portugál gyarmatváros, l, Ambriz.
(állat), l. Didelphys.
a felső Odera baloldali, 105 km. hosszu mellékvize. Az Altvateren 979 m.-nyi magasban ered, Osztrák-Szilézia és Oppeln porosz kerület közt határul szolgál és Schönbrunnál torkollik.
1. porosz közigazgatási kerület Oroszország és Ausztria közt, 13,219 km2 területtel, (1890) 1.577,731 lak. Az egykori O. és Ratibor hercegségekből, Neisse fejedelemségből és Pless uradalomból alakult. Járásai:
|
A járás neve |
Területe km2-ben |
Lakóinak száma |
|
Kreuzburg |
553 |
44,043 |
|
Rosenberg |
898 |
47,650 |
|
Oppeln |
1425 |
122,415 |
|
Gross-Strehlitz |
895 |
67,391 |
|
Lublinitz |
1010 |
43,854 |
|
Tost-Gleiwitz |
906 |
100,697 |
|
Tarnowitz |
325 |
52,024 |
|
Beuthen |
23 |
36,905 |
|
Beuthen vidéke |
103 |
121,763 |
|
Zabrze |
121 |
73,717 |
|
Kattowitz |
186 |
120,762 |
|
Pless |
1063 |
96,266 |
|
Rybnik |
853 |
80,927 |
|
Ratibor |
858 |
134,872 |
|
Cosel |
674 |
68,978 |
|
Leobschütz |
690 |
86,948 |
|
Neustadt |
798 |
97,061 |
|
Falkenberg |
602 |
39,387 |
|
Neisse |
712 |
98,922 |
|
Grottkau |
519 |
43,167 |
2. O., az ugyanily nevü porosz kerület fővárosa az Odera jobb partján, vasút mellett, (1980) az 1891. bekebelezett Wilhelmsthalt is beleszámítva, 20, 276 lak., szivar-, cement-, spiritusz-, sör- és bőrgyárral, gőzfürész-malommal, jelentékeny szállító üzletekkel. A kereskedést előmozdítja az új oderai kikötő. A várost I. Vilmos császárnak és egykori polgármesterének, Goretzkinek emléke díszíti. Különböző közép- és népiskolán kivül van mezőgazdasági iskolája is. Az Adalbert-kápolnát az azelőtti dominikánus templom mellett állítólag szt. Adalbert alapította 995. A közeli Pascheke nevü szigeten az Oderán egy régi piaszt kastély látható. O. egykoron önálló hercegségnek (7550 km2) volt fővárosa és 1163-1532-ig székhelye a felső-sziléziai hercegeknek, akik 1327-ig függetlenek, azután Csehország hűbéresei voltak. A felső-sziléziai hercegi család férfiágának kihalta után 1532. Ferdinánd császár osztrák tulajdonná tette. Rudolf császár a Báthory Gábor eldélyi fejedelemmel kötött szerződésben Ratiborral együtt Erdélyért cserében a fejedelemnek igérte. 1742. a boroszlói békében Poroszországhoz került. V. ö. Idzikowski, Gesch. der Stadt O. (Oppeln 1863).
1. János (Opulyai), vladislavi (lengyel) püspök volt, de hogy udvartartása költségeit könnyebben viselhesse, 1403 jan. 8. IX. Bonifác pápa a szekszárdi apátság kormányzójává nevezte ki; 1407. pedig a pannonhalmi apátság kormányzását nyerte el s birta 1422-ig. V. ö. Monum. Vatic. Hung. S.I. t. (IV. 496); A pannonhalmi Szt.-Benedek-rend névtára (1880. XLIX).
2. O. László (vagy Ulászló), herceg és nádor, Oppeln hercege volt. Mária, I. Károly magyar király neje unokatestvérének, az 1356. elhunyt Bolko hercegnek fia, megh. 1401 máj. 8. 1367 május 1-től 1372 szept. 15-ig volt hazánk nádora s mint ilyen több helyütt tartott hazánkban kikiáltott (nádori) gyüléseket. Különben már 1362 végén v. 1363 elején Zudar Péter bánnal együtt magyar hadar vezetett Morvaországba IV. Károly császár ellen. 1372 végén Vörös-Oroszország (Galicia és Lodoméria) kormányzójává (vajdájává) tette őt I. Lajos királyunk. Mivel itt nagyon derekasan vitte a kormányt, 1378. Lengyelország helytartójává nevezte őt ki a király. De az óriási feladattal, Lengyelország megbékítésével, sem tudott megküzdeni. Egy év mulva a lengyel nemesek vádjai miatt kénytelen volt leköszönni. I. Lajos kárpótlásul a stettini s dobrzyni herceg birtokait, továbbá a gniewkowi hercegséget adta neki hűbérül. De már előbb (1370) megjutalmazta őt az Opulya és a Warta folyó közt eső vieluni hercegséggel. E területen alapította aztán a hires czenstochovai kolostort a pálosok számára. Neje volt Offja, Ziemovit masoviai herceg leánya. V. Ö. Pór, Nagy Lajos (Századok, 1892. 233); Hist. Hung. Fontes Dom. (III. 186).
