a honfoglalás idejében a vérszerződésben részt vett hét magyar vezér közé tartozott. Őt, Ete atyját küldte Árpád vezér- a Névtelen szerint - Zalán vezérhez Ketellel s Tarcallal együtt, hogy elvigye ajándékát, a 12 fehér lovat, 12 tevét, 12 kun gyermeket és 12 rutén leányt. A Névtelen hosszasan irja le Zalánhoz tett útjukat, s hogy Zalán szivesen látván őket, tizednap mulva nagy örömmel tértek vissza Árpádhoz. Szer környékét azután a Tiszától a Bócsa mocsáráig s a Körtvélytótól Alpár homokjáig Árpád Ondnak és törzsének jelölte ki szállásul. E földön épittette utobb Ete, Ond fia, Alpár vára és a böldi rév között Csongrád várát. Ond nevét különben 1431-1469 közt egy Ond vagy Und nevü zempléni falu őrizte meg. V. ö. Orsz. levéltár, Dl. 12,291., 16,830. szám.
spanyol város, l. Fuenterrabia.
(állat), l. Pézsmapatkány.
a Bodrog egyik mellék-, illetve forrás-folyója; hazánk É-i határán, Sáros vármegye Ondavka községe mellett fakad s DK-i irányt követve, Sztropkó mellett Zemplén vármegye területére lép át, ahol D-i irányt véve fel, Varannó-Hosszumező mellett ama tágabb völgybe lép ki, melyben a Tapollyal párhuzamosan siet D-felé. Idáig csak a bal felől belészakadó Olyka volt jelentékenyebb mellékvize, a lapályra kilépve, Parnónál jobb felöl magába veszi a jelentékeny Tapolyt (Topla); ezen egyesített folyók vize szabályozott s töltések közé szorított mederben siet Szürnyeg felé, ahol jobb felől a Helmeci és a csatornázott Gálszécsi patakok egyesült vizét, bal felől a Laborc vizét veszi fel. 5 kilométerrel lejebb az ekként egyesült folyók a Latorca vizét is magukba veszik s innen kezdve viseli ezen jelentékeny folyóvizrendszer közös lefolyása a Bodrog (l. o.) nevet. Az O. hossza forrásától idáig mintegy 150 km.
(franc, ejtsd; on di) a. m. azt modják, azt beszélik, továbbá hir, pletyka, mende-monda.
(sperma), a him ivarszervekben készült váladék. Erősen nyúlós, fehéres; alkalikus reakció mellett jellemző a szaga. Tulajdonképen keveréke a here váladékának a dülőmirigy (prostata) és Cowper-féle mirigyek váladékával. Leglényegesebb alkotórészei az ondószálak (spermatozoa). Ezek mintegy 0,05 mm hosszu mandolaszerü fejből, keskeny középrészből és végeik felé mindinkább kihegyesedő farki végből állanak. Az ondószálak farka inga- v. hullámszerüen mozog és ez által az egész ondószálat előre viszi, mig valami akadály irányát meg nem változtatja. A mozgás olyan gyors, hogy az ondószál 1 mp. alatt mintegy 0,05-0,15 mm. utat tesz meg. A mozgás mindig leggyorsabb azonnal az O. kiüritése után, és lassubb lesz, mig meg nem szünik. A dülőmirigy, valamint a Cowper-féle mirigy váladékában igen élénkek a mozgások, nemkülönben a női nemzőrészek váladékában is. Az állatok ondó-szálai az ember ondószálaihoz hasonlók, csak fejük sokszor pálcaalaku. Az ondószálak a here kanyarulatos csatornáiban képződnek (l. Here). Az O. mintegy 10% szilárd s ezek közt 6% szerves és 4% szervetlen alkotórészt tartalmaz. Szerves alkotórészei közt fehérjéket, nukleint, lecitint, cholesterint és zsirokat találtak, szervetlen alkotórészeit foszforsavas mész jelenléte jellemzi.
O. ondósejt vagy ondószál (növ., spermatozoidios), a nem virágzó növények himecskéjének (antheridium) ivarterméke, az állatokéhoz hasonló s a petesejtet termékenyíti. Az O. tulajdonképen az ondok szó sajtóhibájából támadt. O.-nak v. toklásznak nevezik a magyar botanikák a pázsitfélék virágpelyváját is. L. Kriptogamák.
(Pusztavám), nagyközség Fejér vármegye móri j.-ban, 2130 német és magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.
l. Magömlés.
(receptaculum seminis), a női ivarszervek az ondó befogadására és megőrzésére szolgáló részlete. Főleg az olyan állatoknál találjuk meg, amelynek nőstényei életükben csupán egyszer párosodnak és sok petét raknak le; megtaláljuk p. a. legtöbb féregnél, izeltlábu állatnál és lágytestünél.
(spermatofor), a him ivarszerv ondóvezetékének váladékából keletkezett oly tok, amely nagyobb számu ondószálacskát zár magába s a párzás alkalmával a him ilyeneket nyujt a nősténynek. Különösen az alsóbb rendü állatoknál találunk ilyeneket, igy a fejlábu és haslábu lágytestüeknél, az evezőlábú rákoknál stb.