszteltette és Róbert nevet vett föl. Tőle és Károly leányától származnak N. grófjai, akik közül I. Rikárd, Róbert unokája, erélyesen védelmezte országát Tengerentuli Lajos és Lothár ellen. II. Hódító Vilmos, II. Róbert fia, 1066 okt 14-én Harald angolszász király hadait Hastingsnál megverte és elfoglalta az angol trónt. Fia Róbert 1077. rákényszerítette, hogy N.-ról mondjon le. Azonban már I. Henrik, bár VI. Lajos francia király is ellenezte, 1105. Angliával megint egyesítette. Rollo férfiága I. Henrikkel kihalt. Leányának, Matildnak fia, II. Plantagenet Henrik 1154. ismét elnyerte az Anglia és N. fölötti uralmat. De midőn ennek legifjabb fia, Földnélküli János unokaöccsét Arthurt megölte, II. Fülöp Ágost N.-val, mint francia hűbérrel szemben követeléssel lépett föl és azt 1203. és 1204. el is foglalta. N. ezután francia birtok maradt, mig V. Henrik angol király az 1415-iki azincourti győzelem után újra el nem foglalta; de már VI. Henrik életében VII. Károly végleg Franciaországhoz csatolta.
Adelsteen Axel, norvég festő, szül. Bodöben 1848 máj. 1. Eleinte kereskedő volt, majd 1869-73. a düsseldorfi akadémián Dücker vezetése alatt képezte ki magát a tájképfestésben. 1887 óta Berlinben él. Téjképeinek tárgyait Norvégország hegyes tengerpartjai szolgáltatják. Rendkívül hatásosan, ragyogó szinezéssel adja vissza a fjordot szegélyező meredek hegyek napsütötte szikláit, a nyugodt tenger mély kék szinét. Egyik legjobb képe a nemben a Sognefjord (a magyar nemzeti muzeumban); egyebek: A bodöi kikötő (düsseldorfi képtár); Romsdalsfjord (stockholmi nemzeti muzeum); Neröfjord (drezdai képtár); Nyári éj (berlini nemzeti képtár), stb.
lényegében a román építészetből indul ki, de a vidék szerint, melybe a normannok elvetődtek, felvesz bizánci és szaracén elemeket is, mindezeket azonban mihamarább saját eszejárása és ízlése szerint gyúrja át. Szereti a nyugodt, nagy falfelületeket s igy művészeti emlékeit (különösen az északnyugatiakat) bizonyos ridegség jellemzi; korán él a csúcsívvel (a nélkül azonban, hogy azt szerkezetileg kiaknázná) és a bizánci múvészetből átveszi a kupolát, mellyel a templomhajók keresztezését tünteti ki. Ornamentációja - azokon a gyér helyeken, ahol alkalmazza - gazdag: mindenféle fantasztikus szörnyetegek, buja növényhálózattal befonva. Legdíszesebb emlékei Normandiában (Jimiege, Rouen, Caen stb.) és Sziciliában (Palermo, Monreale) maradtak fenn. L. még Építészet (VI. köt. 247. old.).