(oenanthylsav), C6H13. COOH. Egy bázisu széntartalmu sav, mely az önantolnak v. a normális önantilalkoholnak v. a normális önantilalkoholnak salétromsavval v. krómsavval való oxidálásakor képződik. Az Ö. zsírszagu, olajszerü folyadék, mely 233°-on forr. Sói és összetett éterei is ismeretesek.
(oenanthol), normális heptilaldehid, C6H13.CHO. A normális önantilalkozolból származó aldehid, amely legcélszerübben ricinusolajnak ledesztillálása réven állítható elő. Szintelen, erős, de nem kellemetlen szagu folyadék; fs.-a (15°-on) 0,8231, fp.-ja 153-154°. Higított salétromsavval vagy még inkább krómsavval oxidálva normális önantilsav képződik belőle.
valódi vagy vélt jognak a törvényes út mellőzésével önhatalmu érvényesítése, amennyiben más büntetendő cselekmény esete fenn nem forog. Ebben a tiszta alakjában az Ö. az igazságszolgáltatás elleni bűntett. A bűnösség az állami igazságszolgáltatás igénybe vételének mellőzésében, az állami igazságszolgáltatásnak ebben rejlő negációjában áll. Az Ö. tehát csak addig terjed, ameddig az önhatalmu cselekmény nem sért más oly jogot, mely önállóü büntető védelemben részesül, mert az utóbbi esetben a minősítésre a cselekményben foglalt külön jogsértés irányadó. Ö.-t követ el p. az, aki követelésének biztosítására önhatalmulag zálogot vesz adósától, de nem Ö.-t, hanem szándékos emberölést követ el az, aki a tetten kapott tolvajt megöli, abban a hitben, hogy erre joga van; miután a büntető törvény nem tudása a beszámítást ki nem zárja. A cselekmény valamely jognak önhatalmu érvényesítésében állván, a fennálló birtokállapotnak védelme. Ö. soha sem lehet. Épp ugy lényeges eleme a cselekménynek a tettesnek tudata, hogy az önhtalmulag érvényesített jog őt tényleg megilleti. A tettesnek menthető tévedése nem zárja ki az Ö.-t mint enyhébb bűncímet, mert a ténykörülményeknek nem tudása, melyek a cselekmény tényálladékához tartoznak, vagy annak súlyosabb beszámítását okozzák, nem számítható be, ha az elkövető a cselekmélny elkövetésekor azokról tudomással nem birt. A fennemlített hitelező esetében tehát közömbös az, vajjon a tettes valóban hitelező volt-e, vagy csak annak tartotta magát. Az Ö. büntetendősége s büntetendőségének határai körül egyébiránt eltérők a nézetek. Az olasz btkv az Ö.-t csak akkor bünteti, ha a tettes annak céljából személyeken v. dolgokon erőszakot követett el. A magyar btkv az Ó.-t mint önálló bűncímet nem ismeri. Az Ö. céljából elkövetett cselekmény vagy önmagában, azaz eltekintve a céltól, büntetendő cselekményt állapít meg és ebben az esetben ehhez képest minősítendő, v. külön büntetendő jogsértést nem tartalmaz, s ez esetben bűntelen.
mint saját testi épségének, egészségének megsértése nem büntetendő. A modern felfogásnak megfelelő ezt az elvet a magyar törvény is elfogadta, mert testi sértés címén büntetőjogilag csak az felel, aki «másnak testét v. egészségét» sérti (301. §). Az embernek testi épségéhez, egészségéhez azonban másoknak is lehet valóságos jogigénye, s ebből a szempontból az Ö. azon a címen büntethető, hogy az öncsonkító kötelmének teljesítésére magát képtelenné tette. A magyar törvény az Ö. ellen az államnak azt a jogigényét veszi büntető oltalom alá, amelynek az állampolgárok védkötelezettsége felel meg. L. Fegyveres erő.
(combustio spontanea). Régebben többször állították, hogy bizonyos egyének, különösen részegesek maguktól kigyultak s hamuvá égtek. Görlitzben még 1850. is törvényszéki tárgyalás volt egy gyilkossági eset, melyet az Ö. tényével hoztak kapcsolatba. Liebig ez alkalommal kimutatta, hogy az Ö. nem egyéb mesénél. V. ö. Liebig, Zur Beurtheilung der Selbstverbrennung des menschlichen Körpers (Heidelberga 1850).
a. m. makacsság (l. o.).
