l. Baresztezimeter.
l. Szinyomás.
l. Szinyomás.
l. Kompressziós szivattyu.
l. Szinnyomás.
valaminek nyomon követése. A büntetőjogban (investigatio, inquisitio) bűntettnek haóságilag elrendelt kutatása. Az inquizitorius perben Ny.-nak (inquisitio generalis) nevezték a bűntettnek általános kutatását, ellentétben a határozott személy ellen irányuló különös vizsgálattal (inquisitio specialis). A modern vádperbena Ny. feladata azoknak az adatoknak kipuhatolása, melyek a váldónak tájékozására a vád emelése tekintetében szükségesek. Skrutinialis eljárásnak is nevezik. Minthogy a vádperben birói eljárásnak csak vád alapján van helye, a birói eljárás megindítása tehát vándlónak fellépését tételezi fel, a Ny. pedig éppen a vádló tájékoztatására szolgál; a Ny. nem birói eljárás. Elrendelése s teljesítése első sorbana vádhatóságnak - a kir. ügyészségnek - feladata, amely azt vagy közvetlenül maga, v. a rendőri hatóságok igénybevételével eszközli, illetőleg eszközölteti. A most érvényes eljárásunknak azt a szabálya (1871. XXXIII. t.-c. 21. §), amely szerint a királyi ügyész feljelentéseket elfogadhat ugyan, de tanukat ki nem hallgathat s Ny.-t maga nem teljesíthet, de annak megtételére ugy a birói, mint a közigazgatási - rendőri - hatóságokat megkeresheti, a vádper elveinek meg nem felel. A személyes szabadságnak védelmérőla tövények akként gondoskodnak, hogy a személyes szabadságot érdeklő vizsgálati cselekményeket a nyomozó hatóság csak birói határozat folytán eszközölheti. Ilyen cselekmények jelesül: a szemle, lefoglalás, személymotozás, házkutatás, előzetes letartóztatás. Kivételnek csak halaszthatatlan szükség esetében lehetvén helye. Ezzel a megszorítással a nyomozási eljárást vezető hatósági közeg megteheti mindazt, jelesül megidézhet s kihallgathat mindenkit, amitől, illetőleg akitől a Ny. eredménye szempontjából felvilágosítást várhat. A Ny. határait célja - a vádlónak tájékoztatása - határozza meg. Ehhez képest befejezendő a Ny., mihelyt az a vád emelésére (vizsgálat indítványozására v. vádirat benyujtására) elegendő adatot derített ki. S megszüntetendő a Ny., mihely t a beszerzett adatok kiderítették, hogy bűnvádi eljárás megindításának, vádemelésnek helye nincs, tehát jelesül, hogy büntetendő cselekmény fenn nem forog, vagy valamely törvényes ok a bűnvádi eljárást kizárja.
nyilvános megkeresése valamkinek letratóztatása irán, akinek letartóztatását az arra illetékes hatóság elrendelte s aki szökésben van vagylappang, retőzködik. A Ny. tartalmazza letratóztatandónak személyeirását, a terhére rótt bűncselekménynek s a hatóságnak megjelölését, amelynek az illető elfogatása esetére átadandó. Előzetes letartóztatási parancs nélkül Ny. csak azok ellen bocsátható ki, akik már birói határozat alapján fogva voltak s a fogságból megszöktek. Ha a nyomozott egyén kézrekerült, a Ny.-et vissza kell vonni, annál inkább, mert a visszavonás elmulasztása könnyen az illetőnek jogsérelmével járhat.
A büntető per alakjára nézve háromféle: nyomozó (processus inquisitorius), vád-(p. accusatorius) és vegyes per (p. mixuts). Az elsőbena biró hivatalból, önkezdeményezésből, a másokban csak a jogosult vádló részéről eléje terjesztett vád alapján jár el. A vegyes per a kettő között áll; ebben a hivatalból indított bűnvizsgálat utána tárgyalás a vádló és védő közreműködésével történik. A nyomozó, vád- és vegyes pertől szorosan megkülönböztetendő a nyomozó, a vád- és a vegyes rendszer (principium). Amaz a büntető pernek alakját, emez a büntető pernek alapelvét jelenti. A vádrendszer lényege a perben érdekelt feleknek teljes egyenjogusága s jogegyenlősége (az u. n. fegyveregyenlőség), s az, ahogy a vádperben minden az érdeklett feleknek indítványára törénik, a bizonyítékok előállításáról kizárólag ok gondoskodnak, s a birót csakis a pervezetése s a határozathoztatal joga illeti meg. A nyomozó rendszernél ellenkzőle ga biró hivatalból s a felkek indítványaitól függetlenül törekszik az anyagi igazságot kideríteni. Első pillanatra nyilvánvaló, hogy annak felismerésével, hogy a búűntett nemcsak azt, aki ellen közvetlenül irányult, a károsul v. sértett felet, hanem a közrendenk megtámadása által a társadalmat is sérti, a tiszta vádper összeegyeztethetetlen, amint hogy azt tényleg csakis a római állam első századaiban s a germán népek középkori történetében találjuk.
