A modern alkotmányos élet alapfelfogása az, hogy fontos állampolgári jogokat érdeklő tárgyalásoknál a Ny. a népszabadságnak lényeges biztosítéka. Az országgyülési, törvényhatósági stb. üléseknél azért a Ny. a szabály, amely csak törvényen alapuló oknálfogva zárható ki. A Ny. abban áll, hogy az üléseknél hallgatóság jelen lehet s hogy az ülés tárgyairól tudósítások közölhetők. A hallgatóságnak a dolog természete szerint korlátolt voltánál fogva a tudósításokban, a hirlapi közleményekben rejlik a valódi, a teljes Ny. Az 1848-iki sajtótörvénynek 14. §-a, mely szerint: «Ki az országgyülés, a tövényhatóságok, mindenféle tövényszékek és tövény által alkotott egyéb testületek iratait és azok nyilvános üléseit hiv szellemben és igazán közli, ellene a közlöttek tartalma miatt kereset nem indíttathatik«, a Ny. jogát a tövény oltalma alá helyezi. Sokkal későbben, mint a politikai életben, érvényesült a Ny. az igazságszolgáltatás terén, ahol az irásbeliség a szóbeliséget s azzal járt Ny.-ot hossu időkre kiszorította, mig a modern perben az újra érvényesült szóbeliség a Ny.-ot érvényesítette. Az igzságszoláltatás terén a Ny. kétféle: a teljes Ny., amelynél fogva az ügy tárgyalásánál a közvetlenül nemérdekelt közönség is - a hely által szabott korlátok között - jelen lehet és az u. n. ügyfél-Ny., amelynek értelmében polgári perben az ügyfeleknek, büntető perben a vádlottnak joguk van arra, hogy a tárgyalásnál jelen legyenek, a tárgyalás fejleményeiről értesüljenek s azokra nyilatkozhassanak. Az ügyfél-Ny.-nak egyik alakja az is, amelynél fogva a felek az ügy felső foku előadásánál jelen lehetnek, de fel nem szólalhatnak. Hazánkban pogári perben az 1868. LIV. t.-c. azt rendelte, hogy sommás eljárásban a tárgyalás szóbeli és nyilvános. Az irásbeliség elve szerint rendezett rendes eljárásban a közönség tájékozása végett az előadandó perek jegyzéke legalább három nappal az előadás előtt a biróságnál kifüggesztendő. A feleket azonban épp ugy, mint a nagy közönséget csak az u. n. passiva assistentia, vagyis a jelenlét joga illeti meg, észrevételeket nem tehetnek, fel nem szólalhatnak, miután az előadás nem tárgalás. Az 1893. XVIII. t.-c. (a sommás eljárásról) szerint is a tárgalás szóbeli és nyilvános. Bűnügyekben a fő, v. eddig nálunk u. n. végtárgyalás nyilávnos, a vizsgálatnál midninkább tért hódít s csak vizsgálat céljai által követelt korlátoknak van alávetve. A biróság vizonyos esetekben a Ny.-ot kizárhatja, igy jelesül aközrend s közerkölcsiég tekitetéből; az érdekelt ügyfelek, képviselőik s meghatározott számu bizalmi férfiaik azonban ily esetben is jelen lehetnek. A Ny. rendkivüli értéke az, hogy az igazságszolgáltatást a társadalom ellenőrzése alá helyezi s ezáltal az igazságszolgáltatás iránt való bizalmat növeli. Ez az irányadó szempont, mely mellett a Ny. egyes csekélyebb jelentőségü árnyoldalai tekintetbe nem jöhetnek. A Ny.-nál előfordul az u. n. hallgatási parancs, amelynek értelmében a biróság a tárgyalásnál jelen volt személyeknek bizonyos,a tárgyalásnál előfordult körülmények titkokban tartását meghagyhatja. A parancs megszegése büntetés alá esik. A tanácskozásra s az itélethozatalra a Ny. nem terjed ki, de a hozott határozat kihirdetése nyilvános.
1875. hasították ki a keresetadóból ez új adófajt, mert a körülötte való eljárás egészen lelüt a hozzá legközelebb rokon III. osztályu keresetadó körül követettől. Az 1875. XXIV. t.-cikken kivül, mely az adót létesítette, még a következő t.-cikkeknek van jelentőségük: 1870. X. és XVII., 1873. XIII., 1880. LX. Az adótárgyakra nézve az 1875. XXIV. t.-c. következőleg intézkedik: A magyar korona országai területén bel- vagy külföldiek által ipari, kereskedelmi, pénzforgalmi, szállítási s bárminemü más haszonhajtó célból nyereményre alakult v. üzletben tartott s nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyesületek üzleti jövedelmeik után, amennyiben ezek a bányaadóról szóló törvény határozmányai alá nem esnek, a jelen törvényben meghatározott elvek és szabályok szerint adóznak. Adóköteles jövedelem a megelőző 3 évi üzleti eredmény átlaga. Részletesen sorolja fel a tételeket a törvény, melyek ez eredmény megállapításánál levonhatók; s melyek vagy már adó alá estek, vagy pedig üzleti, illetőleg igazgatási költségek. Az adókulcs ugyanolyan, mint a III. osztályu keresetadónál, 10 %.
