(ném. Erblichkeit), a jogviszonyoknak az a tulajdonsága, hogy örökösökre átszállhatnak. Ilyenek csak a vagyoni és a nem tisztán személyes jogok.
rendi vagy parlamenti testületek ama tagjainak joga, akik az illető testületnek nem választás, kinevezés vagy hivatal vagy méltóság alapján, hanem örökös jogon tagjai. A képviselőház a nemzet választott képviselőiből állván, abban Ö.-nak helye nincs. A magyar főrendiház örökös tagjait l. Főrendiház.
azok az országok, melyek fölött az illető fejedelmi család régibb idő óta és örökösödési joggal gyakorolja a hatalmat, ellentétben azokkal az országokkal, melyek hódítás v. vétel útján kerültek az illető uralkodó család birtokába, A régi német szent birodalomban p. csak azokat az országokat illette az Ö.-féle elnevezés, melyek fölött a császár mint a Habsburg-család sarja 1276 óta gyakorolt hatalmat. Poroszország tartományai közül a tulajdonképeni Poroszország és Brandenburg viselik az Ö. címét, Bajorországban pedig Felső- és Alsó-Bajorország.
l. Főispán.
(ném. Erbverbrüderung, lat. pactum confraternitatis), Németországban a főnemességhez tartozó családok között dívott öröklési szerződés, amelynek értelmében az egyik család teljes vagy a férfiág kihalása esetére vagyonában a másik csaád örökösödött. Célja a szerződésnek az volt, hogy ezáltal a megüresedett hűbérjavaknak a koronára visszaszállása megakadályoztassék. Eredetileg csak vérrokon családok között volt szokásban, később a sógorságban álló családokra is kiterjedt. Birodalmi hűbéri javaknál érvényéhez fejedelmi jóváhagyás volt szükséges.
l. Öröklés.
l. Kitagadás és Öröklésre való érdemetlenség.
az, aki valamely örökséget jogtalan v. erkölcstelen módon megszerezni törekszik.
földből kiömlő szénhidrogéngázok, melyek Baku mellett, a Kaspi-tó Ny-i partján emberemlékezetet meghaladó idők óta égnek. Bakun kivül olyan gázkiömlések, melyek meggyujtva hosszabb ideig égnek és szintén Ö.-nek mondhatók, nálunk is vannak Báznán és Kis-Sáros közelében, továbbá az Apenninekben és sok egyéb helyen. Szerves anyagok bomlása következtében keletkeznek, avagy petroleumgázok, melyek azon üregekből ömlenek ki, amelyekben petroleum is van. L. Gázforrások.
(fassio perennalis), a magyar magánjogban ingatlan birtoknak örök időkre ünnepélyes átruházása. Az átruházó valló (fatens), a szerző vallományos (fassionarius). Magánokiratban Ö. nem történhetett, mert régi jogunk szabálya szerint: «privatarum, personarum sigilla nihil perpetuitatis sub se continere possunt», az Ö.-ok azért csak hiteles személyek és hiteles helyek előtt történhettek. A jegyzőkönyvbe foglalt Ö.-ról a fél hiteles pecsét alatt Ö.-i levelet (litterae fassionales) kapott, a jegyzőkönyv a hiteles közeg levéltárában tartatván meg. Az Ö.-nál az a kifejezés: «Nullum jus nullamve juris proprietatem retinendo» (semmi jogot és jogtulajdont meg nem tartván) a valló részéről annyira lényeges volt, hogy annak hiányában az átruházás nem volt Ö., hanemcsak örökbeirás (inscriptio perennalis), azzal az eredménnyel, hogy ha a vallományos kihalt, vagy pedig ő vagy jogutódja hűtlenségbe esett, a jószág a vallóra, illetőleg családjára visszaesett. Fontos különbség volt a szükséges (fassio necessaria), az okszerü (fassio rationabilis) és az egyszerü Ö. (fassio simplex) között. Az utóbbit a jogközösségben levő rokonok megtámadhatták, ha sérelmükkel járt (invalidatio fassionis ex praejudicio). Az Ö. megtámadhatósága szempontjából továbbá fontos volt még az u. n. praemonitio, és az u. n. admonitio, amelyeknek értelme ez: a jogközösségben levő rokonoknak elővételi joguk volt és - a tövény által kivett eseteken kivül - követelhették azt is, hogy az eladó az eladás előtt a birtokkal őket biróilag megkinálja; a megkinált rokon 15 nap alatt elővételi jogával élhetett. A megkinálás elmulasztása az Ö. megtámadhatóságát vonta maga után (invalidatio fassionis ex neglecta praemonitione). Elővételi joguk volt továbbá a jogközösségben nem levő rokonoknak és a szomszédoknak. Ezek azonban nem követelhették, hogy az eladó őket megkinálja, hanem csak az a joguk volt, hogy a vételár megkinálása mellett az eladót megintsék; ha az eladó a megintés (admonitio) dacára a birtokot idegennek adta el, az Ö.-t megtámadhatták (invalidatio fassionis ex non observata admonitione). Az Ö. a királyi jogot nem érintette, vagyis a jószágnak a szent koronára háramlását az Ö. nem akadályozta, ha tehát az adománylevél értelmében az eladó családjában magszakadás történt, a jószágot a korona a tettleges birtokostól visszavette. Ennek jogi alapja az, hogy senki több jogot nem ruházhat át másra, mint amennyivel maga bir (Nemo plus juris in alterum transferre potest, quam ipse habet). Ettől a veszélytől a vallományos csak ugy szabadulhatott meg, ha az Ö.-hoz királyi jóváhagyást eszközölt ki.