vagy széljegyzetek, a könyvek oldalszélére (margo) tett jegyzetek. L. Margináliák.
l. A latere és Követek.
az ácsmunkában a rálapolásoknak (l. o.) egyik neme.
igy nevezik katonai nyelven azt a mozdulatot, amelynek célja valamely oldalvást eső pont elérése, vagy az arcvonal helyreállítása, vagy az ellenség megkerülése vagy pedig más csapatokkal való egyesülés. Mentől közelebb vagynk az ellenséghez, annál veszedelmesebb az O. végrehajtása. Az O. sikerülése attól függ, hogy gyrosan és lehetőleg titokban történjék meg, e végből lehetőleg tészin-akadély oltalma alatt kell végrehajtani és az ellenség figyelmét azon csapattól el kell terelni, amely O.-et akar végrehajtani, eézrt emgfelelő erejü csapattal foglalkoztatni kell az ellenséget. Célszerü több úton haladni, amikor a lovasság számrára a leghosszbb, a vonat szármára a legbiztosabb útat kell kijelölni. Mivel az O. lehetőleg titokban hajtandó végre, legalkalmasabb idő reá nézve az éjszaka. Az O.-et végrehajtónak különösen arra kell ügyelnie, hogy oldalát - mely leginkább van veszélyeztetve - meg ne támadják s útját el ne állják. A legújabb időben nevezetes O.-ek: a Radetzkué 1848. Veronából Mantovába, a magyar seregé Tokajból Cibakházára 1849. És a franicáké Alessandria vidékéről az Alpok aljáig 1859. közvetlen a magentai csata előtt.
(ném. Flankenbewegung) a. m. oldalmenet. Jellachich József gróf horvát bán nevezte igy 1848 ijt, 1-5. (Móron, Kisbéren,Győrön, óváron át) véghez vitt csúfos szökését az osztrák határra. V. ö. Horváth Mihály, Magyarország függetlenségi harcának története (Pest 1871, I. Köt. 542. old.)
l. Nyilalás.
(növ.), l. Elágazás.
l. Lapszám.
a. m. félszél (l. o.).
(növ.), l. Főtengely.