A per és annak elve oly annyira különböző két dodlog, hogy vádper alakjában is a nyomozó elvet, rendszert érvényesíthetni, aminek példája a hazánk egyess területrészein most is érvényes 1853-iki osztrák büntető perrendtartás. A nyomozó elvet a büntető per céljainál fogva teljesen soha sem nélkülözheti, s a modern tudomány és törvényhozások törekvése mind oda irányul, hogy óvakodva a nyomozó elv ama tulhajtásaitól, melyek a nyomozó pernek borzalmasságait szülték, a vád- és nyomozó elvet éclsezrüen egyesítse. A modern büntető perek mind azen az u. n. vegyes rendszeren alapszanak. A vegyes rendszerre alapított első büntető perrendtartás az 1808-iki francia Code d'instruction criminelle. A terjedelem, melyben a vádelv érvényesül, a különböző törvényekben különböző. Általánosan elfogadott elv p. az, hogy birói eljárás csak vád alapján indítható; de már a vád visszavonhatóságának - nálunk igenlőleg eldöntött - kérdése megosztva tartja a szakférfiakat s a törvényhozásokat. A vádrendszernek általánosan elismert folyománya az, hogy a vádnak előkészítse, a nyomozás (l. o.) a vádlónak feladata, s abbana biróság csak a vádló indítványára, oly esetekben jár közbe, amidőn azt a megállapításoknak hitelessége, vagy a személyes szabadás érdekei követelik. A vádrendszer folyománya, hogy a vádlót illeti a vád tárgyának meghatározása, aminek folytán a biró csak a vádló által elébe terjesztett tett fölött itélhet, amelynek méltatásában s büntetőjogi mérlegelésében egyébiránt a vádló indítványától független.
A gyakorlatunkban meghonosult elvet, mely szerint a biró csak a cselekmény minősítésében független a vádló indítványától, de súlyosabb büntetést nem állapíthat meg, mint aminő a vádló indítványának keretében kiszabható: a vádelv egészségtelen tulhajtásának kell tekinteni. A feleknek a bizonyítás körüli jogai a vádelven sarkallanak, mig azzal ellentétben van s a nyomozó rendszer érvényesülését jelenti, de a helyes büntető igazságszolgáltatás érdekében egyenesen nélkülözhetetlen a bírónak megadott az a jog, hogy a felek indítványaitól függetlenül szerezhesse be az anyagi igazság kiderítésére szükségeseknek felismert bizonyítékokat. A főtárgyalás a büntető pernek az a szaka, melyben a vádrendszer legteljesebben érvényesül, mig a vizsgálatnál a nyomozó rendszernek a dolog természeténél fogva tágabb kör jut. A feladata magaslatán álló törvényhozó, távol az elveken való nyargalástól s számot vetve az összetes viszonyokkal, azt az utat kell hogy kövesse, mely legalkalmasabbnak mutatkozik arra, hogy a védelem kellően érvényesülhessen, de a bűnöst is az igazságszolgáltatás lehető biztonsággal elérhesse.
és nyomvonal, l. Elemi projekciómódszerek.
a szemnek v. magnak a szalmától való elkülönítésére szolgálló művelet, mely már az ősnépeknél szokásban volt, de helyenként még jelenleg is alkalmazást nyer. Ny. alkalmával a szabadban elkészített azaz fölnyesett, megöntőzött, polyvával meghintett és simára megtiprott szérüre a nyomtatandó terményeket kalásszal fölfelé rakják, mit ágyázásnak neveznek; az ilyen ágyást aztán lóval addig tapostatják, mig a felületen ép kalász v. hüvely található. Ezután az egész ágyást favillák segélyével megfordítják és a taposást folytatják. Kétszeri v. többszöri megforgatás után a kitiprott szalmát villa s szérü gereblye segélyével eltávolítják, a szemet a polyvával és törekkel együtt garmadába hozzák, utólag vagy szórás vagy szelelőrosták segélyével megtisztítják. Egy ló után naponta 4-6 hl. gabonára számítanak. Minthogy a Ny. a magelválasztásnak nagyon lassu, tökéletlen, kivált kedvezőtlen időjárásnál sok bajjal járó s a mellett költséges neme, a cséplőgépek alkalmazása óta a Ny.-t csak kivételesen alkalmazzák, nevezetesen könnyen kicsépelhető termények, p. repce, köles, baltacim elkészítésénél, továbbá távolabb fekvésü s cséplőgéppel nehezen hosszáférhető területeken.