kisközség Zala vmegye N.-i j.-ban, (1891) 1244 magyar lak., a járási szolgabirói hivatal székhelye, postahivatallal és postatakarékpénztárral, gőzfürésszel, élénk marhavásárokkal.
(lat.), általában véve a. m. újságok, új hirek v. dolgok, különösen a könyvkereskedésben új kiadványok, a kereskedésben friss áruk; a gyári munkát illetőleg pedig új minták.
braziliai város, l. Ceara.
város a braziliai Rio de Janeiro államban, 100 km.-nyire Riótól, erdős hegyektől körülfogott szép völgyben, vasút mellett. 1820. kat. svájciak alapították.
(Novoalexandrija), az ugyanily nevü járás székhelye Lublin orosz-lengyel kormányzóságban, a Visztula jobbparján, vasút mellett, (1893) 10,912 lak., mezőgazdasági gépgyárral, 1862. alapított erdészeti intézettel, szép parkban fekvő kastéllyal. 1846-ig Pulawy volt a neve. Itt volt a Czartoryski hercegek székhelye, akik egy nagy könyvtárt (80,000 kötet) és szláv régiségekből páratlan gyüjteményt hoztak itt össze. 1831. az oroszok a kastélyt elpusztították, az egész birtokot konfiskálták és a könyvtárt Szt.-Pétervárra vitték. 1809. lengyelek és osztrákok, 1831 febr. 26. és márc. 2. oroszok és lengyelek küzdöttek itt egymással.
az ugyanily nevü járás székhelye Szt.-Pétervár orosz kormányzóságban, ahol a Volhov a Ladogába torkollik, (1893) 4340 lak., élénk kereskedéssel.
az ugyanily nevü járás székhelye Podolia orosz kormányzóságban, a Kaljusz mellett, (1893) 5149 lak., akik nagyobbára földmivelők.
l. Zemlya.
község, l. Mátra-Novák.
1. Krizosztom József, szt. benedekrendi főapát, egyházi és történetiró, szül. Szentgróton (Zala) 1744 ápr. 4., megh. 1828 okt. 20. 1781. lépett a szt. Benedekrendbe, pappá szentelték 1768. Ezután Slzburgba küldetett, ahol az egyetemen befejezte teologiai, bölcseleti, jogi és oklevéltani tanulmányait. Visszatérvén, kezdetben bölcseleti, később teologiai tanár volt. 1784. bakonybéli apát. A rongált bakonybéli kolostort és templomot helyreállította, az apátsági birtokot rendbe hozta, az idegen kezekbe került kolostori birtokok közül többet törvény útján viszaszerezvén. Midőn szerzete 1786 dec. 4. eltöröltetett, Szent-grótra ment családi birtokára. Időközben 1791. részt vett az országgyülésen és a szt. Benedekrend visszaállítását hatalmas beszéddel sürgette. 1793. pécsi iskolai főigazgató lett. Ferenc király 1802. a szerzetet visszaállítván, N. a rend főapátjává lett. Mint ilyen 14 évig nagy tevékenységben működött 1816-ig, amidőn nyugalomba vonult. Vindiciae Diplomatis, quo S. Stephanus primus Hungariae Rex monasterium S. Martini...fundaverat (Buda 1780) c. alapos tudományosságu munkáján kivül számos latin és magyar dolgozata maradt kéziratban.
2. N. Lajos, kat. áldozópap, egyházi iró, szül. 1842 máj. 24. Alsóbb iskoláit Vácott, Esztergomban és Nagyszombatban, a teologiát Esztergomban végezte. Pappá szentelték 1865 jul. 23. Káplán volt Nagycéthényben, Budapest-Józsefvárosban, majd a budapesti (Markó-utca) kir. kat. főgimnázium hittanára. Mint ilyen és mint több jótékony célu egylet titkára jelenleg is működik. A középiskolai hittanárokat képesítő bizottság tagja; 1892 dec. a budapesti szentszék ülnöke, 1896. a Ferenc József-érdemrendet kapta. Irodalmi munkássága: A falusi rossz szokások (Pest 1869, 1892); A községi iskola hátrányai (Eger 1871); A szegény gyermekek sorsa az ókori társadalomban (Budapest 1879); A szegény gyermekek sorsa s társadalmi gondozása hazánkban (u. o. 1887); Mit kell tudnunk a parancsolt böjtökről? (u. o. 1893). Azonkivül számos értekezése az István Bácsi Naptárában, Új Magyar Sionban, Religióban stb. V. ö. Zelliger A., Egyházi irók csarnoka.