(gör.) a vállaknak csúszos fájdalma, orvosi műkifejezés, l. Köszvény.
máskép Umaua is, indus törzs Dél-Amerikának északnyugati részében. Minthogy az újszülött gyermekek koponyáját deszkák közé szorítva eltorzítják, kampevak-nak is hivják őket (lapos fejüek). V.ö. Waitz, Anthropologie der Naturvölker, III. köt. (Lipcse 1862).
Douglas county székhelye Nebraska É.-amerikai államban, az áthidalt Misszuri jobb partján, vasút mellett, South-O.-val együtt, 148.514 lak., vasolvasztóval, sör-, gép-, gőzgép-, táglagyártással, szeszfinomítással és nagy húsfüstölőkkel (az összes ipartermékek értéke 1890. 38.961.523 dollár); élénk kereskedéssel. Az üzletek a folyóparton húzódnak el; fölöttük a fensíkon vannak nagyobbára a lakóházak; ezen részben a jelentékeny épületek: a posta, a High School, a county-ház, City-Hall: érdekes a Linninger-féle képtár.
János, a féniek (l. o.) szövetségnek megalapítója.
mohammedán dinasztia, mely törzsfáját a Kureis- (l. o.) törzshöz tartozó Omajja b. 'Abd Samsz nevü mekkai ariszttokratára vezeti vissza. Alinak e család által előidézett bukása után az O. foglalták el a khalifai méltóságot és 660-750. uralkodtak (l.Khalifa). Midőn őket meg az abbászidák az uralkodásból kiszorították és az O. az új dinasztia vérengzésének áldozatul estek, az elbukott család egyik sarjának Abderrahmánnak, Hisám khalifa unokájának sikerült Ny. felé menekülni és a keleti khalifátushoz tartozó Spanyolországban az abbászidáktól független birodalmat alkotni (756). Nagy Károly által is segített ellenségeinek sikeres legyőzése után ő volt az O. nyugati birodalmának megalapítója, mely Cordova székvárossal majd csaknem egész Spanyolországot foglalta magában és É. felé Ebro folyamán tul terjedt.Utódai az O. hatalmát az ellenszegülő keresztények és mohammedánok legyőzése által mindinkább megerősítették és országukban a tudományt, művészetet, ipart és közgazdaságot felvirágoztatták. Csak III. Abderrahmán (912-961), ki alatt a birodalom hatalma és fénye tetőpontját érte el, vette fel az Emir al-mú' minín (l.Omar) címét. Fia II. Hakam Észak-Afrikának egy részére, ahol sikerrel harcolt az Idriszidák (l. o.) és Fatimidák (l. o.) ellen, is kiterjesztette az O. hatalmát. Halála után (976) veszi kezdetét a birodalom hanyatlása. Fia II. Hisám, ki 11 éves korában jutott a trónra, nem igazgathatta önállóan az állam ügyeit, melyek önző régensek kezébe kerültek, mig a nagyvarágyó Ibn abi 'Amir (Almanszúr, Almanzor) az ulemák segitségével magához ragadta a hatalmat. Mellette a khalifa csakis minden befolyás nélküli bábu volt. Almanzor dicsőséges kormányzása után, melynek fényét győzedelmes háboruk is gyarapitották, belső villongások és pártharcok mindinkább az elzüllés lejtőjére viszik az O. birodalmát 1009. Mohammeddel megszünik az egyenes trónöröklés Abderrahmán utódai között. Gyenge khalifák váltják fel egymást, kik lázadások által jutnak a trónra, melyről újabb lázadások által ismét lelépni kényszerülnek. A szüntelen polgárháboruk között 1016 Ali ibn Hammúddal, Ceuta kormányzójával, a Hammúdita-család lép előtérbe, melynek sikerült Spanyolország egy részében uralomra vergődni: melletük egyéb helytartóknak is sikerült a központi hatalom teljes egyengülését felhasználva, önálló uralomra jutni és a nagy birodalom egyes részeiben a Zírida-(Granada), Húdita-(Saragossa), Abbadida-(Sevilla) családok uralmát megalapítani. III. Hisám (1027-31) volt az O. legutolsó uralkodója, ki a khalifátus métsóságát viselte. Bukása után az O. birodalma számos apró fejedelemségekre bomlott szét, melyek egymás elleni villongásaikban nem ritkán a keresztény uralkodók segélyét vették igénybe. Ily körülmények között a mohammedánok hatalma Spanyolországban mindinkább elzülött és csak rövid időre emelkedett ismét 1086. magasabb polcra, midőn az Észak-Afrikából behitt Almoravidák (l. o.) által a mohammedán ügy ismét fellendült Spanyolországban.
