l. Oltár.
több helyütt előforduló hegy- vagy sziklanév, melyhez a helyi nyomda többnyire azon hiedelmet fűzi, hogy pogány őseink valaha az ily hegyeken vagy sziklákon áldoztak. V. ö. Ipolyi, Nagy. Magy. myth.(490-496 old).
a.m. áldozatnéző, l. Haruspex.
l. Oltár.
l. Ojtás és Tűzoltás.
János, volt nagyváradi gör. kat. püspök, született Szintyesten (Krassó-Szörény) 1839., megh. 1877. nov. 29. Elemi s középiskoláit Oravicán és Lugoson, a teologiát Balázsfalván végezte, honnan további tanulmányok végett Bécsbe küldték a Szt.Borbála-kollégiumba. Visszatérve, a csak akkoriban létesült lugosi püspökséghez került levéltárosnak. Az akkori püspök Dobra Sándor nagyon megkedvelvén, titkárává nevezte ki. Gyorsan emelkedett ezentul s 1868. már pápai kamarás lett. 1870. lugosi püspökké nevezték ki. Előzékeny jóltevő létére mindenkit megnyert s mindenkinek parancsolni tudó föllépése megszüntette megyéjében a román tulzók izgatásait. 1873. nagyváradi püspök lett s a király a Lipót-rend középkeresztjével tüntette ki.
Olten-Gösgen járás székhelye Solothurn svájci kantonban, az Aare és Dünnern összefolyásánál, vasút mellett, 4936 lak., gép-, cipő- sörgyárral; vasúti fölszerelések készítésével. O., Ultinum néven már az ókorban fontos útcsomó, ma jelentékeny vasúti gócpont.
Solothurn svájci kanton egyik járása, 150 km2 területtel, 22.075 lakossal, Olten székhellyel.
járási székhely, Ilfov romániai kerületben, az Ardsis és Duna összefolyása közelében, Turtukai bolgár várossal szemben, 5344 lak., élénk vizi forgalommal. O., az antik Constatiola, volt az első dák püspökség székhelye. 1853 nov. 2. és 1854 jul. 29. itt a törökök legyőzték az oroszokat.
az erdélyi felföld egy hegylánca, mely a Hargita-hegységből kiindulva a Nagy-Küküllő és Olt völgyei közt ÉK-ről DNY-ra, majd NY-felé egészen Szeben vármegyéig húzodik. Az O. nem emelkedik a középhegység magasságán tul, legmagasabb tetői a 900 m.-t nem érik el, sőt nyugati részeiben annál is alacsonyabbak. Több részei a Hortobágymelléki hegysor (l. o.) az Olt és Hortobágy közt, a Homoródi hegység (l. o.) a Kis- és Nagy-Homoród völgyei közt és a tulajdonképeni O. a Nagy-Küküllő és Hortobágy közt.