(ásv.) l. Bindheimit.
a.m. anglezit (l. o.)
l. Ólomacetát.
a vasúti teherkocsik zárja. Az ólmozást az Ó.-fogóval végezi, melynek egyik csapja az állomás nevét tartalmazó bélyeggel, a másik pedig a rakodási hó és nap részére betéti üregekkel van ellátva.
[ÁBRA] 1., 2. ábra.
Az ólomzatok karajkával látvák el, melyek 1-50-ig terjedő u. n. ellenőrzési számot viselnek. Az ólmozat karimájának egyik felén az ólmozatzsinór két végének befűzésére szolgáló két lyuk, az ellenkező oldalon pedig a zsinór kötött csomójának befogadására szolgáló üreg van. A megrakott kocsit, mielőtt a rakodó helytől eltávolítanák, leólmozzák, vagyis a kocsiajtók kapcsának e célra szolgáló nyilásán a zsinórt áthúzzák, azután a zsinór két végét az ólmozat nyilásain átfűzvén, egyszerü csomóra kötik (l. az l. ábrát), az ólmozat üregébe visszahúzzák (2. ábra), ugy hogy a csomó az ólmozat belsejében legyen és végre az Ó.-fogóval erősen lesajtolják, a zsinórnak künn maradó végét pedig közvetlenül az ólmozat körzeténél levágják. (3. ábra).
[ÁBRA] 3. ábra.
Az egyik kocsin alkalmazandó ólmozatok mennyisége az elzárandó ajtók, illetve nyilások számától függ. Minden ólmozatot ugy kell alkalmazni, hogy a kocsi zárját az ólmozat sérülése nélkül szétfeszíteni ne lehessen és hogy ezen ólomzár külső erőszak nélkül meg ne sérülhessen. A zsinórzat hosszusága a függő ponttól legfeljebb 6 cm. lehet. Az egyes kocsikra alkalmazott ólmozatok mennyiségét és ellenőrzési számát a kelet megjelölésével együtt a kocsit kísérő okmányba (raktanusítvány) bejegyzik; az az állomás, hol a kocsit felnyitják, a levett ólmok azonosságát és sértetlenségét ezen okmányon szintén elismeri, az ólmozatot pedig három hónapig megőrzi.
folyó Lombardiában. Como tartományban a Varesetől É-ra ered; eleinte D-nek, azután DK-nek tart, átfolyik a Darsena di Porta Ticinese nevü tómedencén, amelyben a Sevesóval egyesül. Midőn innen kilép, egyik része a Paviai csatornán át a Póba, a másik pedig Sant' Angelonál a Lambróba ömlik és a harmadik ág Melegnanóval szemben szintén a Lambróba torkollik. Az O. nem hajózható, de a vizét öntözésre nagy mértékben használják.
1. orosz kormányzóság az Archangelsz, Vologda, Novgorod, Pétervár, a Ladoga-tó és Finnország közt, 148.764 km2 területtel 344.877, l km2-re 2,3 lak. Az É-i rész halmos; itt húzódik ÉNy-ról DK-nek az O.-lánc és a Masszelga-Khrebet, amelyekben az Orel a legmagasabb domb (alig 300 m.). Az Onega-tó vidéke alacsony fensík, a többi rész alföld. Folyó és álló vizekben egyaránt rendkivül gazdag s ezek az egész területnek közel 20 %-át takarják. A Balti-tenger vidékéhez tartozik a Vitegra, a Megra, Osta, Suia, Szuna, Kumsza, Pjalma és Vodlo, végül az Onegát a Ladogával összekötő Szvir; a Fehér-tenger vizkörnyékéhez tartozik az Onega a Voloska, Kena és Mosával, továbbá a Vozsma, az Anda, Kedrinka, Penga, Leksma stb. A tavak számát 2000-re becsülik; legnagyobbak az Onega, Szegozero, Vigozero, Lacsa, Vodlozero, Ondozero. Nagy mocsarak a Tabui-Mokh (160 km. kerület), a Kovel-Mokh (130) és a Szalomaniinszkoje (140). Az éghajlat zold, esős és a hőmérséklet hirtelen változó. Helyi szükségletre termelnek némely helyen rozsot, zabot, árpát és burgonyát, azonkivül répacukrot és lent. Nagy kiterjedésüek az erdők; azért a fő foglalkozás a favágás, úsztatás, hajóépítészet és vadászat, azonkivül a halászat. Az ásványország szolgáltat meszet, agyagot, vasat, azbesztet, hegyi kristályt. Az ipar bőrcserzésre, fafürészelésre, lenszövésre és nyers vas előállítására szorítkozik. A lakosok nagyoroszok, kareliaiak és finnek. Járásai: Kargopol, Lodejnoje Pole, O., Petroszavodszk, Povjenec, Pudozs és Vitegra. A főváros: Petroszavodszk. - 2. O., az ugyanily nevü járás székhelye az Olonka mellett, 17 km.-re a Ladoga-tóba való torkollásától, 1586 lak., szénatermeléssel és fuvarozással.
görög hegység, l. Erymanthos.
Oloron arrondissement székhelye Basses-Pyrénées francia départementban, 23 km.-nyire Pautól, a d' Aspe és d'Ossau összefolyásánál, amelyek itt a Gave d' O.-vá egyesülnek, vasút mellett festői vidéken, 8758 lak., jelentékeny gyapjufonással, takaró-, harisnya-, fésü-, ecset-, kalapkészítéssel; élénk gyapjukereskedéssel. A szt. keresztről elnevezett temploma igen régi román épület. A város alapítását IV. Centulle béarni vicomtenek tulajdonítják a XI. sz.-ban.
az ugynily nevü járás székhelye Gerona spanyol tartományban, a Fluvia termékeny part vidékén, 8158 lak., pamutfonókkal és posztószövéssel. Közelébe emelkednek a Pireneusok egyedüli vulkánhegyei. 8 km.-nyire van a San Juan de la Pena meredek sziklahegy és rajta a Magdolnáról elnevezett búcsujáró hely.
az ugyanily nevü járás székhelye Arnsberg porosz kerületben, a Bigge és vasút mellett, 3080 lak., vas- és rézhengereléssel, fémöntéssel, enyv- és talpbőrkészítéssel; közelében vas-, ólom-, rézérc- és kénesőbányával.