község, l. Ivánka.
község, l. Pereszlény.
község, l. Újlak.
község, l. Zsámbokrét.
(növ., ősmagvasak, Archispermae Strassburgernál, Gymonspermae, a. m. csupaszmagvuak, födetlen magvuak; nyitvatermők), a természetes rendszerben a virágzó növények fő csoportja, a zárvamagzók ellentéte, azoknak a növényeknek egyesítése, amelyeknek petéje nem zárt magrejtőben fejllődik, hanem vagy szabadon a tengelyen, vagy a termőlevél felszinén, vagy a tövében. Ekkor ezek mint pikkelyek, spirális ehlyzettel atoboz tengelyén, a tobozt (l. o.) alkotják. A himsejt termékenyülés előtt többsejtü, nem a bibére, hanem egyenest a peteszájra jut; a csiratömlőben a termékenyítés előtt képződik a magfehérje, ebben támadnak az archegoniumok (corpuscula), ebben ismét a petesejt. Archispermai (azaz ősmagvas növények) azt jelenti, hogy a geologiai ismeretek szerint ezek voltak a legelső nagvas növények földkerekségen. Csoportjai: a) a virágnak nincs leple: 1. a törzs ágatlan, a levél nagy és szárnyalt; kétszikü a. m. Cycadeae, pálmatobozosak; 2. a törzs elágazó, a levél többnyire tűalakú vagy apróss; két-vagy többszikü a. m. Coniferae, tobozosak; b) a virág leples, kétszikü a. m. Gneaceae. A Ny. a növényvilág kifejlődésében az edényes virágtalanok meg az igazi virágzó növények (zárvamagzók) kapcsolata. Nemzésük még jobban megegyezik amazokével, sőt még vegatativ szervezetükre nézve is van kapcsolatuk a kirptogamákkal. Végre az edényes virágtalanokkal való rokonságuk még azzal is nyilatkozik, hogy őskorbeli földrajzi elterjedésük is megegyező, s az ásatag edényes növények között ismerünk olyan alakokat, amelyek a Ny.-hoz hasonlóbbak, mint ma élő kriptogam rokonaikhoz. V. ö. Strassburger, Die Angiospermen und die Gymnospermen (Jena 1879).
(növ., Gymnospermia), a természetes növényrendszerben Endlicher István hazánkfia különböztette meg. L. Nyitvamagzók és Gymnospermae.
a negyedik páros szám; a kettesnek harmadik hatványa; jeleL 8. Legérdekesebb sajátsága, hogy bármely páratlan számnak négyzete 1-gyel kisebbítve, 8-cal osztható számot ad, még pedig a hányados mindig háromszögszám lesz; p. 112-1=8.15.
(octava), a zenében többféle értelemben használtatik. Mint hangköz valamely hanghoz a nyolcadfokos távolságot jelenti, p. C-től C-ig; B-től B-ig; a zenészeti hangok beosztásával szemben pedig a különböző mélységü s magasságu hangcsoportokat, pl. kontra, nagy, kis, egyvonásos, kétvonásos, háromnyomásos stb. Ny. Számmal jelezve a hangjegyirásbana magasabb vagy mélyebb Ny. hangjaira vonatkozik, p. 8a azt jelenti, hogy az ily jelzés alá eső hangjegyek egy Ny.-dal fölebb v. lejebb játszandók. Con 8 pedig azt jelenti, hogy az egyes hangoknak magasabb, v. mélyebb Ny.-át is hozzá kell venni. A hangzatjelzésben a 8 szám egy basszus hang felett, annak valamely hármas hangzatát jelenti egyenes állásban, a szükségelt elváltoztató jegy kisérete mellett.
a mai hangjegyirásban az egész kóta egy nyolcadrésztét feltüntető hangjegyet jelenti, melynek alakja: [ÁBRA]
Nyolcados törvénykezési szakaszok
(octavae; judicia octavalia), a régi magyar jogban fordultak elő. Nevük onnan eredt, hogy énekint bizonyos ünnepek (eleinte szt. György napja és Epifania) után való 8-ik napon kezdődtek. Megkülönböztetendők a szorosan vett oktavák (octavae magnae), melyek 40 napig és a rövid oktavák (l. o. breves, brevia judicia), melyek 20-25 napig tartottak.
a legszokásosabb könyvalak; olyan, amelynek egy-egy íve 8 lapból, vagyis 16 oldalból áll. Másként oktávnak is nevezik. Az ívek nagysága szerint többféle Ny.-et különböztetünk meg; igy van például: kis, közép, nagy és lexikonoktáv.