Duke of York (l. o.) szigetcsoport másik neve.
(ejtsd: oachaka) v. Oajaca, 1. D-i Mexiko egyik állama a Nagy-oceán, Guerrero, Puebla, Veracruz és Chiapas közt, 88,971 km2 területtel, (1894) 806,879 lak. Paarjai egyensek, de rajtuk nagy számmal vannak lagunák. A tehuantepeki szoros felől Ény-i irányban Cordillerák két lánca vonul át rajta, amelyekben a Cerro San Felipe (3300 m.) és a Zempoaltepek (4000 m.) a legmagasabb csúcsok. A Nagy-oceán vizkörnyékéhez tartozik a gyors folyásu Rio Verde az Atojakkal; a Mexikói-öbléhez a Rio San Juan és a Papaloaban. Az éghajlat csak a partokon forró, egyébütt enyhe és egészséges. A föld termékeny; főbb termékei a kukorica, búza, árpa, a különböző tropikus és szubropikus kulturnövények, mint indigó, kávé, cukor, kakao, pamut, dohány stb. Erdeiben sok az értékes fa. Az állattenyésztés is virágzó. A hegyek bővelkednek arany-, ezüst-, réz-, vas-, kénesőrércekben, kősóban, márványban, gipszben, petroleumban és széntelepekben; de mindeddig a bányászat nagyobb jelentőségre nem emelkedett. Az egyedüli jobb kikötők Puerto Angelés Salina Cruz. A fehér bőrü emberek leginkább csak e városokban telepedtek le; a lakosok zöme meszticekből és indusokból áll, akik közt a zapotekok szorgalmukkal tünnek ki. - 2. O., az ugyanily nevü állam fővárosa és püspöki székhely, a Cerro San Ífelipétől D-re az Altojak szép és gazdag völgyében, kertektől körülvéve, vasút mellett, (1893) 27,856 lak., szivar- és csokoládégyárakkal. A dominikánusok hatalmas nagy kolostora és temploma, elég gazdag könyvtárral, a város legmagasabb pontján áll és a polgárháborukban több ízben erősségül is szolgált. A várost 1522. a spanyolok Antequera néven alapították. 1810 szept. 15-én a spanyolok elleni szabadságharc ebben a városban tört ki.
lakható helyek neve a sivatagokban, különösen É.-Afrikában és a Szaharában; az ó-egyiptomi uah (arab vâh, gör. uazis, auazis, a. m. állomás) szóból ered. Legtöbbjük folyamvölgy, vagy medencealaku mélyföld, melyet dombok szegélyeznek, honnan a meggyült esőből patak fakad; 1856 óta az algeriai Szaharában artézi kutak furásával több mesterséges oázist teremtettek. Az élő viz az O. első föltétele, mert ez táplálja és tartja fönn a növényzetet; flóráját leginkább a datolya- és dum-pálma, meg a mézgaakác és a manna-cserje jellemzi. Nagyobb kiterjedésü O. Fezzan, Tuat, Bilma, Adrar-Tmarr, Draa, stb.; történelmi nevezetességüek Egyiptomban: Szivah, Barieh, Farâfrah, Dachel, Chargeh és Jupiter Ammon oázisa, melyek részint fényes templomaik révén voltak hiresek, részint mint száműzetési helyek jutottak nevezetességre.
(Obj, Omar, Assz, Jag, Kolta, Jema, Kuaj), 1. Ny.-Szibéria jő folyója Tomszk és Tobolszk kormányzóságokban. Két forrásfolyóból ered; ezek közül a hosszabbiknak, a Katunnak forrása az Altai Bjelukha nevü hegyének a glecsere; a másik, a Bija szintén az É. sz. 50° közelében ered. Mindkettő Ikonnikovónál egyesül és fölveszi az Ob nevet. Mellékfolyói igen számosak. Közülök a nagyobbak: a Csariis, Barnaulka, az Inia, a tom, a Csulim, Vasszjugan, a Jugan, a 3500-4000 kilométer hosszu Irtis, a Szoszva, amely Berezovnál torkollik belé, a Kazimés torkolatánál a Scsucsia. Mellékfolyóit is beleszámítva, az Ob folyamrendszer legalább 15,000 km.-nyi hajózó utat nyujt, csakhogy ezen út a jég miatt az évnek csak csekély részében használható; Obdorszknál 146 (jun. 4.-okt. 28.), Barnaulnál 197 (ápr. 26-tól nov. 9-ig) napig. - 2. Obi-öböl (Obszkaia Guba), az Északi-jeges-tenger öble, amelyet a Kara-tengertől a Jalmal-félsziget választ el. Hossza mintegy 700 km., szélessége 100-120 km. Nevét az O. folyóról kapta, amely belé torkollik. Kisebb szigetek benne nagy számmal vannak.
a lat. obiit (meghalt) rövidítése.
(Károli szerint Abdiás, héb. a. m. Isten szolgája), a kisebb próféták egyike az ó-testamentuomban, Jeremiás kortársa; neki tulajdonítanak egy fenyegető jóslatot azonedomiták ellen, kik Jeruzsálemet elpusztították.
(ejtsd: oben), kikötőváros Argyle skót grófságban, 30 km.-nyie Inverarytól a Firth of Lorne partján, vasút mellett, (1891) 4902 lak., szeszfinomítással, selyem- és szalmakalap-készítéssel; nagy marha- és heringkereskedéssel. Kikötője, amelyet a Kerrera-sziget véd, nagyon mély; kiinduló pontja a Highlands Ny-i részébe kiránduló turistáknak. O. látogatott tengeri fürdőhely.
Japán legnagyobb ércpénzérme arany és ezüst ötvényből. Forgalomban háromféle O. volt: 388, 144 és 95 korona értékben.
l. Bást.
l. Obligo.