(orosz. a. m. új), helynevekben gyakori; rövidítve; nov is, p. Novgorod (új város).
(Nowydwor), város Varsó orosz-lengyel kormányzóságban, a Bug bal partján, Novogeorgijevszkkel szemben, vasút mellett, (1880) 5331 lak. Katonai raktárral.
(Novouzenszk), az ugyanily nevü járás székhelye a Nagy-Uzen mellett, kirgizektől lakott tágas síkon, (1891) 13,289 lak., nagy marhavásárokkal.
Joanovics Miklós, orosz iró, az orosz hirlapirodalom megteremtője, szül. a moszkvai kormányzóságban 1744 ápr. 27. (ó-napt.), megh. 1818 jul. 31. Mint gárdatiszt kezdte életpályáját, de II. Katalin cárnő idodai szolgálatra rendelte őt be. 1768. kilépett az államszolgálatból s az irodalomra adta magát. 1769. megalapította az első orosz hirlapot Trutjen címmel, azután a Zsivopiszec (Festő) és Koseljok (Tárca) lapokat; 1772. jelent meg tőle: Opyt isztoricseszkavo szlovarja o rosszijszkih piszatjeljah (Az orosz irók históriai szótárának kisérlete); ugyanazon időben füzetes kiadásban kezdte közrebocsátani ugyancsak irodalomtörténeti munkáját Drevnjaja Rosszijszkaja Vivliofika (Régi orosz könyvtár) címmel; 1777. alapította Utrennij Szvjet (Reggeli fény)c. havi folyóiratát, melyet azután Vecsernjája zárja (Esthajnal) és Pokojuscsujszja Trudoljubec (A pihenő munkás) címek alatt folytatott; ugyancsak ő adott lendületet a Moszkovszkija Vjedomoszti c. horlapnak, amely már ő előtte leletkezett ugyan, de az ő szerkesztée alatt kezdett csak virágzani. N. a szabadkőmivességet is terjeszteni akarta Oroszországban és alakított is ilyenfélét Druzseszkoje Obscsesztvo (Baráti kör) címmel, de ezzel rosszul járt, mert ellenségei bevádolták, őt elfogták s a fogságból csak I. Pál trónraléptekor szabadult ki. A tőle kiadott hirlapok most a ritkaságok közé tartoznak.
község Varsasd vmegye N.-i j.-ban, a járási szolgabirói hivatal széke, járásbírósággal, kórházzal, vasúti állomással, posta- és táviró-hivatallal és postatakarékpénztárral.
kelták által lakott vidékeken gyakori városnév (a. m. hegyen lévő város). Említendők mégis: 2. a suessionok városa Belgicában (most Soissons); 2. az eduok városa a Liger (Loire) mellett (most Nevers) és 3. a biturigok városa Aquitaniában, Avaricumtól keletre.
kelta városnév (a. m. lapályon fekvő). Jelesebb viselői: 1. a biturigok városa Aquitaniában, most Castelnau de Médoc; 2. a leukok városa Belgicában, a Matrona és Mosella közt; most Neufchâteau; 3. a németek fővárosa Belgicában az Argentoratumból Mogontiacumba vezető út mellett; most Speier.
(lat.) a. m. újság, újdonság.
római költő, l. Atellanae fabulae.
az ugyanily nevü járás székhelye Kovno (ettől 175 km.-nyire) orosz kormányzóságban, az Olivka forrása és az Ossza-tó közt, (1893) 7540 lak., 1836 óta járási székhely.