(onania, masturbatio), a nemi kéjérzés természetellenes kiváltása a legkülönfélébb fogások által. Előfordul mind a két nemnél egyaránt és pedig különösen a nemi inger ébredésének idejében, a fanosodás korában. Ritkább esetekben gyermekek is űzik az Ö.-t, rendesen azonban vagy felnőttek által kezdeményezve, vagy pedig más gyermekek példája után indulva. Az Ö. az inger és kéjérzés majdnem szakadatlan táplálkozása és ébren tartása, valamint az ennek folytán gyakori magömlések következtében a szervezetet gyöngíti és az idegrendszert nagy izgatottságban tartja. Az Ö. kihatását az egész szervezetre azonban még ma is igen tulzott módon és az okozatos kapcsolat helytelen alkalmazásával szokták tárgyalni. A fanosodás korában oly gyakori ideg- és elmebajokat leggyakrabban az Ö. rovására irják, pedig éppen megfordítva áll a dolog, t. i. a fanosodási ideg- és elmebajok egyik tünette az Ö., nem pedig azoknak oka. Mindamellett a serdülőket meg kell óvni az Ö.-től, mint olyan szenvedélytől, mely a szervezetet kétségtelenül gyöngíti, az állandó inger által a rendes munkától elvonja, szórakozottakká teszi a fiatalokat és magatartásukat, hangulatukat káros módon befolyásolja. Különös figyelmet kiván az, hogy a gyermek illetőleg serdülő rossz példa által (cselédek kezdeményezése!) ne vitessék az Ö.-re. Minden orvosi és lokális kezelés több kárt okozhat, mint hasznot, mert az önfertőző figyelmét a legnagyobb mértékben éppen oda irányítja, ahonnan azt elterelni volna feladata. Az Ö. megszüntetésére csak egy alkalmas mód van és ez a legmesszebb menő felügyelet. Amennyiben pedig az Ö. valamely fejlődő elme- vagy idegbajnak egyik tünete, az alapbaj helyes kezelése foganatosítandó.
(suicidium), a régibb elmélet bűntettnek tekintette: kisérletét büntetéssel sujtották, az öngyilkos hulláját hóhér által égettették el. A modern elmélet abból az alapelvből indulva ki, hogy önmaga ellen - jogsértés hiányában - bűntettet elkövetni nem lehet, az Ö. kisérletét nem bünteti. Büntetőpolitikai fontos okok is szólanak az Ö. büntelensége mellett. Ha az Ö. sikerül, a bekövetkezett halál büntetlenséget biztosít; ha az önmaga ellen intézett merénylet nem sikerül, a cselekményre megállapított büntetés a merénylet ismétlésére indíthat. E döntő érvek mellett felesleges az Ö. büntetlenségét azzal is indokolni, hogy az Ö. pillanatában a tettes rendszerint beszámíthatatlan állaptoban van s igy a büntetlenség mellett a beszámíthatatlan állapot meg nem cáfolható vélelme harcol. Kivételt csak az angol törvényhozás tesz, amely körülmények között másnak megölése gyilkosságot tenne. A gyakorlat azonban Angliában is büntetlenséget biztosít az Ö.-nak, mert azt rendesen oly körülmények között - jelesül erős felindulásban - tekintik elkövetettnek, amely körülmények között másnak megölése nem gyilkosságot (murder), hanem egyszerü emberölést (manslaughter) alkot. Manslaughtert pedig önmaga ellen elkövetni nem lehet. Az Ö. bűntelensége azonban nam vonja maga után azoknak bűntelenségét is, akik a) valakit az Ö.-ra reábirtak, vagy b) másnak Ö.-át szándékosan előmozdították, jelesül az által, hogy neki erre a célra tudva eszközöket v. szereket szolgáltattak. Ez a cselekmény nem büntethető ugyan részesség címén, mert miután a főcselekmény nem büntetendő, a büntetendő részesség lehetősége fogalmilag ki van zárva. A törvényhozások azért ezt a cselekményt mint önálló büntetendő cselekményt (delictum sui generis) büntetik. Igy a magyar btkv is 283. §-ában. A büntetés 3 évig terjedhető fogház. A gyakorlatban nem éppen ritka Ö.-oknál, midőn t. i. két vagy több személy közösen elhatározza, hogy együtt meghalnak s tervöket végrehajtják, az esetleg tulélőnek büntethetősége attól függ, bizonyítható-e ellene a közös elhatározáson felül a btkv 283. §-ába ütköző magatartás. Ellenkező esetben társának v. társainak Ö.-áért büntetőjogi felelősségre nem vonható. Másnak Ö.-áért való büntetőjogi felelősségnek külön esete az u. n. amerikai párbaj (l. o.).
Ö. egyházi tekintetben. Az öngyilkost minden kat. erkölcstan a legszigorubban elitéli s az egyházból kizártnak tekinti, néha az eltemetsét megtagadja. Az öngyilkosok ily büntetését legelőször a II. orleansi zsinat rendelte el 533., szigoruan megtiltván, hogy azokról az imákban megemlékezzenek. Ugyanigy rendelkezett a II. bragai zsinat 563. Az auxerrei zsinat 578. az öngyilkosok eme büntetését újolag elrendelte. A XVI. toledói zsinat az öngyilkossági kisérletet is két havi kiközösítéssel sujtotta. Hazánkban az 1858-iki tartományi zsinat az öngyilkosokra szabott büntetések végrehajtását sürgeti s kivételt csak ott tesz, ahol az öngyilkos beszámíthatatlan állapota kétségtelen. A zsinatok által kijelölt elveket keretébe fogadta az egyházjog is. L. még Morálstatisztika.
l. Őn.
l. Magánhangzó.