(ejtsd: ósn), county New-Jersey É.-amerikai államban, 1735 km2 területtel, 15,000 lak., Toms-River székhellyel.
county Michigan É.-amerikai államban, 1400 km2 területtel, 15,000 lak., Hart székh.
a Nagy-Oceán szigetvilága Ausztrália, a Molukki-, Filippi-, Japán-szigetek közt. Legészakibb sziget a Roca de Plata, legdélibb a Bishop and his Clark, legnyugatibb a Boh és legkeletibb a Sala y Gomez. Egész O. területe 1.257,150 km2. természetük szerint e szigetek magasak és alacsonyak. Az előbbiek csaknem mind vulkáni eredetüek, nagyobbára a szigetvilág Ausztrália felé eső részében vannak, termékeny talajuak; közéjük tartoznak a legnagyobbak (Új-Guinea, Új-Zéland). Az alacsonyak csaknem mind korállszigetek. Lakosaik természeti sajátságai, nyelve és szokásai szerint O.-t felosztják Melanziára, amely magában foglalja Új-Britanniát vagyis a Bismarck-szigeteket, a Salamon-, Santa-Cruz, Tukopia-, Új-Hebridák, Új-Kaledonia, Loyalty- és Fidsi-szigeteket; Polinéziára, amelynek részeia Tonga, Szamoa-, a kettő közt elszórt kisebb szigetek (Rotuma, Uvea, Hoorn stb.), Ellis-, Union vagy Tokelau, Fenix-, Manahiki-, Fannig-, Cook- v. Hervey-, Tubuai-, Társaság-, Pomotu-, Marquesas- és Sandwich-szigetek. Mikronéziára (Mariannák és a tőlük É-ra fekvő szigetek, Karolinák, palaos, Marshall- és Gilbert-szigetek). Új-Guineára és Új-Zélandra. O.-n az éghajlat Új-Zélandot kivéve mindenütt tropikus és ennek megfelelőleg a növényzet szintén. A Ny-i nagyobb szigetek közül több, de különösen Új-Kaledonia és a Fidsi-szigetek fajokban igen gazdagok. A szago-pálma csak a Ny-ir észen terem; a kókuszdió-pálma mindenütt otthonos és különösen a kisebb szigetek lakóira nézve nagyon fontos; terem még mindenfelé a kenyérfa (Artocarpus incisa L.), a jamgyökér (Dioscorea sativa) és a tarro (Colocasia). K-felé a növényzet, bár még midngi igen buja, fajokban már jóval szegényebb; Tahitin még több mint 500, a Husvét-szigeten azonban már alig él 20 faj. Jellemző még O. flórájára nézve, hogy midenütt nagy számmal találhatók; számosak még a pillangók is. A benszülöttek közül a Ny-iak sötétbőrüek s a pápua-fajhoz, a K-iek világosabb bőrüek s a maláji fajhoz tartoznak. Kevésbbé éles a különbség a mela-, pli- és mikronéziaiak közt. Jelenleg már csaknem egész O. az európaiak hatalmában van; a spanyolok már a XVI. sz.-ban szereztek itt maguknak birtokokat, őket követték a hollandok, az angolok, franciák és végül a németek. A fölfedezésekre vonaktozó irodalmat v. ö. Burney, A chronological history of the discoveries in the South Sea (5 kötet, London 1803-17).
vagy talaszográfia (gör.), a földrajzi tudománynak az az ága, mely a tenger kutatásávalés ismeretével foglalkozik. Noha a tengerek legföltlőbb tüneményeit (dagály és apály, tengeri áramlatok, stb.) már az ó-korban ismerték, azok alapokát és erdetét tudományos úton csak az újabb korban kezdték kutatni. A hajózás nagyobb lendületével midn inkább szüksége vált annak, hogy jó és megbizahtó tengeri térképeket készítsenek, amelyek ismét föltételezték az első O.-i kutatásokat, a tengerek mélységének méréseit, különösen a zátonyok, szirtek és veszélyes partok közelében. Igy emelkedett az O. lassankint a tudomány magaslatára s mint ilyennek első művelője és megalapítója Maury volt, a washingtoni nemzeti obszervatorium igazgatója. - L. még Földrajz és Tenger.
l. Okeanos.
másik elnevezése a Hagios Ilias nevü hegynek Görögországban; magyarul Illéshegy (l. o.).
v. hocetus (olasz. occhetto), a régibb korban olyan zenei tétel, melyben az egyes hangjegyek különválasztva, szünjelekkel megszakítva fordultak elő.
(ejtsd: okil hillsz), 40 km. hosszu hegylánc Perth skót grófság D-i részében, Ben Cleugh (720 m.) és Craig Rossie (719 m.) legmagasabb csúcsokkal. A hegylánc Stirlingől az Earn folyó torkolata közeléig húzódik.
(ejtsd: -ki-) Bernát, olasz reformátor, szül. Sienában 1487., meg. Schlackauban 1566. Előbb ferencrendü, 1534 óta kapucinus barát volt, majd III. Pál pápa gyóntató atyja, s két ízben (1538. és 1541.) kapucinus-generális volt. A német hitújítás tanait Valdes Jánostól tanulta, ki V. Károllyal Németországban járt, s 1542. hirdette először Velencében. A pápa ekkor Rómába idézte, de O. Vermigli Péter barátja tanácásra útközben Firenzéből megszököt, s 1543. Genfbe, 1545. Baselbe s innét Augsburgba került, mindenütt prédikálva a hitújítást. 1547. V. Károly hadai elől Londonba menekült, Mária trónra lépte után 1553. Stassburgba, majd Genfbe, 1554. Baselbe ment, 1555. pedig Zürichben a locarnói menekültek hitközségének lelkésze lett. Innét, mivel a szocinianizmushoz hajlott s a többnejüséget is védte, 1563. száműtzék; ekkor Nürnbergbe, később pedig Krakóba ment s midőn innen is kiutasították, már betegen ért Schlackauba (Morvaország), hol meg is halt. - V. ö. Benrath, B. Ochino von Siena (Braunschweig 1892).
(gör.) a. m. tömeguralom, a demokratikus államformának elfajulása, amidőn az államhatalmat a legalsóbb, vagyon- és birtoktalan tömeg keríti hatalmába. Az O. nem államforma, mert csak átmenetileg, az államélet abnormis viszonyai között fordul elő. L. még Monárkia.