A kivetés sikerességét a következő intézkedések hivatvák biztosítani: A társulatok igazgatói, vagy ha az igazgatóság székhelye külföldön van, belföldi meghatalmazottjai az üzlet megkezdéséről a község elüljáróságát kötelesek értesíteni. Tartoznak továbbá a fő és fiókintézetek székhelyének, továbbá az alapszabályoknak két példányban közlése és a befizetett részvénytőke pontos kitétele mellett azon királyi adóhivatalt értesíteni, melynek területében a társulat igazgatóságnak vagy fő ügynökségének székhelye van, kijelölvén mindazon fiókintézeteket, melyek után az adót együttesen szándékoznak leróni. Ezenkivül kötelesek a fiókintézetek üzletvezetői a fióküzlet megkezdéséről az illető község elüljáróságát is érvényesíteni. Az alapszabályok megváltoztatása, valamint új részvények kibocsátása hasonló módon és helyen jelentendő be. A vállalat üzletadója rendszerint azon községben vettetik ki, melyben a vállalat igazgatásának, külföldi társulatokra nézve pedig ott, hol a belföldi főügynökségnek székhelye van. Azok a vállalatok, melyek ama községen kivül, hol üzletük központi igazgatása van, más községekben, de a magyar állam területén belül tartanak fióküzletet, fiókintézetet vagy raktárakat, a fő vállalat székhelyén adóztatnak meg, ha a fióküzletek, fiókintézetek és raktárak a fő vállalattal oly szoros összeköttetésben vannak, hogy azokat önálló üzletnek tikinteni nem lehet. Ha azonbana kapocs, mel y a fő vállalat és fióküzlet között létezik, csak arra szorítkozik, hogy mindkettőjüknek közös igazgatásuk van, a fő vállalat és a fióküzlet külön-külön rovatnak meg adóval azon községben, melyben vannak. Ha társualtoknál a vállalat székhelye nem ugyanaz, mely az igazgatásé, az üzletadó 20%-a az igazgatóság székhelyén, a fenmaradó 80%-a pedig, mely az igazgatóság székhelyén nem levő vállalat jövedelmére esik, a vállalat székhelyén iratik elő. Ily esetekben az üzletadót a vállalat igazgatóságának székhelyén működő adókivető bizottság állapítja meg. Vasúti vállalatok egész adója az igazgatóság székhelyén rovatik ki. Az adó az illető adóköteles válalatok és egyesületek igazgatói v. üzletvezetői által az igazgatóság székhelyén teendő bevallás alapján allapíttatik meg. Még a következő speciális intézkedésekről kell megemlékeznünk: Az 1870. X. t.-c. a Budapestenlétesítendő közmunkák fedezésére fölvett kölcsön évi járadékait biztosítandó, azon pénzintézetek, biztosító társulatok, gyárak, közlekedési és gyárminőségü válalatok községi adó pótlékát, melyeknek igazgatósága Ausztriában van, de melyek üzletüket magyar területre is kiterjesztik, e járadékok fedezésére desztinálja. 1870. XVII. t.-c. szól a szabadalmazott osztrák államvasút-társaság adójáról, s azon vállalatok által fizetendő adó felosztásáról, melyek igazgatósági székhelye vagy a magyar vagy az osztrák állam területén fekszi, de üzletüket a másik állam területére is kiterjesztik. A szabadalmazott osztrák államvasút-társaság által fizetendő adó az egyes vonalok nyers jövedelmének arányában osztatik föl, s jut azon államnak, melyre a kérdéses vonal esik. Egyéb vállalatoknál, ha a fióktelepnek, mely a másik állam területén fekszik, tiszta jövedelme nem állapítható meg, az adó kivetése, s az egész vállalat közös költségeinek megosztása a nyers jövedelem arányában történik. A tiszta jövedelem kinyomozására vonatkozó munkálatokat egymással mindkét pénzügyminisztérium közli. Az adót, melynek kivetését az állam közegei önállóan eszközlik, az illető állam kivánatára a másiknak pénzügyi hatóságai is beszedhetik. Az 1873. XIII. t.-c. kimondja, hogy az első dunagőzhajózási társaság által fizetett adó az egyes vonalok nyers jövedelmének arányában osztatik meg. Az 1880. LX. t.-c. értelmében oly ápoló vagy élelmezési, előlegezési s általában önsegélyező egyesületeknél, melyek alapszabályaik értelmében üzleti tőkéjüket csak tagjaiktól havonkint 4, hetenkint pedig 1 frtot meg nem haladó részletekben szedett törzsbetétekből gyüjtik, s melyek üzletüket a tagjaiknak nyujtott ápoláson, segélyen, előlegezésen vagy kölcsönön tul más nyereményre v. kereseti ágra nem terjesztik ki: az egyleti tagoknak kifizetett kamatösszegek a nyers jövedelemtől a törzsbetétek 6 %-a erejéig levonatnak.
