okozat, okság. A jelenségek, változások beálltát és rendjét szükségesnek tekintjük; ha két jelenség van: A és B, és e kettőt olyannak tekintjük, hogy ha A történik, B-nek is történnnie kell, akkor A-t nevennük oknak, B-t okozatnak, s e kettő közt fennálló szükségesnek tekintett viszonyt okságnak. Az okság törvényét igy formulázhatjuk: Ugyanazon ok ugyanazon körülmények mellett mindig ugyanazt az okozatot szüli. Az oksági viszonyt e szükséges kapcsolato különbözeteti meg a véletlen egmásutántól, melyet tapasztalunk; s mert e kapcsolatot szükségesnek kell gondolnunk, monduk, hogy az okozat az okból származik, az ok szüli, idézi elő az okozatot. De ezek a kifejezések mind csak képek; tényleg a jelenségeknek nem egymásból való származását, hanem csak egymás után való következését tapasztalhatjuk; hé két jelenség A és B csak véletlenül következik egymásra, ez az egymásra következsét semmiben sem különbözik egy oly A és B egymásra következésétől, melyek oksági viszonyában vannak; csak ha okunk van feltételezni, hogy ez az utóbbi egymásután szükséges, azaz mindig előfordult és mindig elő fog fordulni, mondjuk, hogy A ok, B okozat. Szóval a szükséges egymásután és a véletlen egymásután külsőleg semmikép sem különböznek egymástól, csak a szükségesség fogalma, melyet az egyikhez hozzáfűzük, a másikhoz nem, teszi a különbséget. Innét van, hogy már az ókorban akadtak, akik az okság törvényét kétellyel illették, míg újjabban Hume (l.o.) rendszeres fejtegetésekkel támadta meg ez elv objektiv érvényességét. Gyakorlati szempontból, mint Hume is mondja, meg kell maradnunk ama meghatározás mellett, hogy okság a dolgok szükséges rendjét jelenti. Az oksági viszonyok kikutatása a legtöbb tudománynak legfőbb célja. E célra szolgálnak az indukció módszerei, a megfigyelés és kisérlet, melyek mind feltételezik, hogy ily szükséges kapcsolatok vannak és nekünk feladatunk a szükséges kapcsolatokat a véletlenektől megkülönböztetni. (l. Indukció). Az oksági viszonyok osztályozására is történtek kisérletek. Aristoteles négyféle okot különböztet meg: az anyagot, formát, okot és célt. Leibniz fontosabb különbséget állapít meg azon ok közt, melynél fogva valami történik s azon ok közt, melynél fogva valamit igaznak tartunk s igy formulázza: semmiféle tény nem lehet se igaz, se tényleg létező, semmiféle kijelentés nem lehet igaz, ha nincs elengendő oka (raison suffisante, ratio sufficiens), miért ilyen és nem már. Ez az elégséges ok tétele (principium rationis sufficientis). Ehhez Schopenhauer még két fajtát csatolt, a motiváció és a lét-ok elvét, de ez utóbbit csak átvitt értelemben sorozhatni ide, a motiváció elve pedig az okság elvéhez tartozik. Vajjon Leibniz megkülönböztetése az igazságok oka és az események oka közt rejlik-e, vajjon az igazságok megokolását általában ide sorozhatni-e: vitás kérdés. Fölötte fontos az okság kérdése az etikában. Ha cselekedeteinek is szükségesek, van-e erkölcsi beszámíthatóság? Ha pedig erkölcsi beszámíthatóság és felelősség van, nem kell-e feltételeznünk, hogy az akarat szabad, azaz nincsen az okság törvényének alávetve. Ez egyike azoknak a problemáknak, emyleknek eldöntése egész világfelfogásunkra nézve döntő. Az ismerettanban fontos az a kérdés, vajjon az okság elve a tapasztalatból származik-e vagy elménk eredeti birtokát teszi. Ez utóbbi nézeten van Kant és Schopenhauer és az újabbkori filozofusok közül is számosan.
természetrajzi nevek után Oken Lőrinc (l. o.) nevének rövidítése.
(Okka, Oggau), nagyközség Sopron vármegye kismartoni j.-ban, 1586 német lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
1. A Volga jobboldali, 1546 km.hosszu mellékfolyója Oroszországban, Orel kormányzóság D-i részében, a Kurszk felőli határánál, 3 km.-nyire Ocski falutól, 257 m.magasban, erdős vidékeken ered, nagyobbára ÉK-nek folyik orel, tula, Kaluga, Moszkva, Rjezan, Tambov, Valdaimir és Nizsegorod kormányzóságokon keresztül és Nizsnij-novgorodnál 707 m.széles torkolattal ömlik a Volgába. Nagyobb mellékvizei balról az Ugra, Moszkva, Klyaszma, jobbról az Upa, Moksa és Tesa. Az O. Oroszországnak fontos közlekedő útja. Orel városától kezdve 1443 km.-nyi hosszuságban járhatnak rajta hajók, Bjelevtől kezdve pedig 1390 km.hosszúságban gőzhajók is.- 2. O., az Angara baloldali, 850 km.hosszú mellékfolyója Irkutszk orosz-szibériai kormányzóságban. A Szajáni-hegységben ered, ÉÉK-i irányban folyik, alsó részében hajózható, Brackoj-Osztrognál torkollik.
vagy okka, régebbi török mértékegység =400 dirham=1.281, Egyiptomban 1.235, Tripoliszban =1.221, Görögországban (máskép stadera)= 1.280 kg.; mint folyadékmérték Törökországban= 1.281 lit.; Szerbiában 1.768 lit.; mint súlymérték 1.260 kg., romániában mint ürmérték 1.247 lit., mint súlymérték 1.280 kg. Görögországban olajmérték, a régi oka harmadfélszerese.
l. Hányás.
így nevezi sok magyar nyelvtan az -ért ragos formát, mert okát is adhatja a cselekvésnek, p. miért tetted? Azért stb.
É.-amerikai indus törzs, mely a Flatheads (l.o.) törzzsel rokon és Brit-Kolumbiában lakik.
l. Ogove.
nagyközség Bihar vármegye cséffai j.-ban, 2943 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.