olyan szerszám, melynek müködő része két élesre fent acéllemezből áll, melyek szorosan egymáshoz simulva mozgathatók s ez által az éleik közé eső tárgyat ketté szelik. Céljai szerint az ollók nagysága, alakja és elnevezése is változik, vagy gyapjunyíró, posztóvágó, papiros-, szabó-, ólomvágó, kertész-, sebész-, drótvágó stb. olló. A közönséges ollók készítése a késipar egyik ága, de a kis, olcsó ollókat nem kovácsolják, hanem öntik, vagy acélbádogból vágják ki. L. még Szerszámgépek.
l. Erőditési rendszerek és Montalembert (2).
lovak zápfogain a rágó felületek olyan elferdülése, hogy azok nem egyenesen egymás fölött, hanem inkább egymás mellett fekszenek, amennyiben az alsó fogsoron a külső, a felsőn a belső szél tulságosan lekopott. Az ilyen fogazattal a ló nem képes a takarmányt megőrölni s ezzel kellő módon összeapritani, valamint a nyállal összekeverni, a tulhosszu éles szélek pedig a száj lágy részeit minduntalan felsebzik, aminek táplálkozási zavarok a szükségszerü következményei. Az éles szélek leráspolyozása mulékonyan, azok levésése tartósan segithet a bajon.
(bány.), a mélyfurásnál alkalmazott eszköz, mellyel a szabadon eső fúró-részt a leesés után megfogni, felemelni és ismét leejteni lehet L. Földfúrás.
l. Gátszerkezet és Óra.
l. Álskorpiók.
(állat, Proteus angvineus Laur), a farkos kétéltüek rendjében a szabadkopoltyusok családjának egyik faja, mely a Karszt-hegység földalatti vizeit lakja. (L. a Gőte-félék cikket és mellékletét.)
(Ulmanka), kisközség Zólyom vármegye besztercebányai j-ban, 311 tót lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. A hermaneci papirgyár egyes mellékmüvei itt vannak elhelyezve.
J. J., spanyol-amerikai költő, szül. Guayaquilben 1774., megh. 1847. Szülővárosát képviselte az első spanyol cortesben; az ecuadori forradalomban 1820. a felső junta elnöke, 1823-1928. a köztársaság londoni nagykövete volt. Hiressé lett diadalmi dala D.-Amerika földszabadulásáról (Canto á Bolivar), mely külső alak és eszmei tartalom tekintetében Quintana ódáival rokon. Hasonló tartalmu Ocios poéticos del general Flores (Páris 1846) c. költeménye, melyben a minaricai győzelmet dicsőíti, kisebb lirai versei jelentéktelenek. V.ö. Cańete, Escitores espanoles y hispano-americanos (Madrid 1884).
és Xikalanka, a régi Cuetlaxtlan (most Cotastla) mexikói vidék őslakói, kiket a Matlalcueye hegyekből, hol azelőtt laktak, a chichimekek, vagy nahuatlakok törzse űzött e vidékre. Az O. idegen ajku néptörzs volt, de már korán elmexikóiasodott.