(evidentia), valamely dolognak, ügynek oly állapotban tartása, hogy annak mibenlétét, folyamatát, állását folyton szemmel tarthatjuk s figyelemmel kisérhetjük. A Ny. nagy szerepet játszik a közigazgatásban,a közhivatalokban s a mindenféle intézeteknél, ahol kellő Ny. nélkül a tájékozódás csakhamar lehetetlenné válnék s az ügymenet gépezete megakadna.
vagy nyílvonás a neve az Árpádok idejétől fogva annak a szokásnak, hogy a jobbágytelkekhez állandóan ki nem szakított szántóföldeket és réteket minden esztendőben hosszabb vagy rövidebb nyíl vetése vagy húzása, tehát sorsolás által jelölték ki. A kisorsolt részt nyílnak vagy nyilasnak, a sorsolás alá eső földet nyílföldnek, illetőleg, mivela falu közös jószága volt, falu nyílföldének, falu oszlásföldének, falu közönséges földének, a kapott részt pedig falu nyilának nevezték. A nyilak nagysága évenkint és határonként változott. Midőn, a XIII. sz.-tól fogva, a jobbágyok megnemesítése mind inkább divatba jött, a megnemesítettnek nyilát elkülönítették a falu közösségéből s mint egyetlen tagot állandó határokkal látták el, ugy hogy az többé nem tartozott a falu határához. A Ny. tehát tulajdonképen egyet jelent a földközösséggel, a nomád életnek ezzel az 1848-ig némely alakban helyenként fenmaradt ősi intézményével. V. ö. Tagányi Károly, A földközösség története Magyarországon (Gazdaságtörtén. Szemle, 1894, 199-238. old.).
népies nyelven béka, az egypatás állatok patájának talpi felületén levő ékalaku kiemelkedés, mely elül hegyesen végződik, hátul pedig a nyír két oldalsó támasztófala a sarokvánkosokba megy át. Szaruja puhább és rugalmasabb mint a pata többi részeit alkotó szaru. Alapja a nyírcsont, melyet a sejtes és húsos nyír borít, utóbbi pedig a szaruanyagot termeli. A nyír rugalmas szerkezeténél fogva a felette levő képleteket a külső behatások ellen védi, részt vesz a testsúly hordásában és lépés közben előmozdítja a pata tágulását. - Nyír botanikai értelemben, l. Nyírfa.
l. Acsád (3).
a juhászatban az élő juhok gyapjának u. n. juhnyiró olló segélyével való nyerése. A juhot vagy mosva (áztatva) v. zsírban évenként egyszer vagy kétszer nyirják. Az egyszeri nyirás máj.-jun.-ban, a kétszeri (l. Kétnyiretü) tavasszal és ősszel történik. A Ny.-t a juhistállóban v. valami pajtában, melynek talajára ponyvákat terítenek, asszonyok végzik, kik napszámban vagy szakmányban dolgoznak. A napszámban történő Ny. előnye az, hogy az asszonyok jobban vigyáznak, de szakmányban olcsóbb a Ny. A Ny.-nál arra küll ügyelni, hogy a juhok bőrét meg ne messék, hogy lépcsős gyapju-tarlót ne hagyjanak a juhon és hogy a lenyirott bunda ne kuszáltassék össze. Ügyes asszony naponként 50-60 anyát képes megnyirni. Újabban nyirógépet találtak ki, mellyel a Ny. még gyorsabban megy. Kivételesen a lovat és a marhát is nyirják, mert a Ny.-t az egészségre előnyösnek tartják, azonban ezen állatok Ny.-ának csak azon előnye van, hogy könyebben tarthatók tisztán, de gondosabb ápolást kivánnak, sőrék pedig valamivel jobban hiznak.
nagyközség Szabolcs vmegye Ny.-i j.-ban (1891) 5061 magyar lakossal; a járási szolgabirói hivatal s járásbiróság székhelye; csinos és fejlődő község, melynek lakói mezőgazdasággal és kézműiparral foglalkoznak; országos vásárai hiresek és látogatottak. Ny. a Báthoryak ősi birtoka és lakóhelye; ők építették a két csúcsíves templomot, melyek egyike a katolikusok, másika a reformátusok birtokában van; az utóbbiban nevezetesek a tölgyfából faragott gyönyörü renaissance-székek, a tabernakulum és a Báthoryak két szépen faragott szarkofágja. Ny. régebben meg volt erősítve és a XVII. sz. elején hajduszabadalmakkal birt. Ma sokféle egyesülete, továbbá műmalma, szeszgyára, alsófoku ipariskolája, vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára van.
község, l. Béltek (2).
község, l. Bogdány (3).