(Ohodnica), kisközség Trencsén vármegye kisuca-újhelyi j.-ban, (1891) 1164 tót lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.
Julián, lengyel filozofiai iró, szül. Radzymban 1850. Tanult Varsóban, Lipcsében, habilitálta magát Lembergben s jelenleg leginkább Párisban él. Egyik műve a hipnotizmust tárgyalja: La suggestion mentale (Páris 1886). Lengyel nyelven főleg a pozitivizmussal foglalkozik.
(növ.), l. Levélkürt.
l. Okhrida.
Mass. (növ.), l. Lakmuszzuzmó.
Swartz (növ., balszafa, a portugál nyelvből a. m. tutajfa), a mályvafélék fajaszakadt fája Amerika tropikus tájain. Az O. lagopus Sw. egész 12 m. magas, levele szögletes vagy 5-7 karéju, virága nagy, halvány barnapiros, tokja ötrekeszü, sok magva gyapotjában nyugszik. Puha, rugalmas és szivacsos fája Nyugat-Indiában bois de liége-nek (parafa) néven üvegdugónak s könnyen le nem sülyedő csónaknak, a gyümölcs gyapja, mely patte de liévre és édrédon végétale (növénygyapju v. növénypehely) néven az európai kereskedelemben is ismeretes, párnázónak, füve és kérge pedig orvosságnak használatos.
természetrajzi nevek után az Ochsenheimer Ferdinánd nevének rövidítése, szül. Mainzban 1765., meg. Bécsben 1822., mint udvari szinész. A pillangók tanulmányozásával és ismertetésével foglalkozott.
az ugyanily nevü járás székhelye a bajorországi Alsó-Frank-kerületben, a Majna balpartjánál, vasút mellett, (1890) 2647 lak., sör-, maláta és pénzszekrény-gyártással.
kisközség Gömör vmegye rozsnyói j.-ban, (1891) 722 tót lak., Szontagh Pál rézgyárával; régebben itt papirgyár is állott fenn. Környékén vasércbányák is vannak.
l. Ajtony.