város Wiesbaden porosz kerületben, a Lahn és Rajna összefolyásánál, vasút mellett, (1890) 6180 lak., 2 festék-, 3 gépgyárral, szappan- és sörgyártással; folyami kikötővel; XV. sz.-beli városházzal és az egykori mainzi választók kastélyával. A középkorban mint a mainzi érsekek vámszedő városa volt jelentős.
Adolf, német rajzoló, szül. Regensburgben 1845 okt. 1. Eleinte kereskedő volt, majd a festészetre adta magát és 1861-66. Münchenben Pilotynak volt tanítványa. Rajzaiban, melyek nagy része a müncheni Fliegende Blätter-ben jelent meg, kiváló jellemző erővel, sokoldalusággal, majd jóizü humorral, majd éles szatirával, mindig finoman és művésziesen ábrázolja a legkülönbözőbb néposztályok életét. Mai napig is a lap legkedveltebb rajzolója. Legkitünőbb rajzai megjelentek az O.-Albumban (19. rész, München 1879-94). Münchenben él.
(Litvinov horní), város Brüx cseh kerületi kapitányságban, vasút mellett, (1890) 7502 német lak., pamutfonással és szövéssel, játék- és hajlított fabutorgyárral, szénbányákkal, keramikai szakiskolával. Plébánia-templomában a XVII. sz.-ból Skreta egy értékes oltárképe látható.
János Frigyes, német filantrop, szül. Strassburgban 1740 aug. 31., meg. Waldbachban 1826 jun. 1. 1766. waldbachi lelkész lett Elzászban. E vad hegyi vidéken töltötte el aztán egész életét, lelkipásztori rendes teendői kivül nagy bölcsességgel munkálva a nép művelődésén és általános jóléte emelésén. Jobb módszereket hozott be a föld művelésére s a különböző kézművek értékének gyarapítására. Emberbartái hire elterjedt az egész világon. Az Oberlin-egyesületek (kisdedóvók) tőle kapták nevöket.
falu Zwickau szász kerületi kapitányságban, a Lungwitz mellett, (1890) 8456 lak., kesztyű-, harisnyaárukészítéssel, tű-, bőr-, cement-, viaszkosvászongyárral, nagy fehérítőkkel és malmokkal.
l. Meran.
Adolf, osztrák festő, szül. Welsben 1833 szept. 3. A bécsi akadémián Steinfeld, Münchenben Zimmerman tájképfesőkenk volt tanítványa. Olasz- és Franciaországba és Hollandiába tett utazásai után Bécsben telepedett le. Különösen sikerrel festett alpesi tájképeket. Művei közül említendők: az Ober-tó a bajor hegyek között; Chamonix és a Montblanc; A stilfsi hágó és az Ortler; Nassfeld Gastein mellett; A raurisi Goldberg-gleccser (bécsi császári képtár); Traunkirchen a Gmundeni-tó mellett; Bregenz a Boden-tó mellett; A berlini Alpesek; 5 nagy hegyi tájkép a bécsi természetrajzi muzeum falain; 12 északi sarki tájkép Payer Gyula rajzai, vázlatai nyomán.
az ugyanily nevü járás székhelye a bajorországi Alsó-Frank-kerületben, a Majna és vasút mellett, (1890) 1643 lak., pezsgőborkészítéssel, római régiséggyüjteménnyel.
az ugyanily nevü járás székhelye a württembergi Schwarzwald-kerületben, a Neckar és vasút mellett, (1890) 3312 lak., fegyvergyárral.
Hugo, porosz tábornok, szül. Bischofswerderben (Keleti Poroszország) 1819 ápr. 16. Gyorsan emelkedvén, 1858. Firgyes Vilmos trónörökös főhadsegéde, 1866. dandárparancsnok. Mint ilyen tüntette ki magát Königgrätznél, hol a chlumi magaslatot rohammal bevette és meg is sebesült. 1870. mint a württembergi gyalogság főparancsnoka végig küzdötte a nagy hadjáratot. 1879 óta a 14. sz. (badeni) hadosztály parancsnoka. V. ö. Hönig, v. O., General der Infanteria (Berlin 1886).