az ugyanily nevű járás székhelye a hesseni Rajnai-Hessen tartományban, a Rajna és vasút mellett (1890) 3425 lak., drótszeg-, konzerv-, petróleumfőző-készítéssel; jelentékeny bortermeléssel; közelében az 1689. feldúlt Landskron romjaival, amelyet Lothár császár épített és amelyben 1410 máj. 18. Ruprecht császár meghalt. O.-t már 774- mint császári villát emlegetik; későbben egyike lett a legjelentékenyebb rajnai birodalmi városoknak. 1620. a Spinola vezérelte spanyolok, 1631. a svédek, 1634. a császáriak foglalták el és 1689 máj. 31. a franciák Melac vezérlete alatt csaknem teljesen feldúlták. V. Ö. Franck, Gesch, d. ehemaligen Reichstadt O.
1. Gyula, francia orientalista, szül. Hamburgban 1825 jul. 9. Németországban tanult (eleinte Matematikát, utóbb keleti nyelveket), de aztán Franciaországban telepedett meg, hol 1848 óta több kisebb városban (Laval, Reims) a német nyelv tanára volt. Az ó-persa nyelvre s különösen az ékiratokra vonatkozó kutatásai által magára vonta a közfigyelmet, ugy hogy 1852. másokkal együtt őt is kiküldték a francia kormány által szervezett mezopotámiai tanulmányútra; az itt gyüjtött anyagra támaszkodva adta ki aztán az ékiratokat tárgyaló munkáit, melyeknek megfejtésében s kétféle nyelvök megállapításában (egy régibb turáni s egy újabb sémi) Rawlinson és Heinks mellett az övé a fő érdem. E művekért kapta elébb a Volney-díjat, majd az összehasonlító nyelvtudománynak tanszékét a párisi egyetemen. Főbb művei (valamennyi Párisban jelent meg): Expédition scientifique et artistique en Mésopotamie (2 köt., 1857-64); Considérations générales sur la philologie comparée des langues indo-européennes (1858); Remarques générales sur les différentes familles linguistiques (1860); Déchiffrement des inscriptions cunéiformes (1861); L'Arianisme (1866); His. des Empires de Chaldée et Assyrie d'aprés les monuments 2000-150 avant J./C. *1866 Le peuple et la langue des Modes (1879) és Études sumeriennes (1881). Testvérei közül:
2. O. Ernő Jakab (szül. Hamburgban 1832 de. 5-én) a kereskedelmi pályára készült; 1851. Shangaiban üzletet alapított és Koreát bejárván, saját tapasztalatai és egy misszionárius feljegyzései alapján könyvet irt (A forbidden land, London 1879). Másik testvére:
3. O. Gusztáv Salamon, szanszkrit tudós, szül. Hamburgban 1836 jul. 30., elébb Oxford és Windsorban könyvtáros, 1872 óta a szanszkrit nyelv tanára a madrasi egyetemen. Művei: On the classification of languages (Madras 1879): On the Weapons, army of the ancient Hindus (1880); Contrubutiuons of the history of Southern India (1882) és Nitipra Karika (1882).
görög didaktikus költő, aki eredetére nézve kilikiai volt és Marc Aurel, nemkülönben Commodus császárok alatt élt. Neve alatt több tanköltemény maradt reánk, még pedig: 1. Halieutika (5 könyv a halakról és halfogásról), 3. Kynegetika (4 könyv a vadászatról), 3. Ixeutika (a madarászatról). Az utóbbi kettőt újabban eltagadják tőle s egy másik O.-nak tulajdonítják, aki szirus eredetü volt és Caracalla idejében élt. Legjobb kiadás Lehrstől (Páris 1846); monográfia Petertől (1840).
(lat.) eredetileg a Rómán kivüli lakos (a római lakost urbanus-nak hívták), kisvárosi.
Palmira (l. o.) olasz város régebbi neve.