Oldaltűz

l. Pásztázni.

Oldalvonal

(linea lateralis), a halak két oldaának középvonalában végigvonuló, még eddig kiválasztó készüléknek tartották, újabb időben azonban sajátságos érzőszervnek tekintik, amely a viznyomás mgmérésére szolgál. E szerv rendes körülmények között az u. n. oldalcsatornába foglal helyet, leggyakrabban a fejtől a farkig terjed a fejen rendesen három fő ágra oszlik, melyek közül az egyik a szem fölött, a másika szem altt, a harmadik pedig az aldó állkapcson fut végig. Az oldalcsatorna belsejében bunkószerü duzzadások vannak, amelyekbe az oldaligegek vézgődnek.

Oldamur

kun fejedelem. 1280. betört Magyarországba, hogy az alföldi kunokat lázadásra birja IV. László ellen, ki velük szemben szigoruan lépett föl. Maga állván a fölkelés élére, csakhamar csatlakozott hozzá Omode s az Aba-nemzetség több tagja, a hét Rátodl, Loránd erdélyi vajda, a Baksák és Ákosok egy része stb. László azonban döntő csatát nyert a hódtavi ütközetben s O. sok ezer elveszésével a Maros vonalán fölfelé, Erdélyen át sietve kivonult, magával vivén a magyarországi kunok menekülő nagy csapatát is. IV. László a havasokon tul egészen a tatárok határszéléig üldözte őt, de 1280 nov. 11. Már ismét az Al-Dunánál, Szalánkemén vidékén táborozott.

Oldás

l. Abszorpció.

Oldat

(solutio), általában véve minden olyan homogen folyadék, amelyben valamely szilárd, cseppfolyó vagy gázalaku test van egyenletesen eloszolva. L. Feloldás.

Oldbury

(ejtsd: oldbörre), város Woecester angol grófságban, 7 km.-nyire Birminghamtól, vasút mellett, (1891) 20,348 lak., jelentékeny iparral.

Old-Calabar

l. Calabar.

Old Crome

angol festő, l. Crome.

Oldenbarnevelt

János (Jan van O.), németalföldi államférfiu, szül. Amersfoortban 1547., lefejeztetett 1619 máj. 13. A politikai pályára lépett és mindvégig a köztársasági pártot szolgálta. Előbb Rotterdam város, majd Holland tatomány élén állott. Midőn az Erzsébet angol királynétól a hollandoknak segélyül küldött Leicester gróf magához igyekezett rántani a hatalmat: O. ezt ellenezte és kieszközölte, hogy Holland és Zeeland tartományok az ifju Oraniai Móric herceget válasszák meg helytartónak, akit idővel a többi tartomny is elismert. O. maga a Raadspensionaris hivatalt viselte és ebben az állásban 1586-1609-ig mondhatni korlátlan befolyást gyakorolta az államtanácsra és különösen külügyi krédesekben. Eleintén jó lábon állott Móric herceggel, idővel a zonban ez irigy szemmel kezdé takinteni O.-et és szabadulni kívánt hatalmas tanácsosától O. viszont nem tűrte, hogy Móric hercg a maga hatalmát tágítsa és Móric ellenzése dacára 1609. a spanyolokkal 12 évre fegyverszünetet kötöttl. E hatalmi versengésből élethalálharc fejlődött ki, melyneka z agg O. áldozatul esett. Akkoriban a szigrou ortodox gomaristák és a türelmes arminiánusok között kitört vallásos viszály két táborra osztotta Hollandiát. Móric herceg a gomaristák, O. az armininuokhoz szított. Midőn Móric a randelkezésére álló katonasággal készült az arminiánusok ennel, Holland taromány O. indítványára zsoldoshadat toborzott a maga védelmére. Ebben Móric kiváltságainak megsértését látta, O.-t elzáratta és egy rendkivüli törvényszék itélete alapján lefejeztette. A 72 éves férfiu bátran halt meg. Két fia, Vilmos és René hivatalától megfosztatott, amiért azután a herceg ellen összeesküdtek. De a dolog nyomára akadtak, mire Renét szintén lefejezték; Vilmos még jókor antwerpenbe menekült. V. ö. Motley, The life and death of John of Barneveldt (London, 2. köt. 1874); Groen van Prinsteren, Maurice et Barnevelt (Utrecht 1875).

Oldenberg

Hermann, német indianista nyelvész, szül. Hamburgban 1854 okt. 31. Berlinben és Göttingában tanult. A berlini egyetemen mint magán és rendkivüli tanár működött. 1889 óta a szanszkrit nyelv rendes tanára Kielben. Munkássága a buddhizmus és a véda-kutatás terén mozog. Főbb művei: The Vinaya Piatakam (páli szöveg, London 1879, 5 köt.); thera Gatha (szövegkiadás a Palitext Society-nek, London 1883); Grihya Sútras, Rules of Vedic Domestic Ceremonies (u o. 1886-90, 2 köt.); Die Hymnen des Rigvida (I.köt.: Metrische und textgeschichtliche Prolegomena, Berlin 1888); Die Religion des Veda (Berlin 1894).


Kezdőlap

˙