(Njassza, Niandsa, a. m. nagy viz), tó K.-Afrikában, a D. sz. 9° 32' és 14° 25' és a K. h. 34° és 35° közt; hossza 600 km., átlagos szélessége 90 km., mélysége 130-170 m., vizterülete 26.450 km2. Magas, meredek hegyek övezik, csak D-i partja lankás; számos öble közt kevés alkalmas jó kikötőnek, legjobbak: Mponda, Karonga, Hohenlohe kikötő és Amelia-öböl. Az erős viharok és hatalmas hullámverés miatt veszélyes a hajózás; számos folyó ömlik bele, legnagyobbak a Rukuru és a Szongve, D-en pedig a Sire vezeti le a tó vizét, s egyszersmind hajózható vizi út a Ny. föld felé. A Ny.-t Livingstone födözte föl 1859 szept. 16. s az angol Young hajózta körül először 1875.; területe nagyrészt a brit közép-afrikai birtokhoz tartozik és csak K-i partjának egy része esik Német DNy-i Afrika érdekkörébe. A kereskedés 1891 óta az angol-afrikai tavi-társaság kezében van.
v. Sire-felföld, azelőtt Makalolok-földje (l. o.), 1891 óta brit fönhatóság alá tartozó terület Közép-Afrikában; K-en és D-en Mozambik portugál gyarmattal határos, a Nyassza-tó D-i vége és a Sirva-tó, meg a Kirk-hegységek közt fekszik, a Sire folyó mindkét partján. Az 1000-1800 m. magas felföld dombos, gazdagon öntözött termékeny vidék, néhol magas hegyekkel (Mikolongo, Csoro, Milandsi, egész 2400 m.-ig), melyet ÉK-en a Sirva-tó zár be; klimáját az európaiak is könnyen megszokhatják. A yaotörzsbe tartozó bennszülötteket a zulu-főnökök tartották leigázva egész az utolsó időkig; a kereskedés (főleg elefántcsonttal és rabszolgákkal) leginkább a zanzibári arabok kezében volt, újabban azonban az angolok ragadják magukhoz. Virágzó rizsföldek és kávéültetvények nagy jövőt igérnek a Ny.-nek, melynek rendkivül termékeny földjét csak most kezdik szakszerüen mívelni; a kormány székhelye Szomba, legfontosabb kereskedelmi piaca Blantyre skót missziótelep, 4000 lak., mig a helyőrség Fort Johnston és Maguire erősségekben állomásozik. Európai telepek: Port-Herald, Csiromo és Katunga. V. ö. Rankin, The Zambesi Basin and Nyassaland (London 1893).
v. njája, l. Ind filozofia.
Károly Rupert, svéd költő és esztetikus, szül. Upsalában 1832 márc. 29. Szülővárosában tanult, melynek egyetemén 1860. magán, 1867. rendes tanár lett; 1879 óta a svéd akadémiának is tagja. Sokat irt; nevezetesebb müvei: Arion (jutalmat nyert, 1853); Konststudier (Páris 1863); Bilder frĺn Italien (1864); Dikter (1860); Estetiska Studier (1873 és 1884) stb. N. alapította (1865) a Svensk Litteratur Tidskrift c. folyóiratot is. -, kivel 1864. kelt össze, Helene Auguste (szül. Kopenhágában 1843 dec. 7.), Roed dán festő leánya, és műveiben (Noveller, Stockholm 1875-1881; Digte, Kopenhága 1881; Nye Digte, u. o. 1886) kiváló költői tehetség nyilatkozik.
kikötőváros Fünen dán sziget svendborgi járásában, a Nagy-Belt partján, vasút mellett, 6049 lak., marha- és gabonakereskedéssel. Korsör és Seeland felé innen van az átjáró. Azelőtt a Belten átkelő hajók itt fizették meg a vámot; ez fontosságot kölcsönzött neki. 1658. és 1659. elfoglalták a svédek.
v. Allioniaceae, az éjjel nyilók (l. o.) eltérőbb elnevezése, főleg azon az alapon, hogy az Allionia, Nyctago meg a Nyctaginia is egy családba tartozik s az elnevezést majd az egyikről, majd a másikról kölcsönzik.
(gör.-lat.) a. m. nappali vakság (l. o.)
l. Bagolyfélék (II. köt. 457. old.).
Geoffr., a röpkedők rendjébe, a hártyásorru Megadermidák családjába tartozó denevérnem. Fark hosszu. Fogazat i 2/4, c. 1/1, m. 4/5. Rendkivül nagy fülkagylók, a fejtetőn összeérnek. Fajai Afrika és Indiában, házak és sziklaüregekben tartózkodnak. Legismertebb a N. thebaica. Geoffr., melynek háta sötét, hasa világosbarna Testhossza 5 cm., farka épp olyan hosszu. Kiterjesztve 24 cm. Hazája Egyiptom, Nubia és Szenegambia.
a. m. vakvarju, l. Gémfélék.