(Altgebirg), kisközség Zólom vmegye besztercebányai j.-ban, igen szép vidéken, (1891) 2023 tót lakossal, postahivattal és postatakarékpénztárral. Vidékén bányászat folyik ezüst- és rézércekre; a bányák az állam tulajdonában vannak s ugyanennek nyers-kohója is van itt.
János, tornatanár, szül. Pakson 1844. A középiskolákat elvégezvén, ismretei kibővítése végett utazásokat tett s már 18 éves korában Amerikai Wisconsin állmának Wilwaukee városában két évig tanári, utóbb három évig kerületi tornafelügyelői minőségben működött. 1869. haza jött s amerikai oklevelét nosztrifikáltatván, tornatanári pályáját Békés-Gyulán kezdte meg. Majd a budai tornaegyesület művezetője, a z ifjusági véderő parancsnoka s 1871 máj. 1-től a budai állami tanító- és tanítónőképzők tornatanára lett. 1875. az atletikai kulb alapításában tevékeny részt vett s ő volt első művezetője is. A csónakázó egyesületeknél is kezdetben evező-mester volt, hol sok év óta igazgatói minőségben működik. 1896 tavaszán az országos sport-bizottság által az Athénben rendezett nemzetközi olimpiai játékok tanulmányozására küldetett ki; ugyancsak ez évben a millenniumi országos ifjusági tornaverseny alkalmából ő volt a versenyek főrendezője. Művei: A tornászat elméleti és egészségtani elvei (1878); Torna-zsebkönyv (1888); Tornajátékok zsebkönyve (1896).
Santiagóból 1883. kiszakított chilei tartomány Colchguától É-ra, 6537 km2 területtel, (1893) 93,537 lak., Rancagua (5757 lak.) fővárossal, 3 departamentóval. Miként a többi chilei középső tartomány, O. is termékeny.
(ejtsd. ohaio), 1. egyike az É.-amerikai Egyesült-Államok legnagyobb folyóinak. Forrásfolyói a Pennsylvaniában eredő Alleghany és a Virginiában fakadó Monongahela, amelyek Pittsburgnál egyesülnek az O.-vá. Eleinte Ény-nak folyván, fölveszi a Beavert; további nagy kanyarulatai D-nek és DNy-nak, azután Ny-ÉNy-nak, végre DNy-nak irányulnak. Az elsőben O.-t Ny.-Virginiától választja el és fölveszi a Muskingumöt, a Hockingot és a Great-Kanawhat, a másodikban Kentuckyt határolja és fölveszi a Kis- és Nagy-Miarint; a harmadikban, Indiana és Illinois határán belefolyik a Wabash, a Kentucky, a Greeenriver, Cumberland és Tennessee, valamennyi közt a leghosszabb. Az O., amely Cairónál a Misszisszippibe szakad, 1570, az Alleghanyt is beleszámítva 2100 km. hosszu; szélessége alsó részében 900-1200 m. Mivel vizben igen gazdag, a Louisville melletti sellőitől eltekintve, amelyet egy csatrona megkerül, egészen Pittsburgig nagy folyami hajók is fölmehetnek rajta. Mivel a Kanadai-tavakkal és az Atlani-oceánnal is csatorna köti össze, a forgalom rajta igen élénk.
2. O., egyike az É-amerikai Egyesült-Államoknak Indiana, az Erie- és Michigan-tavak, Pennsylvania, Ny.-Virginiaés Kentucky közt, 106,340 km2ter., (1890) 3.672,316 lak. O. a szénkorszak előtti tengerből mint sima felületü síkság emelkedett ki, amelyen csak az erozió ásott medreket vagy a Mounds Buliders emeltek 18-20 m. magas kör- vagy elliptikus alaku dombokat. Vizei részint az Erie-tóba, részint az O.-ba folynak. Az előbbinek nagyobbára csak kisebb mellékvizei vannak, köztük legnagyobb a Maumee; kisebbek a Huron, Vermilion, Cuyahoga, Chagrin, Gray; az O.-ba torkollik a Muskingum, Scioto, Miamiés Little Miami. Az éghajlat egészséges; a talaj különösen a folyóvölgyekben termékeny; terem évenként mintegy 100 millió bushel kukorica, 38-45 millió búza, 3 millió tonna széna, 37 millió bushel zab, 12 millió burgonya és 35 millió font dohány; azonkivül szőllő és sok gyümölcs. Az állattenyésztés szintén virágzó; az állatállomány 3,7 millió juh, 1,7 millió szarvasmarha, 2,7 millió sertés. A bányászat (700 bánya, 20,000 munkás) (1892) 11,4 millió tonna szenet, 400,000 tonna vasércet, 30 millió hl. petroleumot, 400,000 barrel sót szolgáltatott. Az ipar szintén virágzó, főképen a vas- (1 millió tonna öntött vas, 400,000 tonna acél, 1,7 millió hordó szeg), a malom-, fa-, ruházati, butor-, kocsi-, szesz-, sör- és dohányipar. A vasutakon kivüla forgalmat előmozdítják a fontos O.-Erie és a Miami-Erie-csatorna Számos gőzös jár az Erie-tavon és az O.-n. A törvényhozó testület 36 szenátorból és 114 képviselőből áll, akiket épp ugy mint a kormányzót 2-2 évre választanak. A kongresszusra 2 szenátoron kivül 21 képviselőt küld és az elnökválsztásnál 23 szavazata van. Dountyjainak száma 88; fővárosa Columbs, bár épesebb városai Cincinnati és Cleveland. Az első európai, aki átkutatta, 1679. La Salle volt; régebben az ÉNy-i territorimnak volt része. 1803 febr. 19. vettékf el államként az unióba. 1851. újalkotmányt adott magának. V. ö. Mac Lean, The Mound Builders stb. (Cincinnati 1879); Rufus Kug, O. (Boston 1888).
3. O., két county az É.-amerikai Egyesült-Államokbanés pedig Kentuckyban (700 km2 ter., 20,000 lak., Hartford székh.) és Ny.-Virginiában (310 km2 ter., 40,000 lak., Wheeling székh.).
a. m. mastodon (l. o.).
516 km. hosszu csatorna az Ohio és Eria-tó közt. Portsmuuthból indul ki és Chillicothe, Columbus, Newark, Akron mellett elhaladván, Clevelandnál ér véget.
a. m. görög nem egyesült, l. Görög keleti egyház.
1. (Ohle), az Odeara balodali 98 km. hossu mellékfolyója, Boroszló porosz kerületben. Móünsterbergtől D-re ered és Boroszlónál torkollik. 2. - O., az ugyanily nevü járás székhelye Boroszló porosz kerületben, az Odra és vasút mellett, (1890) 8632 lak., dohány-, ólomfehér-, csontliszt-kastély most iskola.
(1891-ig Merscheid), város Düsseldorf porosz kerületben, 4 km.-nyire Solingentől, vasút mellett, (1890) 15,600 lak., acélárugyárral, vashámorral, selyemgyárral és kelmefestéssel.
ahm vagy aam, elavult német folyadékmérték, különösen bormérték, mely különböző térfogatu volt, többnyire azonban 2 veder vagyis 137-160 1. közt váltakozott.