l. Gótok.
l. Kalmukok.
neve annak a szigetcsoportnak, mely DK-ról Ény-ra haljó ívalakban akét amerikai kontinens közé eső nagy beltengert K-felől nezárja. Ny. a következő öt csoportra oszlik: Nagy Antillák, Bahama-, Caicos- és Turks-szigetek, Virginia-szigetek, Kis Antillák, Szél alatti szigetek; területe 244,478 km2 körülbelül 548 millió lak., melyből a Nagy Antillák 216,674 km2 területére 434 millió lakos esik. Ny. geologiai alkatát és klimáját l. Antillák. Ny. faunájából a nyobbfajta emlősök teljesen hiányoznak; a denevérek öt sajátos faja honos, a rovarervőknek két neme, mig a rágcsálókat csakis itt előforduló néhány faj képviseli. Az emberektől tenyésztett házi állatok (ló, szarvasmarha, sertés, kutya, macsak, házi nyúl) egészen elvadultak, a patkány és egér pedig a cukornádtermő földek valóságos csapásai lettek. Madárvilága nagyon gazdag, s 203 képviselőjéből 177 eredeti tipus, 23 pedig a tropikus amerikai kontinensen is honos; nevezetesebb fajok a rigók, harkályok, tanagrák, gébicsek, kolibrik, papagájok stb., ellenben a tyúknak csak egyetlen faja van meg. A krokodilok és teknősbékák gyakoriak; 12 fajta kigyó, 20 fajta gyík és számos édesvizi halfaj tenyészik; különös jelenség a csigák (puhányállatok) nagy száma. Rovarvilága aránylag szegény, ellenben a körülfekvő tenger igen gazdag különböző halfajokban, melyeknek egynémelikye kizárólag csak itt fordul elő. Flórája tropikus zóna É-i részének leggazdagabb vidéke; rengeteg mahagoni, kékja (haematoxilon), királypálma (oreodoxa) erdők borítják Ny.-t, melynek különösen termékeny talaja nagyon alkalmas a cukor-, kávé-, dohány-, gyapot- stb. ültetvényekre. A négerek fő tápláléka a jam s a batáta, kevés búzát, de annál több kukoricát termelnek; a vanilia részin vadon terem, részint egyéb, K.-Indiából hozott fűszerekkel termelik. A kenyérfa Tahitiból került Jamaikára, a cukornádat a spanyolok hozták (XVI. sz.) a Kanári-szigetekről, a kávécserjét a hollandusok és franciák Arábiából.
A lakosságból (22 esik 1 km2-re) legfölebb csak 2 millió a fehér, ellenben több mint 3 millió a néger és a mulatt; ezek a legutóbbi időkig (az angol gyaramtokban 1838-ig, a spanyolokban 1866-ig) rabszolgák voltak, mig most munkabért kapnak, épp ugy, mint a K.-Indiából és Khinából ide hozott kulik (l. o.). A négerek romlott spanyol dialektust (a kreol nyelvet) beszélnek, mely az ottani uralkodó keverék-nép nyelve. Az európaiak közül legtöbb a spanyol, aztán az angol és a francia, akiken kivül még csekély számban németalföldiek, dánok, németek és svédek is vannak. Vallásra nagyobb részt katolikusok, egyes négerek és Haitai-sziget lakóinak kivételével, kik bálványimádók; az angol, hollandi és dán szigeteken több protestáns misszió és a methodisták társulata is működik a négerek közt. A lakosság fő foglalkozása a gyarmatáruk termelése, melyekkel egyszersmind kereskednek is; az ipar jelentéktelen s ebbeli szükségleteiket Európából és É.-Amerikából fedezik. - Politikai tekintetben, Haiti és Santo Domigo köztársaságok kivételével, az összes Ny.-i szigetek (Bahama, Kuba, Haiti és Portorico) Kolumbus már 1492-iki első útjában fölfedezte; nevüket onnan kapták, mert Kolumbus azt hitte, hogy India Ny-i partjaihoz ért. Az első teleptvényeket a spanyolok alapították Haiti szigetén, 1503. pedig megkezdődött egész Ny. felosztása az európaiak között; ennek eredménye volt, hogy a benszülött két törzs (a különböző nyelvet beszélő karibok és arrovakok) rabszolgává lett, majd a XV::. sz. elején teljesen kiveszett. De már a XVI. sz. második felében a jólét nagyon lehanyatlott Ny.-ban, mert a spanyolok zsarnoki gyarmatrendszere minden tevékenységet és önálló erőkifejtést megbénított. Veszélyes rákfene volt a gyarmatokbana flibustieri bandák garázdálkodása (1630 óta), kik valóságos rablóbirodalmakat alapítottak. Ny. csak akkor indult ismét nagyobb virágzásnak, midőn (a XVII. sz.-ban főleg a XVIII. sz. második fele óta) más európai államok is szereztek ott gyarmatokat; ezek az európai tengeri nagyhatalmak harcaiban sokszor gazdát cseréltek, s mostani felosztásuk a napoleoni háboruk után keletkezett.
l. Entada.
l. Cimetalma.
l. Nyelvjárások.
l. Magyar nyugati vasút.
