l. Selyem.
teljes súly, ötvénysúly, az érmeknek és a nemes fémből készült tárgyaknak összes súlya, tehát a szinarany- vagy szinezüst-tartalma és a hozzá ötvözött pótsúly együtt véve. L. Érmeügy.
l. Vas.
a fák és cserjék fölösleges hajtásainak eltávolítása oly célból, hogy azoknak tetszetősebb vagy alkalmasabb alakot adjunk, a termékenységet előmozdítsuk és fentartsuk. Van kétféle Ny.: tavaszi és nyári. A tavaszit a tavasz közeledtével azonnal megkezdhetjük, némely fát, p. az almát szükséges is minél korábban megnyesni, hogy erős hajtásokat fejlesszen. A nyári Ny. junius-juliusra, a második augusztusra v. szeptemberre esik. A tavaszi Ny. főkép arra való, hogy a fának megfelelő alakot adjunk; a rendes fákról ilyenkor csak az egy éves hajtást távolítjuk el; beteg fákról öregebbeket is. A Ny.-nél tekintettel kell lennünk arra, hogy a fa új hézagokat ne kapjon, s hogy a meglevő hézagokat új hajtások kitöltsék. E célból gyakran a gallyakat egészen az öreg fáig le kell vágni, hogy új hajtások keletkezzenek. A juniusra és juliusra eső nyári Ny. a tavaszi Ny. kiegészítéseül szolgál s csak az itt-ott mutatkozó hiányok pótlására való. A második nyári ny.-t a kőmaguakon, különösen az őszi barackfákon aug. elején, a lágymaguakon pedig később kezdjük.
2-3 m. hosszu rúdra erősített sarló, mellyel a csapásokat tisztogatják, olyan formán, hogy az őket felverő nádat, kákát és egyéb növényeket a viz alatt levágják.
A sarjerdőnek olyan alakja, melynél a gazdasági cél nem a faválasztékok, hanem fonóvessző és lombtakarmány nyerésére irányul. A Ny.-ben kezelt erdő fái egymástól oly távolságban szoktak telepítve lenni, hogy egészen szabadon fejleszthessék koronáikat. A vágásforduló 3-6 év s ehhez képest az egész terület is 3-6 egyenlő részre van felosztva, melyekből évenként egy rész olyformán kerül kihasználásra, hogy ezen álló fák ágainak egy részét, rendesenlegfeljebb felét, kacorral v. ágejszével tőből lenyesik s az igy nyert ágakat fonóvesszőnek, illetve a lombot lombtakarmánynak felhasználják. Minden egyes rész 3-6 év mulva ismét nyesés alá kerül. A nyesésénél a törzs maga érintetlenül marad s ez csak a végső hasznáalt alkalmával lesz ledöntve. Különösen alkalmasak ilyen gazdálkodási módra a törgy, kőris, juharok, szik, de kiváltképen az égerés jegenyenyár. Lombtakarmány szempontjából legkedveltebb, de legalkalmasabb is a kőris.
(állat, Mustela), a ragadozók rendjébe, a menyétfélék családjába tartozó emlősfaj. Szürkésbarna, vereses, a piheszőrök fehérek, mellén fehér folttal, amely mindig kisebb, mint a nyusztnál. Hossza 46 cm., farkhossza 24 cm. Európát és Nyugat-Ázsiát lakja. Leginkább házak közelében, pajtákban, istállókban, valamint fa- és kőrakásokban tartózkodik s a tyúkok és galamok nagy ellenség. Káros és vérengző. Nemcsak éhségből pusztít, hanem azért is, hogy meleg vérüket kiszivhassa. Éles karmaivel mindenhova fölmászik, nyulánk testével pedig a legkisebb hasadékon is keresztül tud jutni, Többnyire éjjel jár zsákmánya után. Fiatalon megszelidíthető. Szőros bőre keresett prém.
l. Kunovina.
l. Arctitis.
Szt.-Pétervár főutcája.