l. Leopoldville.
(franc.) a. m. árnyalat (l. o.).
gyüjtő elnevezése a Darfurban, Kordofánban, Dongolában, Szennárban és a középső Nilus völgyében lakó néptörzseknek, melyeket az etnografusok (különösen Müller) ugy tekintenek, mint átmeneti rasszt a négerek s a közép-európai népfaj között.
egyiptomi államférfiu, keresztény örmény szülők gyermeke, szül. Szmirnában 1825. Svájcban és Franciaországban nevelkedett és azután 1842. Mehemed Ali egyiptomi alkirály szolgálatába lépett. Több ízben fontos diplomáciai kiküldetésben járt, 1854. pedig bécsi követté nevezték ki. Szaid pasa az Egyiptomon át vezető indo-európai szárazföldi áruszállításnak a rendezésével és az első egyiptomi vasútnak kiépítésével bizta meg. Izmail pasa alatt Konstantinápolyban és Párisban sikeresen alkudozott a tervbe vett Szuezi-csatorna ügyében, mire 1866. pasává és külügyminiszterré nevezték ki. 1867. megkötötte a portával azokat a szerződéseket, melyek Egyiptom helyzetét a török birodalom keretén belül szabályozzák és a khidív címnek engedélyezésére vonatkoznak. Ő szervezte a nemzetközi törvényszéket Egyiptomban és buzgón fáradozott az európai kulturának és államintézményeknek meghonosítása körül. 1874-75. visszavonultan élt, 1876 jan. 7. pedig kegyvesztett lett, mire Európába költözködött. A nyugateurópai hatalmak határozott kivánatára azonban az alkirály 1878 szept. újra miniszterelnökké nevezte ki, de már 1879 febr. ismét elbocsátotta. Serif pasa visszalépése után, 1884-88. Egyiptom külügyi és igazságügyi minisztere volt, amikor aztán ismét kegyvesztett lőn. 1894 ápr. 14. óta újra miniszterelnökké lett, de 1895 nov. az a baleset érte, hogy lábát törte és ekkor lemondott állásáról. Mustafa Femi pasa lett utóda.
(lat.), szaruhártya-gyuladás után maradt foltok közül a legkevésbbé feltünőket nevezik igy, amelyek csak fokusos világításnál vehetők észre, de azért tetemesen ronthatják a látást, ha a szaruhártya közepén vannak. A szembeöltőbb foltok neve macula. - N.-nek hivják továbbá a hugyban (l. o.) képződő felhőszerü zavarodást.
szigoru határokkal meg nem jelölt terület É.-Afrika K-i részében, amely még nem nagyon régen Egyiptom birtokában volt, amikor Alsó- és Felső-N.-ra osztották és későbben egyiptomi Szudánnak is nevezték. Amit most N.-nak hivnak, az Asszuáni-sellőktől D-felé azon szélességi körig terjed, amely a Nilus és Atbara egyesülési pontját vágja; K-en a Vörös-tenger, Ny-on a Szahara sivatag határolja. Területe körülbelül 250.000 km2, lakóinak száma 1 millió. D-i része, csaknem az egész Bajuda-félsziget, igazi steppe, a Vörös-tenger melléke hasonló karakterü; a többi része, a Nilus termékeny völgyét kivéve, sivatag. A Nilus és Vörös-tenger közt az u. n. Arab- v. Etbai-hegységben a Dsebel-Olba (2400 m.) emelkedik a legmagasabbra. A Nilus balpartján levő hegyek valamivel alacsonyabbak. A Nilus S-alakban folyik rajta keresztül D-ről É-nak. Mellette a földet nagyobbára keskeny szalag alakjában öntözés által teszik termékennyé. A Nilus szigetei a legtermékenyebb részei. Fő termékek: a datolya, gummi és szennalevél. Az éghajlat forró és kontinentális.
(barabrák vagy berabirák), ama törzs neve, mely a Nilus völgyét az asszuani első vizeséstől a vadihalfai második vizesésig lakja; összes számuk mintegy 40.000 és 80 falujok közt legnagyobb Derr, mely egyúttal fővárosuk is. Szinük vörösbarna, testalkatuk közepes, gyöngén kifejlett izomzattal és hosszu végtagokkal; arcuk nem néger-tipus, hajuk sem gyapjas. A N. mértékletesek és becsületesek; sokan kivándorolnak, mert hazájuk szegény, de ha valamint megtakarítottak, ismét visszatérnek. Elődeiknek Lepsius az uaua törzset tartja, melyről az egyiptomi emlékek már a Kr. e. III. évezredben megemlékeznek; mindenesetre nagyon régóta lakják Nubiát, s rokonságban vannak a fellahkkal és koptokkal. A N. már korán keresztények lettek, s virágzó birodalmat (Dongola) is alapítottak, midőn a mohammedánok a keresztény berber királyokat alattvalóikká tették; de 1320. iszlám hitre tértek. 1815. az Egyiptomból kiűzött mamelukok leigázták a N.-at, kiket később Mehemed-Ali Egyiptomnak vetett alá.
középafrikai nyelvcsalád, melyhez a fulah nyelvek, a szorosabb értelemben vett nubiai nyelvek s a vakuafi és maszai népek nyelve tartozik. Irodalmukról v. ö. Müller Fr., Grundriss der Sprachwiss, 1, 93).
(lat.) a. m. eladó, felnőtt leány.
(lat.) a. m. felleges, borult, borus.