az a pont a látóhatáron, melyben azt az ég egyenlítője a nyugati oldalon metszi és melyben a napéjegyenlőség idején (márc. 21. és szept. 21.) a Nap lenyugodni látszik.
a római birodalomnak az a része, mely a birodalomnak 395. történt felosztása alkalmával Honorius császárnak jutott. E császárság a következő orszgágokból állott: Italia, Gallia, Britannia, Hispania, Afrika, Dalmatia, Noricum, Pannonia és Rätia. E birodalom 476. megbukott, amidőn az utolsó nyugatrómai császár, Romulus Augustulusnak letétele után Odovaker foglalta el Itáliát. A nyugatrómai császári címet és méltóságot Nagy Károly újította meg 800 dec. 25-én. 962. I. Nagy Ottó német király vette fel e címet és a legtöbb középkori német király is élt e címmel. Az utolsó római-német császár I. Ferenc volt, ki 1806. tette le a címet.
(pensio), a közhivatalnoknak a tettleges szolgálat kötelékétől történt megválása után biztosított évi járadék (állandó ellátás). Ny.-ban a közvitatalnokok özvegyei is részesülnek. A közhivatalnok Ny.-ban való részesítésének alapja nem kegyelem, nem méltányosság, hanem a közvihatalnokot megillető jogigény. A jogigény alapja az, hogy a hivatali szolgálat közhivatalnok egész idejét és munkaerejét veszi igénybe, s még ellenkező esetben is, a szolgálat érdekében a közhivatalnok egyéb rendesen jövedelmező foglalkozás gyakorlásától el van tiltva, másrészt a közhivatalnok fizetése nem oly jelentékeny, hogy ő abból öreg napjaira s szolgálatképtelensége esetére megélhetését biztosító tőkét gyüjthessen. hazánkban az állami tisztviselők Ny.-igényeit az 1885. XL. t.-c. szabályozza. Alapja: a beszámítható szolgálati idő tartama és a szolgálatban utoljára húzott beszámítható javadalmazás összege. Ny.-ra csak az a közhivatalnok tarthat igényt, aki legalább 10 évi beszámítható szolgálattal bir. A Ny. a beszámítható fizetésnek 10 szolgálati év után 401%-át teszi, s minden további év után 2%-kal emelkedik, ugy hogy 40 szolgálati év után a Ny. a beszámítható teljes fizetés összegére rúg. Tanároknál az évi emelkedés 3%, ugy hogy ezek 30 évi szolgáalt után lépnek teljes fizetésüknek megfelelő Ny. élvezetébe. A fizetés teljes összegénél magasabb Ny.-ban - hosszabb szolgálati idő után sem - senki nem részesíthető, s a Ny. legmagasabb összege 8000 frtot meg nem haladhat. A miniszterekre és az államtitkárokra a törvény kivételesen intézkedik akként, hogy ezek, ha ily minőségben legalább 3 évig egyhuzamban szolgáltak s állásuktól akár saját kérelmökre, akár a nélkül felmentetnek, már Ny.-ra találhatnak igényt, mely, ha csak hosszabb szolgálati idejöknél fogva a tövény általános rendelkezése szerint magasabb Ny.-ra igényök nincs, a minisztereknél évi 4000 frtot, az államtitkároknál évi 2000 frtot tesz. A miniszterekre vonatkozó szabály az állami számvevőszék elnökére is érvényes.
Az özvegyek Ny.-a a férj beszámítható javadalmazásának 600 frtjáig ennek 50%-át, ha pedig a férj javadalmazása 600 frtot meghalad, az első 600 frt után 50%-ot, a 600 frtot meghaladó rész után pedig 20%-ot tesz ki, de évi 2500 frtot meg nem haladhat. A miniszter s az állami számvevőszéki elnök özvegyénel legkisebb Ny.-a 2000 frt, az államtitkár özvegyéé 1000 frt. Az özvegyen kivül a közhivatalnok gyermekeiről is gondoskodik a tövény, akik és pedig a figyermekek 20 éves, a leánygyermekek 18 éves koruk betöltéséig u. n. nevelési járulékban részesülnek, amely az özvegyi Ny. 1/6 részével egyenlő, azzal amegszorítással, hogy a nevelési járuléknak valamennyi gyermekre eső összege az özvegyi Ny. összegét meg nem haladhatja. Az állami tisztviselő akarata ellenére is nyugdíjazható akkor, ha testi v. lelki fogyatkozás miatt hivatalos kötelességének teljesítésére véglegesen v. legalább tatósan képtelenné válik; ha 65-ik életévét betöltötte; ha a köteles szolgálati időt (40, tanároknál 30 év) kitöltötte; végre ha hivatalok v. állomások szervezése, v. azok megszüntetése következtében, v ellene hozott fegyelmi télet folytán megfelelő állomásra el nem helyezhető. A kir. kuria birái s azok az itélő birák és a kir. ügyészségnek tagjai, akik akuriai birákkal egyenlő v. azoknál magasabb rangfokozatban vannak, 65-ik életév helyett 70-ik évük betöltésével lépnek nyugalomba, kivéve ha az illető szakminiszter őket hivataluk folytatására felszólítja és szolgálni kivánnak, (1892. XXX. t.-c.). L. még Kegyév.