(Obdorija, Obdorszkíj Kraj), az alsó Ob és az Obi-öböl mellett az Uralig elterülő vidék. O. benne van az orosz cár címeiben.
(Nozova), falu Tobolszk orosz-szibériai kormányzóságban, az Ob. jobb partja közelében, a szénát bőven termő Szjeokosznija Meszta nevü szigettel szemben, 500 lak., egykoron jelentékeny cserekereskedéssel.
(lat.), l. Hullaszemle és Boncolás.
(lat.) a. m. megkeményedés, makacsság.
l. Becse.
(lat.) a. m. engedelmesség. Az egyházi jogban a tridenti zsinat határozmányai szerint az u. n. debita O. azoknak az okoknak egyike, melyek kivételt állapítanak meg a javadalmasnak kötelezettsége alól, amelynél fogva a javadalom helyén személyesen és állandóan székelni tartozik (residentia perpetua), ha t. i. a javadalmast egyházi felsőbbsége oly egyházi ügy elintézésére használja, mely távollétét teszi szükségessé.
(El-) v. Lobeid, Kordofan fővárosa K-i Szudábna, az É. sz. 13° 10' 4" alatt, 20-30,000 lak., nagy kiterjedéssel, egykoron élénk kereskedéssel Egyiptom felé. 1882, azaz a mahdi fölkelése óta, midőn ennek hatalmába került, e forgalom megszünt.
(gör.) a geometriában bizonyos hasábszerü szögletes testnek a neve. Lapjai közül az alaplap (1. ábra ABCDE) és a fedőlap (A'B'C"D'E') két ugyanannyi oldalu sokszög, melyekben a megfelelő oldalak párhuzamosak, mig a többi lap (oldallapok) csupa trapéz.
[ÁBRA] 1. ábra., 2. ábra.
Lehetséges, hogy az alaplapnak vagy a fedőlapnak egyes oldalai pontokká zsugorodnak össze; ekkor a megfelelő oldallapok háromszögekké fajulnak. Igy a 2. ábrában az alaplap AB oldalának megfelelő oldal a fedőlapban az A' ponttá zsugorodott össze, ennek megfelelőleg az O. egyik lapját trapéz helyett az ABA' háromszög lakotja. Ha az alaplap és fedőlap egymáshoz hasonló vagy éppenséggel egybevágó, ugy az O.-ből csonka gúla (l. Gúla), illetőleg hasáb (l. o.) lesz; ha pedig a fedőlap egy ponttá zsugorodik össze, ugy az O.-ből gúla lesz. Az oly O.-et, melynek alapját és fedőlapját derékszögü négyszögek alkotják, pontonnak nevezik. Bármely O.-nek köbtartalma (V) a következő képlet szerint számíttatik:
hol A és F az alap- és felőlapnak területét jelenti, m a magasság, vagyis e két lapnak egymástól való merőleges távolsága, végre K a középmetszet területe. E középmetszetet ugy nyerjük, hogy az O.-et egy oly síkkal metszük át, mely az alap és fedőlappal párhuzamos s tőlük egyenlő távolságra van.
O.-ek (lat. obelisci), négy oldalu, fölfelé keskenyedő és egy kis piramisban véződő emlékoszlopok, melyek a Közép-Egyiptom és Nubia közt fekvő területen nagy számmal fordulnak elő és eredetökre nézve felnyulnak egészen Kr. e. a XV. sz.-ba. Régi irók (Herodot, Szicilia Diodor és az idősbik Plinius) sokat láttak és adataikat a modern ásatások is megerősítik. Ezek szerint is a templomok és szent helyek közelében állottak, kétségkivül vallásos célokra szolgáltak, de egyúttal napórák mutatói is voltak. A leghiresebb O.-ek Heliopoliszban és tebában voltak (Felső-Egyiptom) és ezekből az idők folyamában 9 került Rómába, különösen Augustus, Caligula és Claudius császárok idejében. Augustus kettőt hozatott által; a szállításra használt hajót Ostiában sokáig mutogatták. Az egyik obeliszk a Campus Martiusra került és ez lett volna mutatója annak az óriás napórnak, melyhez Manilius Augustus császár parancsára nagyszerü előkészületeket tőn, de mely megmaradt puszta tervnek. Az obeliszkot felállították, de a középkorban a normannok ledöntötték és csak újabban állították fel ismét. A másik a Circus Maximusba került. Kr. u. 10. állították fel, de a barbár betörések alkalmával ezt is összetörték és csak a XVI. sz.-ban állították fel a Piazza del Popolón; három oldala sűrün tele van irva hieroglifekkel. Egy harmadik, mely Caligula altt a Circus Vaticanusban állott, a XVI. sz.-ban a Szent-Péter-temploma elé került. A legnagyobbat és legszebbet (Ramses királyét) II. Constantius állíttatta fel Kr. u. 357. a Circus Maximusban és miután a barbárok az V. sz.-ban ezt is felfordították volt, 1588. állították fel a Lateránban (azért lateráni, holott az előbbi vatikáni). E században is több szép O.-et hoztak által Európába, sőt egyet Amerikába is átvittek. Az egyiket régebben (1833) Lukszorból hozták Párisba (Place de la Concorde), ahol a kommün rohamát győzelmesen állotta ki; rajta van Ramses és Sesostris neve és 3 sor hieroglifirás. Kleopatra tűjét (Ramses király idejéből) Alexandriából Londonba szállították, egy másikat ugyancsak Alexandriából az Egyesült-Államokba.
v. obeliszkosz (gör., a. m. nyárs), az ókori filologusok egyik kritikai jelzéke, melyet a gyanus (interpolált, később becsempészett) verssorok jelölésére használtak. L. még Aszteriszkosz.
(Ó-Bér, Obendorf), kisközség Vas vmegye német-újvári j.-ban, (1891) 1300 német lakossal.