(Abongo és Asango is), afrikai négertörzs, mely a Francia-Kongo K-i fensíkjain kóbor életet él; etnográfiai szempontból érdekes törzs, mert testszine sárgásba játszik, testalkata pedig (1,32-1,53 m.) nagyon alacsony. Félénk nép, az erdőkbe rejtőzve vadászatból él.
megkülönböztetésül az újbortól, az a bor, mely már a kellő pincekezelésben részesülvén, egészen v. legalább részben kifejlődött, törésmentes és palackozható. Ha az újbort palackra fejtve légmentesen eldugaszoljuk, az még évek multán is újbor marad s igy az óbor tulajdonképen nem a bor korát, hanem annak fejlődöttségi állapotát jelenti.
az ugyanily nevü járás székhelye Posen porosz kerületben, a Warthe és Welna összefolyásánál, vasút mellett, (1890) 2875 lak., keményítő- és téglagyárral.
a vendek törzséhez tartozó szláv népség a mai Holsteinben és Mecklenburgban, ahová Nagy Károly telepítette volt őket. Sokáig ellenkeztek a kereszténységgel, de 1170 óta Oroszlán Henrik győzelmei folytán egészen meghódoltak. L. még Bodrisz.
(lat.) a. m. visszás tojásdad.
a Warthe baloldali mellékvize Posen porosz tartományban. Koschmintól É-ra ered. 75 km.-nyi folyás után az O.-Bruchhoz, egy mocsárhoz (330 km2) ér, amelyet 1850-60-ig 3 csatorna segélyével kiszárítottak. Az É-i csatorna, vagyis a szabályozott O. Schwerin közelében torkollik, az Új-O. Moschinnál és a Faule-O. vagyis Obrzycko az Oderába ömlik.
Dositheus, szerb iró és tudós, szül. Csákován 1739., meg. Belgrádban 1811 ápr. 7. 1753. titkon belépett a szerémvármegyei Opovo kolostorba, hol aszkéta könyvek tanulmányozásával foglalkozott és diakonná szenteltetett. Később a latin és görög nyelv tanulására adta magát és sok éven keresztül beutazta Dalmáciát, Albániát, Görög- és Törökországot, Kis-Ázsiát és Olaszországot, mindenhol tanítással és neveléssel foglalkozván. 1783. Halléban bölcsészeti és hittudományi előadásokat hallgatott és itt szerb nyelven megirta viszontagságos élettörténetét Zhivoti prikljucenija (Életem és kalandjaim, Lipcse 1783) cím alatt. Nem sokára megjelent másik műve: Sovjeti zdravago razuma (A tiszta ész tanácsai, u. o. 1784), mely a szerbek akkori kulturállapotának megfelelő erkölcs-filozofia, továbbá Aesop meséi (u. o. 1788). O. ezalatt Franciaországot és Angliát is beutazta, s több évig Bécsben élt. 1802. Velencébe ment, hol neki szerb kereskedők évjáradékot biztosítottak, hogy nyugalomban dolgozhassék a szerb nép számára. 1806. Belgrádban telepedett le, hol a tanács tagja és közoktatásügyi miniszter lett és mint ilyen iskolák felállításával és rendezésével foglalkozott. O. munkái a szerb irodalomban epokalis jelentőséggel birnak, mert ő volt az első, aki az addig divatos egyházi ó-szláv nyelv helyett a nép nyelvét használta és az irodalmat modern alapra fektette. Munkáinak legjobb kiadása a Vozarovics-féle (Belgrád 1833-45, 10 köt.). V. ö. Sevió, Dos. Obradovié, ein serb. Aufklärer des XVIII. Jahrhunderts (Lipcse 1889).
a szerb uralkodóház családi neve, mely Obren brusznicai szerb földmivelstől származik, kinek özvegyét I. Milos (l. o.) eljegyezte és 1810. az O. nevet felvette. A trónon követték fiai: II. O. Milán (1839) és III. O. Mihály (1839-42). Ez utóbbi a szerbek által elűzetett, mire a Karagyorgyevics-család a trónra jutott. Karagyorgyevics bukása után (1858) ismét Milos foglalta el a trónt és 1860-ig uralkodott. út követte Mihály (1860-68), ezt pedig IV. O. Milán (l. o.), aki 1882. a királyi címet felvette. Ez uralkodott 1891-gi, mikor fia Sándor, a most uralkodó szerb király követte a trónon.
(lat. subreptitia is), az egyházjogban hamis alapon, álnokul, az igazság eltitkolásával kinyert felmentés (dispensatio). Az ily felmentés érvénytelen.
község Szerém vmegye zimonyi j.-ban, (1891) 1053 horvát-szerb lakossal.