község Zágráb vármegye károlyvárosi j.-ban (1891) 594 horvát lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Hatalmas sziklafalon áll a máig is lakott kastély. Az O.-i uradalom hajdan a Frangepánok tulajdona volt, ma Thurn-Taxis Albert birodalmi herceg birja.
Antal Frigyes, francia iró, szül. Milanóban 1813 ápr. 23., megh. Marseilleben 1853 szept. 8. Előbb ügyvéd volt Lyonban, majd 1840-től fogva a külföldi irodalomnak tanára Párisban. A Paulai szt. Vincéről nevezett rend egyik alapítója. Művei közül nevezetesebbek: Dante et la. philosophie catholique au XIII. siécle jusqu'au XIII. (u. o. 1850); Les poëtes franciscains en Italie au XIII. siécle (u. o. 1852); Ampére kiadta összes műveit Oeuvres complétes cím alatt (1873. u. o. 11. köt.). Életrajzát megirták Karker (Paderbonr 1867), O'Meara (London 1879), Hardy (Mainz 1878) és öccse, O. Alfonz abbé (2. kiad. Páris 1882).
county Misszuri É.-amerikai államban, 1813 km2 területtel, 58,000 lak., Gainesville székhellyel.
(ejtsd: ozark mauntinsz), hegylánc az É.-amerikai Egyesült Államokban. Misszuri államban, a Misszuri alsó részéből indul ki, átszeli Arkansas ÉNy-i szögletét és benyulik az Indus-territoriumban, ahol a Red-river közelében véget ér. Átlagos magassága 450-600 m. Sok forrás fakad benne.
(ejtsd: ozauji), county Wisconsin észak-amerikai államban, 624 km2 területtel, 16,000 lak., Port Washington székhellyel.
kisközség Borsod vármegye ózdi j.-ban, (1891) 2304 magyar és tót lak., a járási szolgabirói hivatal székhelye, vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Ó. a rimamurány-salgótarjáni vasmű részvénytársaság egyik jelentékeny ipartelepe, melynek itt nagy hengergyára van. E gyár termelőképessége évi 250,000 q kész vas; tényleg évenkint mintegy 280,000 q nyers vasat dolgoz fel s 180,000 q kész vasat állít elő 11/2 millió frt értékben. A munkások száma 1000. E gyár 1843. alapíttatott, 1881. a társaság birtokába ment át és tetemesen megbővült. Van itt iparostanonc iskola. Ó. vidékén barnaszéntelepek is vannak.
(ejtsd: ozsegovics) -család, Horvátország egyik ismertebb nevü nemes családja, mely nemességét a nagykemléki várszolgákkal együtt már IV. Béla királytól kapta. A család nevezetesebb tagjai: Imre, zenggi püspök, szül. Vinarecen (Kőrös) 1775., megh. Zenggen 1869 aug. 8-án. Papnak 180. avattatott fel Zágrábban és 1833. zenggi és modrusi püspökké neveztetett ki. Az uralkodóház irányában főleg az 1848-49-iki években mutatott hűsége által szerzett érdemeket. 1849. valóságos belső titkos tanácsos, 1852. a Lipót-rend középkeresztese lett és ennek alapján 1858 márc. 6. osztrák birodalmi báróságot nyert, mely István testvérének fiára, Metellre is átruháztatott. - Testvére István, szül. Vinarecen 1770., megh. 1831. Előbb Szerém, utóbb Varasd vármegye főügyésze, kerületi, majd báni táblai ülnök, kir. tanácsos lett. 1825., 1827. és 1830. a magyar országgyülésen tartományi követ volt. 1832. pedig a horvát rendektől itélőmesternek választatott, mely minőségben 1836-ig volt tagja a magyar országgyülésnek. - Fia Metell, szül. Zágrábban 1814., megh. Hientzingben 1890 febr. 8. Hivatalos pályáját Varasd vármegyénél kezdte, hol 1831. aljegyző, 1836. főjegyző lett. 1845-1846. a magyar kir. udvari kancelláriánál titkár, 1847-48. magyar kir. helytartósági tanácsos és a báni tanács osztályfőnöke. 1848 dec.-től császári belügyminiszteri tanácsos. 1851. a legfőbb semmítő törvényszék tanácsosa. A forradalmi időszakban mint Jellachich bán határozott hive tünt fel. 1854. a Lipót-rend lovagja. 1858. osztrák birodalmi báró, utóbb titkos tanácsos és államtanácsos lett.
(Felis pardalis L.), a ragadozó emlősök rendjében a macskafélék egyik faja a párducmacskák csoportjából. Háta barnás szürke vagy vörhenyes sárga, hasa fehéres, oldalain kissé görbül, 4-5 sorba rendeződött széles, élénkebb szinü, feketén szegett foltokkal tarkázott, melyek közepükön gyakran feketés pontokat viselnek. Hossza 90-95 cm., farka s35-40 cm. hosszu. Hazája Peru, Észak-Brazília, Gujana, Kolumbia, Mexikó. Bőréért vadásszák.
az ugyanily nevü járás és püspökség székhelye, Sassari (ettől 43 km.-nyire) szárdiniai olasz tartományban, vasút mellett, (1881) 8570 lak., mezőgazdasággal.
l. Oszmán.