Őrháló

hosszu és mély háló, amellyel a folyónak egyes szakaszait elrekesztik, hogy abból a halak el ne szökhessenek.

Őrhalom

az ország különböző részein előforduló helynév, amelyhez némely vidéken az a hagyomány fűződik, hogy valamikor rajta tartották az országban törvényt látni járó királyok, nádorok és országbirók a törvénykezési gyülekezeteket. Ipolyi (Magy. mit. 490. old.) ezekben a cumuli regii-kben ősi pogánykori hagyomány szentelte helyeket sejt, melyek hajdani áldozó halmok lévén, az erre való visszaemlékezés miatt álltak volna a nép előtt oly kegyeletben, hogy a későbbi törvénykezés és itélethirdetés helyéül is másoknál alkalmasabbaknak tetszettek volna.

Őrház

l. Pályaőrház.

Őri-Szent-Péter

kisközség Vas vmegye szentgotthárdi j.-ban, (1891) 1105 magyar lak.; van postahivatala és postatakarékpénztára, marhakereskedése.

Őri-Sziget

(Eöri-Sziget), kisközség Vas vármegye felső-őri j.-ban, (1891) 381 magyar lak., kik jeles késeket készítenek (őri bicska).

Őrjárat

(hivatalos neve körjárat; franc. ronde), egy tisztből és födözetéből (1 altiszt és 4 ember) álló járóőr, amely várakban minden éjjel rendszerint négyszer, u.m. takarodó után, éjfél előtt és éjfél után, továbbá hajnal előtt az őrségeket megvizsgálja, hogy rend, biztosság és figyelem uralkodik-e náluk. Minden körjáratnak - kivéve azt, amelyet a várparancsnok maga vezet - visszatértében a főőrséget kell érinteni és ott a parancsnoknak jelentést tesz. Minden körjáratnak lámpást kell magával vinnie.

Őrjeg

kiterjedt mocsár Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében, mely a határt képezi a solti közép és alsó járás között, lefelé Nádudvarig nyulik, fölfelé keskenyen terjed egészen Kis-Kőrösig, melynek határában kiszélesedik és még akasztófalut is megközelíti.

Őrjöngés

l. Mánia.

Örkény

(Eörkény), nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vmegye pesti közép j.-ban, (1891) 2156 magyar lak., vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Határában nagy tüzérgyakorlótér van.

Őrkiséret

l. Escorte.


Kezdőlap

˙