A spanyolországi O. a következők:
Oman
(fővárosa után Maszkatnak is hivják), független szultánság Arábia K-i partján az O.-i és a Persa-öböl mentén, mintegy 1000 angol mérföld hosszuságban. Befelé a határai megszabva nincsenek. A sík partvidék tercier képződményekből áll; innen meredek hegylépcsők vezetnek föl az arab-sivatag Dahna nevü részébe. A hegylépcsők a Dsebel Akhbarban 3000 m.-nyi magasságot érnek el. Az éghajlat forró és száraz; legtöbb eső áprilisban van; juliustól novemberig nincs eső. Ahol mesterséges öntözés eszközölhető, búzát is termelnek; legfőbbb termék azonban a datolya. A házi állatok közül lovak és kecskék vannak nagyobb számmal; fontos foglalkozási ág még a halászat. A lakosok száma 1 1/2 millió, nagyobb részük kartani, azután vahhabita; számosak még a néger ragbszolgák utódai. A kivitel értékét 1.720.320 dollára becsülik; fő cikkei a datolya (550.000 dollár), gyümölcs, gyöngyök, só és halak; a bevitelé (2.055.000 dollár) rizs (630.000 dollár), kávé, cukor, pamutkelmék, gyöngyök, gyöngyház stb. A szultán évi jövedelmét 200.000 dollára becsülik; hatalma Maszkat városán tul alig terjed. A nagy fölfedezések korában a portugálok foglalták el. Különböző viszontagságok után 1741. a jemeni eredetü Ahmed ben Szaid jutott a szultáni székbe, akinek utódai megszerezték, bár csak bérletként Mogisztan és Larisztan persa tartományok partvidékét Benderabbasz, Lingeh kikötővárosokkal, Ormuz, Kism, El-Areds szigeteket, sőt Beludsisztán partvidékét is a Tanka-foktól Passzaniig. Ehhez járult későbben K.-Afrika partvidéke is az egyenlítőtől a Delgado-fokig, Patta, Lamu, Pemba, Zanzibar, Mafia és Kiola szigetekkel együtt. 1854. Szaid szultán halála után az afrikai birotokok O.-tól elszakítottak és az elhunyt szultán másodszülött fiának jutottak; hasonlóképen elvesztek a persiai és beludsisztáni birtokok is.
1. I., b. al-Khattáb, Abú Bekr halála után (634) a mohammedán hivők uralkodója (khalifa), szül. Mekkában 592 körül és Mohammed legelső és legragaszkodóbb hivei közé tartozott. Kezdettől fogva nagy befolyása volt az ifju iszlám ügyeinek alakulására. Ő tekinthető a mohammedán állam megalkotójának. Az ő uralkodása alatt hóditották meg hires hadvezérei Khálid b. al-Valid (l. o.) Amru b.al-Ászi Sziriát, Persiát és Egyiptomot; O. idejében lett Jeruzsálem is mohammedán várossá; a jeruzsálemi Omar-mecset neve e hódítás emlékét a mai napig őrzi. De nemcsak hódítások által bővítette a mohammedán állam határait, hanem szigoru közigazgatás által életképessé is tette azt. Rendezte a személyi és földadó ügyét, a háborukban ejtett zsákmányra nézve törvényt hozott, az alávetett országokban a máshitüek közjogi viszonyait szabályozta. Ő maga még nagy hódításai után is a legszélsőbb polgári egyszerüségben élt, csak az emír al-mu' minín (az igazhitüek fejedelme) cím által, melyet ő vett fel legelőször, akart különbözni alattvalóitól. Az iszlám vallástörvényei fölött a legkeményebb szigorusággal őrködött; azt beszélik róla, hogy saját fiát sem kímélte a büntetéstől, midőn borivás miatt nála feljelentették. Uralkodásának igazságos szellemére árnyékot vet a kemény eljárás, mellyel a máshitüek megadóztatását végrehajtotta. Egy Fírúz nevü szegény kúfai keresztény kézmüvesnek, ki a reá vetett adó ellen hozzá folyamodott, kérését megtagadta; az elkeseredett kérelmező a hajthatatlan O.-t 644 nov. 3 meggyilkolta.
2. 'O. (II.) b.'Abd al-'azíz omajjád khalifa, szül. Egyiptomban 681 körül, ahol atyja helytartó volt. Valid khalifa 706. Medina kormányzójává nevezte ki. Szulejmám omajjád uralkodó halála után 717. reá szállott a khalifai méltóság, melyet haláláig, 720-ig viselt. O. uralkodása reakciót jelentett az omajjádok iránya ellen, minden téren (mint p. az adózási ügyben), sokszor az állam anyagi érdekeinek rovására, a vallásos törvényeket (szunna) emelte érvényre. Ezért a vallásos körök nagy tiszteletben tartják emlékét, mintegy kivételül azon kedvezőtlen itélet alól, mellyel az omajjád dinasztia korszakát sujtani szokták.
(Ombay, Omblay, Ember, Malua, Allor), K-i Flores holland kerülethez (ofdeeling) tartozó kis Szunda-sziget Tmortól É-ra 2570 km2 területtel. Felülete hegyes, 1000-1300 m. magas hegyek takarják. Egyedüli jelentékenyebb öble a kebulai. Fő termékei a kokuszdió, kenyérfa, kevés pamut, indigó, rizs dohány és különböző gyümölcsök. A lakosok a papuák és malájok keverékei.
(Rjeka), a Borgato-hegy alján barlangban fakadó folyó Dalmáciában; miként a Timavo (l. o.) Görzben, a parti hegységtől való kilépése után malmokat hajt és tutajozhatóvá lesz. Hossza 21 km., szélessége 140 m. Az Adriai-tengerbe torkollik. Állítólag a Trebinsica folytatása, amely Hercegovinában Hutovánál a föld alá vész.
nádorispán, l. Ompud.
(növ.) a.m. tengerpázsit.