Nóta

(a lat. nota musica-tól), a magyar népnél általában minden magyar zenei műforma neve, legyen az dal, tánc-zene vagy akármilyen forma. Szorosabb értelemben azonban ez elnevezés alatt mégis csak a magyar zene legnépszerübb fomáit kell érteni, minők a népdal, a hallgató N., a toborzó, körmagyar, palotás, kalákás, figura stb.

Nota

Albert, olasz vígjátékiró, szül. Torinóban 1775 nov. 15., megh. u. o. 1847 ápr. 18. Jogot tanult, s előbb ügyvédkedett, majd állami szolgálatba lépvén, 1820. intendáns lett Bobbióban, 1823. San Remóban, végre Casaleben és Cuneóban. Legjobb darabjai a jellemvígjátékok (La lusinghiera, Il progettista stb.), melyekben Molieret és Goldonit utánozta, noha egyes művein (I primi passi al mal costume, Educazione e natura stb.) meglátszik Iffland iránya is Összes művei legutoljára Teatro comico (Torino 1842-43) címen jelentek meg.

Notabene

(lat., rövidítve N. B. vagy n. b.) a. m. jól megjegyezd. Levelek végén az utóirat elé figyelmeztetésül irják rövidítését. Főnévi értelemben ismertető jel.

Notabile

város Maltában, l. Cittavecchia.

Notabilis

(lat.) a. m. észrevehető, felismerhető; notabilitas, felesség, kitünőség, továbbá valamely kiváló ember.

Notables

(franc.), azok, kik vagyonukkal, műveltségükkel és magasabb rangjukkal a többiek közül kitünnek. Mikor a francia rendek (l. États généraux) a monárkiának terhére kezdtek lenni, a királyok helyettük a N. sorából választottak ki maguknak bizalmi férfiakat (Assemblées des N.), akik jobban függtek az udvartól; de később, a monárkia abszolutisztikus fejlődésével ezek tekintélye és befolyása is megszünt. Csak akkor, midőn a zilált pénzügyi helyzetet másképen rendezni nem lehetett, birta rá Colonne miniszter XVI. Lajost, hogy hivja össze a N.-gyülést, melynek tagjai egyháziak, főnemesek és polgárok is voltak. Ez a gyülés (1787 febr. 22. és máj. 25.) először az adókérdésben megbuktatta Colonne minisztert, aztán pedig utódját, Loménie de Briennet is menni kényszerítette, ez utóbbit azért, hogy hatalmi állását és vele szerzett jogait el ne veszítse. De aztán a N. kebelében is egyenetlenségek támadtak: hogy t. i. szavazóképes legyen-e a harmadik (polgári) rend, vagy sem? Midőn a kiváltságosak a habozó Necker előterjesztésére (1788 nov.-dec.) azzal feleltek, hogy a harmadik renddel szemben foglaltak állást, s attól minden jogot megvontak, csak siettették a forradalom kitörését, illetőleg hozzájárultak előidézéséhez. V. ö. Chérest, La chute de l'ancien régime (Páris 1884-86).

Nota infidelitatis

l. Hűtlenség.

Notalgia

(gör.) a. m. hátfájás.

Notaris

József (De Notaris), olasz botanikus, szül. Milanóban 1805., megh. Rómában 1877 jan. 22. Eleinte Genovában, 1872 óta Rómában volt a botanikának tanára. Nevezetesebb munkái: Syllabus muscorum in Italia et in insulis circumstantibus hucusque cognitorum (Torino 1838); Micromycetes Italici novi vel minus cogniti (u. o. 1841-44, 12 tábl.); Repertorium Florae Ligusticae (u. o. 1844); Musci Italici (I. füzet, Genova 1862, 35 tábl.); Steriacei Italici (u. o. 1863, 25 tábl.); Elementi per lo studio delle Desmidiacee italiche (u. o. 1867. 9 tábl.); Le piante crittogame (Róma 1873); Nuova Trapa al Lago Maggiore (u. o. 1875). Bagliettóval együtt Erbario crittogamico Italiano címen olasz kriptogamákat, Figarival pedig Agrostographiae Aegyptiacae fragmenta címen (Torino 1852-53) pázsitféléket adott ki.

Notarius

(lat.) a. m. jegyző


Kezdőlap

˙